Már hagyományosnak mondható, hogy a csíksomlyói szentmisével azonos időben a pilisszántói Boldogasszony kápolnában is közös imával mutathatják ki az anyaországi hívők, hogy együvé tartozunk a határainkon kívülre taszított honfitársainkkal. A szentmisére a Pilisszántóért Egyesület közleménye szólította a szeretetben is összetartozó hívőket.
„A somlyói Babba Mária és a történelmi Pilis szikláira épült kápolna Boldogasszonya e napon egymásra talált. Égi Édesanyánk több ezer éve mélyen gyökerezik a magyar néplélekben. Szent István Boldogasszonyunknak ajánlotta fel megőrzésre Szent Koronánkat. Hol Hit, ott Szeretet és Béke! Ez a mi Csillagösvényünk Házi Áldása.
A Szeretet itt születik Boldogasszonyunk és Áldást Osztó Jézusunk mosolyában. Itt van a szeretet forrása, mely soha nem apad ki. Itt jó magyarnak lenni. Gyertek hát testvéreink, tömjétek meg degeszre zsebeiteket, tarisznyátokat, szíveteket-lelketeket szeretettel. Vigyétek a szeretetre éhező világba és szórjátok két marékkal. Ha elfogy, gyertek vissza. Itt soha nem fogy el.
Boldogasszonyunk és Jézusunk szeretete kiapadhatatlan! Lehajol a hozzá zarándokló magyarokhoz, kifogyhatatlan szeretetével felemeli és magához öleli gyermekeit, népünket. Hazánk három nemzetközi zarándok útvonala kápolnánkban keresztezi egymás. A magyar nemzeti öntudatot Jézus hite tartja életben. A két Szent hely híveinek könyörgése meghallgatásra talál.
A közös Hitünk és ősi kultúránk együtt egy célt szolgál: Istent és Hazát!
A Magyarok Pünkösdi Miséjét a Csíksomlyóival egy időben, 2023. május 27-én, szombaton, az itteni idő szerint 11 óra 30 perckor mutatjuk be.!
…Pünkösd Szentlelkének kiáradása gyógyír Trianon fájdalmára. Június 4-én 16 ó. 30 p.-kor, a szerződés aláírásának percében, meghúzzuk Trianon harangját.
…Hitünk megvallásával követendő példát mutatunk a kereszténytelenségbe süllyedő Európának, akit csak a keresztényi erkölcs hozhatja Rendbe. Az egy időben kezdődő két szentmise híveinek imája szivárványhidat állít Ég és Föld között. Pünkösd Szentlelke karjaiba zárja, a világban szétszórt magyarjait.”
Forrás: Pilisszántóért Egyesület
Címkép forrás: varkapu.info)