Böjte Csaba atyát, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjét is elérte a gyűlölethullám, amely időről-időre a katolikusok és a Katolikus Egyház ellen támad, miután harminc év börtönre ítélték azt a nevelőt, aki az alapítvány gyermekotthonaiban a vád szerint szexuálisan bántalmazott több gyereket.

Csaba testvér elmondta, hogy nem tudott az esetekről, nem is sejthette, hogy ilyen megtörténhet az intézményeikben, de miután megtudta, azonnal a hatóságokhoz fordult.

A mostani indulatokra is reagált, azt írta, hogy „az ítélet megvolt, a törvényszék a magányos bűnelkövetőt elítélte, mi végig együttműködtünk a hatósággal, amely se engem, se egyetlen munkatársunkat nem vádoltak meg! Tudtommal a szegény gyerekek se vádoltak Szabolcson kívül senki mást! Nekünk nem az ítélkezés, hanem az imádság a dolgunk!”

„Sajnos a politikával átitatott sajtónak ez nem volt elég. Ők nincsenek tudatában, hogy mi mindannyian a bűnt elkövető kollégánknak nem cinkosai, hanem áldozatai vagyunk!

Ez az ember a mi gyerekeinket bántotta és ezáltal minket is bántott, akik az erdélyi magyar gyermekvédelemnek a munkáját felvállaltuk!

A sokszor rosszindulatú támadásokkal kapcsolatban Jézus fohásza az iránytű: »Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit cselekednek!«”

Azonban Böjte atya nem maradt egyedül, több lánya is megszólalt Skrabski Fruzsina videójában. Domokos Liedia 2006-ban, tízévesen került az alapítványhoz. Elmondása szerint pár évvel később hazamehetett volna, azonban a gyermekotthonban mindent megkapott, amit a saját szülei nem tudtak volna biztosítani a számára. Úgy véli, hogy az alapítványnál olyan szintű oktatáshoz jutott, amit csak a tehetősebb családok engedhetnek meg a gyerekeiknek.

Mihaletzky Renáta az alapítványt érő vádakkal kapcsolatban azt mondta, szerinte csak az hibázik, aki tesz is valamit. Mint mondta, elkerülhetetlen, hogy az ember egy ilyen csapdába beleessen, főleg, ha elsősorban a jó szándék vezérli.Ezután több korábbi nevelt gyermek tűnt fel a közösségi médiában, megköszönve Böjte Csabának a szeretetet, amit tőle kaptak és biztosították az atyát arról, hogy mellette állnak.

„Ott volt nekem és a testvéreimnek, amikor apánk nem volt ott. Ön vigyázott ránk, megtanított írni, olvasni, együtt a nevelőkkel, és nem utolsó sorban élni! (…) Szeretet adott nekünk, annyi szeretetet, amennyit a szüleim nem tudtak adni. Ezért nagyon köszönöm, és hálás vagyok érte! Ön mellett állok Böjte Csaba, ahogy Ön is mellettem állt a nehéz időkben” – írta Gorgan Roxana, egy volt gyermeke.

Mircse Attila is megköszönte, hogy Böjte Csabánál nevelkedhetett, aki – mint mondta – „apánk helyett apánk”.

„Isten előtt mind egyformák vagyunk. Bárhogyan cselekszünk, az emberek mindig beszélni fognak rólunk, sajnos a legtöbbször negatív dolgot. Könnyebb más problémáival foglalkozni, mert ez idő alatt elnyomjuk a saját bajunkat. Bízom benne, hogy Csaba testvér nem hátrál meg a rosszakaróktól. Büszke vagyok, hogy ott nevelkedtem” – írta.

Zaiti Zsolt szintén a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonában nőtt fel, akinek az édesapja 2008-ban öngyilkosságba menekült, és úgy érezte, hogy ki kell állnia „egy olyan tiszteletreméltó ember mellett”, aki „az élet mellett mert dönteni”.

„Itt minden megadatott számomra, ami feltétel lenne egy olyan családban felnövő gyereknek, akit a szülők vállalnak. Csaba testvér mellett felnőttem, tanultam, és fejlesztettem önmagam. Ő a mi igazi hősünk és Apukánk! Büszkén vallom, hogy az ő nagy családjának egyik nemes fia vagyok” – osztotta meg.

Hozzátette, hogy „Böjte Csaba atya a legjobb szolgálója Istennek, aki a szeretet nagykövete. Minden fáradságot és embert nem kímélő munkát belefektetett abba, hogy mi fejlődjünk, és hogy ne az élet viharaiban sodródjunk, hanem haladjunk, és kibontott szárnyakkal repüljünk a magasabbnál magasabb hegyek fölött.”

Forrás: Vasárnap/Fazekas Kiara Barbara

Fotó forrása: felvidek.ma