Archív fotókat és korabeli dokumentumokat bemutató kiállítással népszerűsíti a román külügyminisztérium (MAE) június 4-ét, mint a „Trianoni Szerződés Napját”, arra a történelmi eseménnyel kapcsolatos törvényre hivatkozva, amelyet 2020-ban fogadott el a román parlament.

A külügyi tárca az MTI-hez is eljuttatott keddi közleményében azt írta: mindig hálával idézi fel az elődöknek a nemzeti célkitűzések megvalósulásáért tett külpolitikai erőfeszítéseit, beleértve a „Nagy Egyesülés” (az Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nemzetgyűlés) nemzetközi elismertetését.

„A soknemzetiségű nagy birodalmak szétesésének körülményei között, a Woodrow Wilson amerikai elnök által 1918-ban meghirdetett elvek alapján a részt vevő államok (a párizsi békekonferencián) Európa békéjéről tárgyaltak, egyebek mellett önrendelkezési elvet ültetve gyakorlatba. Első alkalommal vették igénybe szakértők tudományos álláspontját olyan szakterületeken, mint a nemzetközi jog, történelem, statisztika, térképészet, lingvisztika, néprajz” – írta a rendezvény ismertetőjében a román külügyminisztérium, hozzátéve: a kiállítás a román diplomácia hozzájárulását mutatja be a párizsi békekonferencia előkészítéséhez és lebonyolításához.

A kiállítást a szerdai megnyitó után később csak június 4-én, majd a gyermeknapot és ortodox pünkösdöt magában foglaló ötnapos hosszú hétvége után, június 6. és 9. között tekinthetik meg az érdeklődők előzetes előjegyzés alapján.

A bukaresti parlament 2020-ban, egy volt külügyminiszter, a szociáldemokrata Titus Corlatean kezdeményezésére nyilvánította a „trianoni szerződés napjává” június 4-ét Romániában.

„A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte” – írta a törvénytervezet indoklásában a szociáldemokrata szenátor. Szerinte ez a dokumentum képezi a kétoldalú román-magyar kapcsolatok alapját, és úgy értékeli: a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely „a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul”.

A jogszabály szerint a „Trianoni Szerződés Napján” a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A törvény szerint a bukaresti kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

civilek.info:

Ezzel a közleménnyel van néhány picike probléma. Először is az, hogy Wilsonék a tudomány szempontjait mérlegelve döntöttek volna. Egy frászt! A meghamisított statisztikák és a vitatható hitelességű térképek ugyan valóban szerepet játszottak a diktátumban, az alapvető cél azonban a bosszú volt, az a szándék, hogy az Európa közepén idegen testnek számító magyarságot gyakorlatilag felszámolják.

Másodszor: Erdély nem visszatért az „anyaországhoz”, hanem azt elvették az anyaországtól. Abban persze igaza van a kiadványnak, hogy a román diplomatáknak szerepük volt a döntésben, az viszont már enyhén szólva nevetséges, hogy az „a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte.” Ezzel szemben tény, hogy akkor kezdődött és azóta is hol erősebben, hol visszafogottabban folyik a magyarság asszimilációja, önrendelkezésének lehetetlenné tétele. Ráadásul ott az a fránya gyulafehérvári nyilatkozat, amely fűt-fát megígért a kisebbségi létre kárhoztatott magyaroknak – és a világon semmit sem tartottak be az ígéretekből. Igazán gerincesek voltak, nem?

Az a szép ebben a Trianont ünneplő igyekezetben, hogy a románok az erdélyi magyaroktól is elvárnák ugyanezt. Mert ugye a Székely himnuszt idézni tilalmas, revizionista ízű, a magyarság tragédiáját látványosan ünnepelni, az természetes, az belefér a román-magyar kapcsolatokba. 

Ennyit a románok ünnepéről.

Forrás és címkép illusztráció: MTI/Kovács Tamás