Mongólia ütközőállam Oroszország és Kína között, és azon kevés országok egyike a világon, amelyek folyamatos kapcsolatokat tartanak fenn a Kínai Népköztársasággal és Tajvannal is.
„Ferenc pápa, elfogadva Mongólia elnökének és az ország egyházi hatóságainak meghívását, idén augusztus 31. és szeptember 4. között apostoli látogatást tesz Mongóliában” – jelentette be Matteo Bruni, a Szentszéki Sajtóiroda igazgatója 2023. június 3-án. Ez lesz az argentin pápa 43. apostoli útja, és az első pápai út ebbe az országba, amely 2022-ben ünnepelte a katolikus jelenlét 30. évfordulóját.
Mongóliának kis katolikus közössége van, körülbelül 1400 megkeresztelt taggal ebben a buddhista kultúrájú országban, amelynek körülbelül hárommillió fős lakossága 1,5 millió km2 nagyságú területen él, ami háromszor akkora, mint Franciaország területe.
Giorgio Marengo bíboros, Ulánbátor apostoli prefektusa, aki 2022. augusztus 27-én lett a bíborosi kollégium legfiatalabb tagja, az IMedia 2022-nek magyarázva elmondta, hogy bíborosi kinevezése rávilágított arra a tényleges tapasztalatra, hogy kisebbségben vannak, de egy olyan társadalomban, amely nagy képességet fejlesztett ki párbeszédre. Marengo bíboros, akit néhány nappal korábban egy vallásközi küldöttséggel együtt fogadott a pápa, hangsúlyozta, hogy
„Mongólia olyan ország, amely történelme során mindig is tudta, hogyan kell előmozdítani a békét és a harmóniát a különböző eredetű népek között”.
A misszionáriusok visszatérése 1992-ben
Az első évezredben Közép-Ázsiában elterjedt nesztoriánus kereszténység kihalása után csak 1992-ben, az ország demokratikus nyitásának kezdetén érkeztek meg az első katolikus misszionáriusok a tibeti buddhizmus által uralt vallási környezetbe. Ennek az egyháznak a megjelenése nagyon érdekelte II. János Pál pápát, aki 2003-ban az ulánbátori székesegyház felszentelésére szeretett volna ellátogatni az országba, de az utazási terv sohasem valósulhatott meg a lengyel pápa egészségi állapota miatt.
Ferenc pápa útja, a 2022 szeptemberében Kazahsztánban tett látogatása, illetve a Kínához közeli országokban (Dél-Korea, Japán, Fülöp-szigetek, Burma, Thaiföld stb.) tett számos látogatása utáni tágabb geopolitikai kontextusba is illeszkedik.
Mongólia ütközőállam Oroszország és Kína között, és azon kevés országok egyike a világon, amelyek folyamatos kapcsolatokat tartanak fenn a Kínai Népköztársasággal és Tajvannal is.
Valójában Mongólia függetlenségét 1945-ben, Csang Kaj-sek rendszere idején ismerte el a Kínai Köztársaság hivatalosan, és ezt a vívmányt az 1949-ben Pekingben hatalomra került Mao sem kérdőjelezte meg.
Mongólia ezért fórumot biztosíthat a tajvani kérdéssel és a Korea-közi feszültségekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz: 2022-ben Hürelszüh Uhnágín mongol elnök – miután fogadta a dél-koreai külügyminisztert – újra meghívta Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, hogy tegyen hivatalos látogatást Ulánbátorban.
Első pápai látogatás
Ferenc pápa 43. apostoli útjára alig több mint három héttel a lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozóról (JMJ) való visszatérése után kerül sor, amely a második apostoli látogatása lesz Portugáliában, hat évvel a fatimai jelenések századik évfordulója alkalmából tett 2017. évi látogatását követően.
A jelenlegi pápaság alatt Mongólia lesz a hetedik olyan ország, amely most először fogadja egy pápa látogatását (ilyen volt Burma 2017-ben, az Egyesült Arab Emírségek és Észak-Macedónia 2019-ben, Irak 2021-ben, Bahrein 2022-ben és Dél-Szudán 2023-ban). A Szentszéki Sajtóiroda igazgatója szerint a programot és a további részleteket a következő hetekben jelentik be.
Fordította: Bárdi Zoltán
Forrás: Aleteia / katolikus.ma
