Úgy tűnik, az amerikai spekuláns már nem bírja a gyűrődést, birodalmát a fiára hagyja, aki nemcsak követni akarja apját a világ befolyásolására irányuló tevékenységében, hanem szeretné meg is előzni őt.
Alexander Soros, vagyis Soros György 37 éves fia, aki tavaly decemberben átvette a 25 milliárd dollár értékű Soros-birodalom irányítását, interjút adott a The Wall Street Journal amerikai napilapnak, betekintést engedve a jövőbeli elképzeléseibe. Eszerint minden megy tovább ugyanúgy, csak még radikálisabban és hangosabban.
Alexander Soros célja apja liberális célkitűzéseinek bővítése, ám noha hasonlóan gondolkodnak, ő szeretne más ügyeket is felkarolni. Ezek közé az új ügyek közé tartozik a szavazati és abortuszjog, valamint a nemek közötti egyenlőség, tudatta a Magyar Nemzet az amerikai lap nyomán.
Az ifjú Soros a családi vagyont továbbra is arra használná, hogy baloldali amerikai politikusokat támogasson.
A Soros-birodalom a Nyílt Társadalom Alapítványán keresztül évi mintegy 1,5 milliárd dollárt irányít különböző támogatásokra, kutatásokra, egyetemeknek és emberi jogi célokra – ám ez az ő értelmezésük szerint olyan liberális elemeket is tartalmaz, mint a melegházasság és az LMBTQ-közösség igényeinek hirdetése. A Soros-féle Democracy PAC nevű szervezet olyan amerikai kerületi ügyészek és bűnüldöző tisztviselők választási kampányát támogatja, akik a bebörtönzési arányok és a faji előítéletek csökkentésére törekszenek.
A fiatalabb Soros nem rejtette véka alá az interjúban, hogy jobban érdekli a politika, mint az apját, és elmondta, hogy a közelmúltban találkozott a Biden-adminisztráció tisztviselőivel, Chuck Schumer demokrata szenátusi többségi vezetővel, valamint államfőkkel is, köztük Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel.
Mint fogalmazott, mindezt azért, hogy a családi alapítványhoz kapcsolódó ügyek mellett érveljen – más szóval a céljaik szerint alakítsák a döntéshozók döntéseit.
Alexander Sorost aggasztja annak az esélye, hogy Donald Trump korábbi republikánus elnök visszatérhet a Fehér Házba, ezért arra is tett utalást a Wall Street Journalnek, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztás során a Soros-pénzre továbbra is számíthatnak a demokraták.
Soros György az 1970-es és 80-as években fedezeti alapkezelőként építette fel vagyonát, spekulálva a gazdasági és politikai változásokra. Egyik legismertebb fogadása a brit font 1992-es bedöntése volt, amely több mint egymilliárd dollár nyereséget hozott számára – és nehézségeket a brit adófizetőknek. Amikor az ügy erkölcsi hátteréről kérdezték, közölte: „Azért csinálom, hogy pénzt keressek, nem tudok és nem is akarok foglalkozni a tetteim társadalmi következményeivel.”
Később, 2008-ban a magyar OTP-bankot nagy shortolásával (vagyis a részvények csökkenésére való fogadással és egy későbbi vásárlásának az ígéretével) 675 ezer dollárt keresett. Az ügylethez kapcsolódva a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt felügyeleti eljárás is indult, és akkor a Soros Fund Management LLC-t 489 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
A CBS-nek adott 1988-as interjújában, amikor Soros Györgyöt arról kérdezték, hogy nehezére esett-e segédkezni a magyarországi zsidók tulajdonának elkobzásában, úgy fogalmazott: egyáltalán nem, és nem érez bűntudatot. Az interjúban elhangzott, hogy nem vallásos, és szerinte Istent csak az ember teremtette.
