Az olasz-magyar űrkapcsolatokról tartottak találkozót május 16-án a római Link Egyetemen, amelyen részt vett Kertész Bence, az MCC cserekutatója, valamint számos jeles professzor és a két országból érkezett vendég. Ez az esemény része annak a csereegyezménynek, amely az MCC-vel köttetett, a második alkalommal a Károli Gáspár Egyetem vezető képviselője is részt vett az eseményen, erősítve a tudományos kapcsolatokat és segítve a népeink közötti kölcsönös megértést.

Emilio Scalfarotto, a kormányprogram végrehajtásáért felelős államtitkár-helyettes kabinetfőnökének a Miniszterelnöki Hivatal nevében elmondott üdvözlő beszéde:

Jó reggelt kívánok mindenkinek!

Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy ma itt lehetek az intézmények, valamint a tudományos és az egyetemi szféra képviselőinek ilyen jeles társaságában, és hogy a rendezvénynek a szívemhez különösen közel álló Link Campus Egyetem ad otthont.

Szeretném tolmácsolni Önöknek, hogy a kormány nagyra értékeli ezt a kezdeményezést, amely jó példája annak, hogy az olyan történelmi, nagy múltú kötelékek, mint amilyenek Olaszországot és Magyarországot összekötik, miként tudnak folyamatosan megújulni és fejlődni a jelen – illetve tekintettel a téma jövőbe mutató vonatkozásaira – a jövő kihívásai mellett.

A következő években egyre nagyobb szerepet fog kapni az elmúlt fél évszázadban a tudományos és egyúttal a gazdasági fejlődés hajtóerejévé váló űrkutatás, amelynek jelenlegi értékét hiteles tanulmányok 464 milliárd dollárra becsülik, és amely 2040-re várhatóan az ezer milliárd dolláros határt is átlépi[1].

Az űrkutatás fejlődése ma már globális kihívást jelent, és ha ezen a területen Európa erősíteni kívánja a világban betöltött szerepét, akkor ehhez az is szükséges, hogy a tagállamok is együttműködve haladjanak előre.

Olaszország tisztában van azzal, hogy az űrkutatásnak milyen jelentős tudományos és gazdasági hatása van az ország növekedése szempontjából, és mindig is kezdeményező magatartást tanúsított ebben az ágazatban.

Ezt bizonyítja a beruházások minden korábbit meghaladó, csak az elmúlt négy évben 10,3 milliárdos értéke, amelyet az Olasz Űrügynökség[2] által végzett kiváló munka; Olaszország hozzájárulásának az Európai Űrügynökségen belüli növekvő súlya – abszolút értékben Olaszország a tagországok között a harmadik helyen áll –, és végül, de nem utolsósorban a PNRR-ben és a Nemzeti Kiegészítő Tervben[3] kifejezetten az űrgazdaság számára előirányzott mintegy 2 milliárdos finanszírozás tett lehetővé.

Az űrkutatásban rejlő globális kihívás több szinten is megjelenik országaink számára. Az első az Európai Űrügynökségen belüli közös szint. Ez a szervezet kulcsszerepet játszik a globális jelentőségű európai projektek megvalósításában, illetve a kétoldalú együttműködések területén, amelyek hajtóerőt és részvételt biztosítanak a feltörekvő országok számára az űrágazatban.

Az országaink közötti kétoldalú kapcsolatok nagy lendületet kaptak, ezt jól mutatja az intenzívebb párbeszéd, amelynek eredményeként nemrégiben sor került Novák Katalin magyar köztársasági elnök első római látogatására, valamint a kereskedelmi kapcsolatok dinamikus növekedése. Különösen kedvez tehát ez az időszak annak, hogy új közös kihívásokon gondolkodjunk. Olyan kihívásokon, amelyek tovább tágíthatják együttműködésünk horizontját, kiterjesztve azt a Földünk határain túlra, nevezetesen a világűrbe.

Az űrből megfigyelhetjük, hogy miként érintik bolygónkat a természeti változások, polgári, gazdasági és tudományos célú kísérleteket végezhetünk, új kommunikációs technológiákat, új közlekedési eszközöket fejleszthetünk, az emberiség és a technológia közötti kölcsönhatás új módjait, innovatív anyagokat, vagy akár a legmodernebb gyógyszereket is vizsgálhatjuk, javítva ezzel a polgároknak és a jövő generációinak az életminőségét.

Mindezt figyelembe véve a mostani kezdeményezés nem más, mint a már megkezdett együttműködés természetes továbbfejlődése: gondolok itt például az Európai Űrügynökség küldetéseiben való közös részvételre, az Olasz Űrügynökség Hermes cubesat konstelláció projektjében való részvételére, valamint a Smog-1 pico műholdak pályára állítására. Mindezek arról tanúskodnak, hogy Magyarország az űrtevékenységek területén egyértelműen elkötelezett a növekedés iránt. Ezen alapult az Olasz Űrügynökség és a magyar külgazdasági és külügyminiszter által tavaly decemberben aláírt történelmi jelentőségű megállapodás, amely kölcsönös jogi és intézményi keretet biztosít az űrkutatási terület számára.

Ma tehát Olaszország és Magyarország egy újabb részt tesz hozzá az űrkutatási együttműködés egészéhez, hogy együtt fejlődjünk, ezáltal a jövő szempontjából kulcsfontosságú területen hozzájáruljunk Európa növekedéséhez, és lépést tartsunk a tudományos és gazdasági célú új technológiákkal kapcsolatos gyors változásokkal.

Kívánom tehát mindenkinek a mostani munka eredményes folytatását, és végül egy Wayne W. Dyer írótól származó idézetet szeretnék megosztani Önökkel: „Az univerzumban minden tökéletes, beleértve a dolgok jobbá tételére irányuló vágyat is”[4].

Emilio Scalfarotto

a kormányprogram végrehajtásáért felelős államtitkár-helyettes kabinetfőnöke”

[1] https://geopoliticalhub.unilink.it/the-basis-and-importance-of-the-forming-hungarian-italian-space-cooperation/

[2] https://www.spaceconomy360.it/competenze-e-lavoro/asi-da-governo-oltre-10-miliardi-di-risorse-saccoccia-crescita-attesa-anche-per-il-prossimo-quadriennio/

[3] https://innovazione.gov.it/notizie/articoli/spazio-siglate-le-convenzioni-pnrr-con-esa-e-asi/

[4] https://it.wikipedia.org/wiki/Wayne_Walter_Dyer