Az allergiás kórképek közé sorolhatjuk a bőrtünetekkel kísért atopiás dermatitiseket, csalánkiütéseket, kontaktdermatitiseket, a légúti tünetekkel járó pollenallergiákat, a gasztrointestinális tünetek széles spektrumát okozó táplálkozási allergiákat, de a nagyon különféle tüneteket produkáló gyógyszerallergiákat, s a könnyen fatális anaphylaxiat okozó rovar (darázs, méh) méreg allergiákat is.
Mivel a kórképek tünettana keveredhet, s egy allergén keresztreakció során egyaránt okozhat bőr, légúti, gastrointestinális és egyéb panaszt a diagnózis nem mindig könnyű, az allergén azonosítása nem feltétlenül egyszerű.
Az allergiás kórképek népbetegségnek számítanak immár nemcsak a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban, hanem világszerte is. Ahogy ezt előző írásomban bemutattam, ennek számtalan oka van a légszennyezettség drámai növekedésén, az alkalmazott kemikáliák számának állandó és robbanásszerű emelkedésén, a táplálékkiegészítők immár szinte elkerülhetetlen bevitelén vagy az anyatejes táplálás csökkenésén keresztül.
Az alábbiakban a kezelés lehetőségeit szeretném bemutatni.
Az allergiás kórképek kezelése alapvetően három pilléren nyugszik.
- az allergén kerülése
- tüneti kezelés
- specifikus immunterápia
Ugyanakkor a légúti, bőrgyógyászati vagy táplálkozási allergiák kezelése különbözik, ahogy a kezelések lehetősége az egyén szintjén is változhat.
Jelen cikkünkben a légúti allergiák kezelési lehetőségével foglalkozunk s egy újabb tévhit eloszlatására teszünk kísérletet.
A légúti vagyis pollenallergiák, (különösen a parlagfű) Magyarországon több százezer embernek okoz roppant kellemetlen tüneteket. A kezelés sarokpontja természetesen a felelős allergén elkerülése lenne, ez azonban még az ún. indoor (beltéri) allergének esetében sem könnyű, s még nehezebb – sőt szinte lehetetlen – kültéri allergének esetén.
Így a cél a megelőzés lenne, mondjuk a parlagfű maximális irtása. A növény virágzása átlagosan júliusban kezdődik meg, az általa okozott allergiás tünetek pedig egészen október közepéig tarthatnak. Ebben az időszakban – ahogy minden egyéb növényi pollen esetén virágzási időszakban – tüneti kezelésre van lehetőség, melynek alapját nagyrészt az antihisztaminok képezik. A készítmények széles skálája hozzáférhető már, de ezek közül a korszerű, nem szedatív ún. második harmadik generációs antihisztaminok (bilastine, desloratidine, levocetirizine, fexofenadine) használata javasolt. A kezelésben fontosak még az orrnyálkahártyán ható, nem felszívódó szteroid készítmények valamint a megfelelő szemcseppek. A jövő évi szezonra készülve érdemes azonban a hosszú távú megoldásokat is megfontolni: az allergiás tünetek tartósan kezelhetők allergén specifikus immunterápia segítségével. Az immunterápia az egyetlen ismert oki kezelési mód légúti allergiára, ugyanis az allergén immunterápia során az immunválasz megváltozik. Most már rendkívül sokféle allergén (növényi pollenek mellett, atkák, gombák, macskaszőr is) ellen létezik immunterápia, ezért fontos a pontos allergén ismerete. Azt is tudni kell, ha többféle allergén igazolódott a panaszok hátterében egyszerre egyféle kezelést lehet adni, s ez mindig a gyakoribb allergén, az esetek nagy részében a parlagfű legyen. 3 éves kezeléssel 10 éves tünetmentesség, vagy jelentős, 80 százalékos tünetcsökkenés érhető el. A betegek tapasztalatai alapján már a következő szezonban, a kezelés első évében is jelentős javulás észlelhető.
Ugyanakkor léteznek olyan életmódbeli tanácsok és változtatások, amik megkönnyíthetik az allergiában szenvedők életét.
Logikus, hogy szélcsendben nincs pollenrepülés, azonban a közvetlen forrásterületeken (rétek, erdők) ettől függetlenül jelentős koncentráció előfordulhat. Igen erős szél vagy vihar jelentős pollenszállítást okoz, de ez el is fújja az adott területről azokat, mind vízszintesen, mind függőlegesen pollencsökkenést okozva. Erős allergiás terhelés így a gyenge és mérsékelt szeles időszakban várható, főleg száraz időszakban, mivel az alacsony légnedvesség kedvez a repülésnek. Nedves időben ugyanis a higroszkópos pollen tömege nő, s rosszul száll. Az órákon vagy napokon át tartó eső gátolja a pollenek kiszabadulását, „kimossa a levegőt”. Ugyanakkor egy heves zápor az előző, tegyük fel napos időszak termékeivel együtt, hirtelen hoz talaj-közelbe nagyobb koncentrációt, a ezt az épületekbe, lakásokba nyomja. Ezek az esők allergiás betegeknél rohamot provokálhatnak, ezért a szellőztetés ilyen esetben kerülendő.
Fokozott stressz hatására gyakran figyelhető meg az allergiás tünetek súlyosbodása, ezt egyes szerzők arra vezetik vissza, hogy a stresszhormonok, elsősorban a kortizol, stimulálják az IgE-képződését. Multicentrikus vizsgálatok mutatták ki, hogy a betegek jelentős hányada számol be elsősorban negatív életeseményről az allergiás tünetek előtti időszakból. A szülők válása, családon belüli erőszak nemcsak lelkileg gyötri meg az elszenvedőjét, de testi-objektív tünetekben is megnyilvánul. Természetesen a stresszhelyzet életünk velejárója, s nem lehetséges elkerülése, de mint tényt akkor is rögzítenünk kell.
Végezetül ejtsünk szót az ún. „indoor” beltéri allergénekről (atkák, otthoni „kis kedvencek”). Fontos tény, hogy míg a kültéri allergének esetén az egyén lehetősége a terhelés befolyásolására kicsi, a beltéri allergének hatását odafigyeléssel, érdemi anyagi ráfordítással csökkenteni lehet. Az atkák önmagukban nem okoznak semmilyen betegséget, nem köztes hordozói más kórokozóknak, s jelentőségük is a XX. század közepétől megváltozott építkezési technológiák következtében nőtt meg. A csökkent légcsere, a magas páratartalom és a lakás 23-24 C fokos hőmérséklete (lásd egyedi fűtésszabályozás nélküli panellakások) ideális a háziporatka számára. Egyértelmű az összefüggés az atka koncentráció és az allergiás betegségek, különösen az szénanátha és az asztma közt.
Számos eljárást próbáltak ki az atka koncentráció csökkentésére. A teljes megelőzés megvalósíthatatlan, azonban a belső tér páratartalmának csökkentése, a lakáshőmérséklet csökkentésével együtt már eredményes lehet. Hasonlóképp javasolt szőnyegpadló cseréje, fából készült ágy alkalmazása, szintetikus matrac és ágynemű használata. Mindez természetesen komoly költségekkel járhat, de ha legalább a hálószobában megtesszük már azzal jelentős életminőség javulás érhető el.
Javasolt a legalább 60 C fokon történő mosás, különösen ágyneműk és a gyermek textilnemű, de a szőr-plüssállatok esetén is.
Kiadós szellőztetés szintén jótékony hatású, de ezt pollenszezonban éjszaka végezzük.
Az otthon tartott állatok közül hazánkban a macskaszőr a legjelentősebb, utána a kutyák következnek, a többi (rágcsálók, madártollak) szerepe elhanyagolható. Itt nyilván az allergén eltávolítása megoldható lenne, de ennek ellene szól az érzelmi kötődés kedvenceinkhez. Itt is a fenti lehetőségek jönnek szóba az allergén koncentráció csökkentése végett, s ha ez nem lenne eredményes, nyugodtan alkalmazhatjuk a jól bevált antiallergiás szereket.
Mint a fentiekből is láthatjuk néhány egyszerű (vagy néha nem is olyan egyszerű…) lépéssel allergiás kórképekben szenvedő betegeink jelentősen javíthatják életminőségüket, a mi feladatunk, hogy ezekre a lehetőségekre felhívjuk figyelmüket, s akkor kevesebb alkalommal kell a gyógyszeres megoldáshoz folyamodnunk.
A kezeléssel kapcsolatos tévhit
Pácienseink gyakran elmondják, hogy allergiás tünetek észlelése esetén kalciumot tablettát vesznek be, sőt olyanról is tudunk, hogy kalcium ampullát tartanak maguknál, s annak tartalmát isszák meg. Gyakran halljuk a „még kalciumot is bevettem, mégis kijött az allergiám” mondatot. Nem tudjuk honnan terjedt el ez a téves gyakorlat hazánkban. A valóság az, hogy a kalcium bevétele vagy adása semmilyen bizonyított jótékony hatással nem bír allergia esetén, ettől javulás nem is várható. Használata felesleges, sőt az időveszteség miatt még veszélyes is lehet . Az európai és egyesült államokbeli irányelveket áttekintve sehol nem találunk javaslatot kalcium adására. Álljon itt végezetül szó szerint az Országos Mentőszolgálat heveny túlérzékenységi reakció esetén alkalmazott protokollja:
„Kalcium: hatásosságára nem áll rendelkezésre semmilyen bizonyíték, így használata NEM indokolt!”
Szerző: dr.Temesszentandrási György
Címlapkép: Pixabay
