A globális szuperstruktúra által „kitenyésztett” birodalmak brutális kifosztásra épülő gyarmatosítása és annak máig pusztító következményei provokálják ki a migrációt, melynek „alanyai” nem tehetnek ugyan erről, de ennek nyomán élősködőként pusztítják el az európai keresztény fehér ember kultúrájának maradékát is. Bogár László írása.
Mostanában szinte minden héten szintet („minden szinten szinte mindent”) lép az Európai Unió uralmi struktúrája. Az elmúlt néhány hét során először az Európai Parlament fogadott el határozatot Magyarországnak a soros elnöki tisztség betöltésére való alkalmatlanságáról, most legutóbb pedig a belügyminiszterek tanácsa gátlástalan módon semmibe véve az Európai Unió írott és íratlan szabályait, mégis csak „életbe léptette” a hírhedt migránskvótát, hangsúlyozottan újra célponttá téve ezzel Magyarországot.
Az elmúlt nyolc év során tanúi lehettünk annak, hogy 2015-ben látványosan a migráció vált a globális „fő témává”. És a világ minden hírközlő szerve („vérszagra gyűl az éji vad”) ott várakozott Baross téren a „Közel Keleti” pályaudvar mellett, hogy „hátha történik valami”. Aztán amikor a nagyérdemű közönség már érzékelhetően unni kezdte a „migráncstémát”, akkor jött Greta kisasszony a klímahisztivel, mentálisan terhelt beteg kislányként kioktatva a világ minden vezetőjét, de mikor ez a téma is „kifáradt”, azonnal érkezett a csinált Covid, majd az „ótott vagy-e elvtárs, avagy ótatlan” degeneratív globális homokozója és végül, mikor ebben sem volt már több „anyag”, akkor jött a látványosított véres háború egy Ukrajna nevű soha sem volt, soha sem lesz ország területét globális lőtérként használva.
De a közönség figyelme gyorsan lankad, ma már senkit nem érdekel ez a mindennapi horrorral felturbózott szappanopera, így a globális valóságipari művek „témaügyi” részlegének újra ki kéne találni „valamit”. Ám egyelőre az egyszer már lejárt lemezként eldobott migrációnál jobb nem nagyon jutott eszébe.
Félreértés ne essék, ezek a „témák”, mármint a migráció, a klíma, a Covid és a háború, pontosabban, ami ezen témák felszíne alatt meghúzódik, az az egész emberi létezés számára döntő fontosságú, ám az e témákat a világ felé „közvetítő” média mindezt olyan hamis értelmezési keretbe helyezi, és olyan hamis fogalomkészlettel beszéli el, aminek következménye csak egy permanens globális háború lehet.
Ennek a „három plusz egy” (migráció, klíma, Covid, ukrán-orosz összecsapás) „csinált” háborúnak a közös lételméleti gyökere a nyugatias modernitás (alias kapitalizmus) önfelélő létmódja. A migráció globalista uralkodó narratívája mindenről beszél, csak a lényeget hallgatja el, azt, hogy a globális szuperstruktúra által „kitenyésztett” birodalmak (portugál, spanyol, holland, francia, angol) brutális kifosztásra épülő gyarmatosítása és annak máig pusztító következményei provokálják ki a migrációt, melynek „alanyai” nem tehetnek ugyan erről, de ennek nyomán élősködőként pusztítják el az európai keresztény fehér ember kultúrájának maradékát is.
A klímaprobléma globalista uralkodó narratívája mindenről beszél, csak a lényeget hallgatja el, azt, hogy a nyugatias modernitás lényege az önfelélés, és ezért pusztítja s mocskolja el az emberi létezés külső természetét (földet, vizet, levegőt) és belső természetét, lelki, erkölcsi, szellemi alapjait.
A Covid globalista uralkodó narratívája mindenről beszél, csak a lényeget hallgatja el, azt, hogy a „világjárvány” professzionálisan megtervezett vírusfegyverekkel előidézett kísérlet volt az engedelmesség és ellenőrzöttség addig elképzelhetetlen szintjeinek „normává” tétele érdekében, az anyagi és fizikai kifosztás újabb stációjának létrehozásával.
Az ukrán-orosz háborúnak látszó véres konfliktust „elbeszélő” globalista uralkodó narratíva mindent globális közhírré tesz csak a lényeget hallgatja el, azt, hogy ez a háború az agonizáló amerikai világbirodalom kétségbeesett kísérlete arra, hogy haldoklását meghosszabbítsa, ám ezzel öngyilkos módon segíti az őt eldobni készülő „birodalomkiválasztó főhatalmat” abban, hogy felépítse a helyére az Oroszországot magába olvasztó Kínai Birodalmat.
Az elmúlt nyolc év „három plusz egy” csinált világháborúja tehát ugyanannak a globális szuperstruktúrának a műve, amely a világot anélkül határozza meg most már évezredek óta, hogy erről a világnak sejtelme volna. Amely szuperstruktúra nagyjából úgy tekint az emberiségre, mint a gazda a baromfiudvar lakóira.
Ahogy a gazda nem avatja be a kiscsibét, vagy kismalacot abba az ontológiai titokba, hogy melyek is a valóságos céljai a lakók felnevelésével, úgy a „globalogazdi” számára is értelmezhetetlen a valóságos elbeszélési mód alkalmazása az úgynevezett „emberiséget” illetően.
Olyan, hogy „emberiség” soha nem volt, ma sincs és nem is lesz, a fogalom kényszerű használata nem feledtetheti velünk azt az alapvető összefüggést, hogy az ember csak egy kultúrán belül értelmezhető, így nincs és nem is lehet semmiféle elvont „univerzális” emberi lényeg, az ember számára a saját kultúrája jelölheti ki „univerzuma” legvégső határait. Ezért volt végzetes tett, amikor a megvezetett európai fehér ember a globális szuperstruktúra urainak kényszere nyomán iszonyatos kegyetlenséggel összenyitva a világot, „nyugatosítva” azt egyetlen univerzális civilizációt hozott létre.
A migráció valójában nem más, mint e nyugatosítás nyomán kifosztott világ saját kultúrájának összetartó energiáitól megfosztott roncsainak, törmelékeinek zavaros, strukturálatlan áramlása, melynek nyomán a teljes káoszba süllyednek a világ még viszonylag rendezett struktúrái is. Vagyis a migráció, a klíma „célok”, a pandémiának álcázott vírus és a vakcina-fegyverek, az Ukrajna nevű jobb sorsra érdemes „területet” horrorisztikus globális fegyverkísérleti teleppé változtató globalista törekvések ugyanazt a világfelszámoló stratégiát szolgálják.
