Van az úgy, hogy egy értelmes embernek váratlanul elmegy az esze és butaságokat kezd beszélni. Sajnos az emberi agy felett éppen tulajdonosának nincs hatalma. Ezt az állapotot úgy nevezzük: tudatzavar. Van úgy, hogy zavart tudatú emberek akarják osztani az észt, félremagyarázva a világos tényeket. Erre mondjuk, hogy tévképzet. És van úgy, hogy értelmes, kicsit sem zavart tudattal szándékosan, érdekből vagy szimpla vak gyűlölettől hajtva torzítják a valóságot, erre mondjuk, hogy gazság.
Van ez az ex-pap (de jó is, hogy már csak ex), a Hodász nevű. Nem ment el az esze, nem zavarodott meg, mégis akkora sületlenségeket hirdet fennhangon, hogy az ember csak kapkodja a levegőt kijelentései hallatán. Ilyenek hangzottak el – több orgánum is beszámolt róla – azon a Szabadság körei elnevezésű rendezvényen, amelyen nagy vita nem lehetett, mert két olyan emblematikus figura ült (állt) egymás mellett, mint Hodász ex-atya és Perintfalvi Rita papíron+ teológus.
Az említett két alak minden megnyilvánulása sugározza az Orbán-kormány gyűlöletét, „tanaikat”, keresztény-ellenes nézeteiket viszont keresztényi köntösbe öltöztetik. Perintfalvi legutóbb Szabó Tímea rikácsoló táborába állt be, amikor dühödt támadásba lendült Böjte Csaba testvér ellen, valamilyen mennyei magaslatról nézve le az árva és nehéz sorsú gyermekekért munkálkodó szerzetesre. Nem szükséges a „teológusnő” teljes munkásságát áttekinteni, ez az egyetlen megnyilvánulása is elegendő ahhoz, hogy az ember ne rajongjon érte.
De milyen teológus az, aki látványosan gyűlöli azt az egyházat, amelyikhez tartozik?
Hodász ex-atya nem gyűlölködik, ezt a javára kell írnunk. Ellenben nyilatkozik, jobbára sületlenségeket állítva, ami már kevésbé dicséretes. Az ominózus rendezvényen például azt állította, hogy
„Magyarországon az van, hogy ha te hívő vagy, akkor egy bizonyos pártra szavazol. Ami egyébként visszaüt, mert Magyarországon az elmúlt 15 évben kereszténynek lenni azt jelenti, hogy egy bizonyos helyre szavazol – és kiürülnek a templomok”.
Aha. Ezt eddig nem tudtuk, de most már fel vagyunk világosítva. Mert mit is állít Ex atya? Először is azt, hogy a keresztény egy buta, terelhető állatfajta, aki valami (vélhetőleg egyházi) parancsra ikszelget a szavazólapon. Azt is állítja, hogy ezért fogynak a templomba járók.
Eddig úgy hittem, hogy Hodász András értelmes ember, jóllehet világlátása sehogyan sem akar tetszeni nekem. Ezek után azonban már kételkedem. Drága ex-pap barátunk, ezt mégis hogyan gondolja? Egyrészt a keresztény ember agy nélküli végrehajtó, másrészt meg elfordul attól az egyháztól, amelyik állítólag szavazásra utasította (de legalábbis ösztönözte)? Egyrészt vakon teljesíti a parancsot, másrészt nem akarja teljesíteni?
Hodász úr több dologgal nincs tisztában
Először is azzal, hogy – szerintem sajnos, más szerint hála Istennek – a templomokban nincs szó pártokról.
Pedig az sem lenne Isten ellen való vétek, hiszen az egyház (bármelyik) egyúttal civil szervezet is, márpedig egy civil szervezetnek jogában áll, sőt kötelessége (lenne) azokat „futtatni”, akik a civil szervezet ideológiájával egyetértenek. Vagy az lenne a helyes, ha a pap a szószékről arra bíztatná a hívőket, hogy szavazzanak ateistákra? Szép vircsaft lenne, mondhatom!
Másodszor: Ex atya azt kell feltételezze (másként nincs értelme a kijelentésének), hogy ha hívő vagy, de nem a megjelölt pártra szavazol, akkor retorzió ér.
De miféle? Talán felnégyelnek? Máglyára vetnek? Hiszen elméletileg azt sem tudni, ki kire szavaz, ez ugyanis, tisztelt Hodász úr, titkos! Csak akkor derülhet ki, ha maga az érintett árulja el. Megjegyzem ismerek néhány rendszeresen templomot látogatót, aki bevallottan a másik oldalra szavaz, mert olyan aranyos az a Feri gyerek…
Harmadszor: nem gondolja, hogy a hívő embereknek nem kell utasítás, maguktól is képesek eldönteni, melyik párt tevékenykedik az ő érdekükben és melyik ellenük? Vagy azt, hogy melyik támogatja az egyházakat és melyik szeretne leszámolni velük?
Végül kételkedni vagyok kénytelen a ma már baristaként kávézgató Hodász tájékozottságában.
Ha kicsit érdeklődőbb lenne a világ dolgai iránt, láthatná, hogy a templomba (zsinagógába, imaházba, stb.) járók száma sajnos világszerte drámai módon csökken, hála például azoknak a nem létező háttérhatalmaknak (és létező földi helytartóiknak, mint pl. a Hodász által kedvelt Márki-Zay Péter, vagy éppen a gyakran bérmálkozó hittérítő, Gyurcsány Ferenc), akik egyre nyíltabb egyházellenes háborút viselnek és ezerrel próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a hit középkori, elmaradott dolog.
Van annak valami diszkrét bája, ha két, az egyházzal szembefordult hitszónok hirdeti az igét.
A balosok, liberálisnak mondott antidemokraták persze örömmel látják vendégül azokat, akik a hitről vagy az egyházakról csúnya dolgokat mondanak, meg persze a FIDESZ-ről és a KDNP-ről. Olyan ez számukra, mint a mennyei manna.
Csak az a gond (nekik), hogy a hamis prófétákról előbb-utóbb kiderül –, hogy hamis próféták.
Szerző: Ifj. Tóth György
Fotó: MTI/Komka Péter