A luxembourgi székhelyű bíróság úgy határozott, hogy nincs összhangban az EU-s joggal az a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni.
Az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítélete szerint Magyarország megsértette az uniós kötelezettségeit a menekültügyi szabályozással. Az uniós bíróság kimondta,
nem felel meg az EU-s jognak az a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni.
A kormány a 2015-ös a migrációs krízis hatására vezette be a tranzitzónákat, amit az Európai Bíróság 2020 decemberében jogsértőnek ítélt. Emiatt került bevezetésre, hogy a menedékkérelmek beadása előtt a kijevi vagy belgrádi magyar nagykövetségen kellett előzetes szándéknyilatkozatot tenni, a magyar hatóságok pedig csak ez után adhatnak beutazási engedélyt a valódi menedékkérelem beadására.
Az Európai Bizottság megállapítása szerint ez a gyakorlat megsérti többek között az EU nemzetközi védelemről szóló irányelveit, ezért kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Bíróság a szándéknyilatkozat előzetes megtételére vonatkozó feltételt bírálta, és úgy határozott, hogy a szóban forgó szabályozás megfosztja az érintett harmadik országbeli állampolgárokat (vagy hontalan személyeket) a menedékjog Magyarországon történő kérelmezéséhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított joguk hatékony gyakorlásától.
Nem igazolható továbbá a bíróság szerint a magyar kormány által felvázolt, a közegészség védelmére irányuló cél sem.
MTI
Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs
