Meghosszabbítja a kormány az élelmiszerárstopot augusztus 1-jéig, azt követően az intézkedés megszűnik; jövő január 1-jétől emelkedik a babaváró hitel és a falusi csok keretösszege, az 5000 főnél nagyobb települések esetében viszont új támogatási rendszert dolgoz ki a kormány – ezek acsütörtöki Kormányinfó legfontosabb mozzanatai.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az élelmiszerárstop kivezetését azzal indokolta, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint augusztusban jelentősen csökken az infláció, 15 százalék körül várható, és az infláció mérséklődésének felgyorsulása folytatódni fog ősszel is.

A miniszter bejelentette azt is, hogy a kötelező akciózás jelenleg előírt 10 százalékos mértékét 15 százalékra emeli a kormány, továbbá a kötelező akciózást kiterjesztik azokra a termékcsoportokra is, amelyek eddig az élelmiszerárstop hatálya alá estek.

A kötelező akciózással kapcsolatban kifejtette, a heti akciózási időszakot megelőző harminc napban a bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 15 százalékkal kedvezőbb áron kell adni az üzleteknek az akciós termékeket a jövőben. Az árstopos termékeknél nem lehet a legalacsonyabb árat figyelembe venni, hiszen az az árstopos ár, ezért ebben az esetben a bruttó beszállítói árból indulnak ki és azt kell 15 százalékkal csökkenteni.

Értékelése szerint az árstopok hatékony eszközt jelentettek az infláció elleni küzdelemben. Hozzátette: a kormány reálisnak látja, hogy az inflációt le tudja törni és az egy számjegyű lesz év végére, sőt a mostani előrejelzések szerint ez akár már december előtt is bekövetkezik.

Gulyás Gergely a bevezetendő új eszközök között említette az online árfigyelő rendszert, a kötelező akciózást, azt, hogy augusztus 1-jétől a SZÉP-kártyát hideg élelemre is fel lehet használni, valamint azt, hogy a munkáltató további kétszázezer forintos támogatást adhat a SZÉP-kártya eddigi értékhatára felett.

A tárcavezető bejelentette: jövő január 1-jétől változnak a babaváró hitel és a CSOK szabályai. A kormány áttekintette a családtámogatási rendszert, és azt látta, hogy az elmúlt években, és főként a háború kitörése óta a körülmények alapvetően változtak meg, mert a háború, az arra adott szankciós válaszok és a magas infláció alapvetően átértékelte a jelenlegi támogatások hasznosságát, mondta indoklásképpen Gulyás Gergely.

A babaváró hitel esetében a kormány ösztönözni szeretné, hogy minél korábbra kerüljön a nőknél a gyermekvállalás időpontja, ezért 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti. Bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét 10-ről 11 millióra növelik.

Gulyás Gergely közölte azt is: a CSOK falun érvényes szabályait megtartják, és 2024. január 1-jétől 50 százalékkal, illetve egyes esetekben ennél is nagyobb mértékben megemelik a keretösszegeket. Ugyanakkor a városokban a jövő januártól nem lehet majd igénybe venni a CSOK-ot, a kormány a családügyekért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki új támogatási rendszert az 5000 főnél nagyobb településekre.

Ezt azzal indokolta, hogy az infláció mértékét jóval meghaladó ingatlanár-emelkedés volt különösen a nagyvárosokban és Budapesten, ezért az elmúlt időszakban a nagyobb városokban a CSOK-igénylések száma jelentős mértékben visszaesett.

Gulyás Gergely elmondta: a CSOK ma leginkább a kisebb településeken működik, ahol ennek felvétele és az önrész elegendő az ingatlan vásárlásához, azonban a nagyvárosokban, a megyei jogú városokban és Budapesten a CSOK és az önrész mellé fel kellett venni bankhitelt is. Hozzátette: miután a bankhitelezés gyakorlatilag leállt, mert ilyen kamatok mellett kevesen vesznek fel hitelt, a CSOK-igénylések száma is jelentős mértékben csökkent.

A falusi csokot továbbra is igénybe lehet venni új lakás, ház vásárlására vagy építésére, illetve meglévő lakások felújítására, bővítésére, valamint megmarad az áfakedvezmény lehetősége is 5 millió forint erejéig.

A keretösszegek emelkednek jövőre: új családi ház építése, vásárlása esetén 1 gyermek után az eddigi 600 ezer forintos támogatás 1 millió forintra, 2 gyermek esetén 2,6 millióról 4 millióra, 3 gyermek esetén pedig 10 millióról 15 millió forintra nő. Meglévő lakás korszerűsítésénél pedig a támogatási összeg egy gyermek esetén 300 ezerről 500 ezer forintra, két gyermeknél 1,3 millióról 2 millióra, három gyermeknél pedig 5 millióról 7,5 millió forintra emelkedik – ismertette Gulyás Gergely.

MTI