Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsán nem meglepő módon újra a háború került a tárgyalások középpontja – írta hétfőn Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter.

„Pedig már itt lenne az ideje, hogy mindenki belássa, hogy ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren. Ezt bizonyítja a rengeteg újabb halott, a természeti katasztrófák és a nukleáris baleset valószínűségére való egyre erősebb nyílt hivatkozás” – emelte ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter annak kapcsán, hogy az EU Külügyek Tanácsa luxembourgi ülésén határozatot fogadott el arról, hogy 3,5 milliárd euróval megemeli az Európai Békekeret (EPF) teljes pénzügyi keretének felső határát.

Szijjártó Péter közölte: Magyarország csak úgy egyezett bele az emelésbe, hogy a Nyugat-Balkán és az afrikai országok is kapnak a növelt keretből a migrációs nyomás csökkentése érdekében és abból nem juthat újabb ukrajnai fegyverszállításokra, mert az ukrajnai hatóságoknak véget kell vetniük annak a nevetséges és hazug állításuknak, hogy a legnagyobb magyar bankot, az OTP-t háborús szponzornak tekintik.

Szijjártó arra is emlékeztetett: Ukrajna jelenleg nem teljesíti a nemzeti közösségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó elvárást, ahogyan azt a Velencei Bizottság is megállapította, s ha ez így marad, ha Kijev nem állítja helyre a magyar közösség jogait, akkor Magyarország nem fogja támogatni Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit.

Az Európai Békekeret növelésére vonatkozó döntés célja, hogy hosszú távon biztosítsa az Európai Békekeret pénzügyi fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát, valamint az Európai Unió képességét arra, hogy gyorsan tudjon reagálni a válságok és konfliktusok megelőzésére, áll a Külügyek Tanácsa döntéséről szóló közleményben. A kiegészítéssel az Európai Békekeret teljes pénzügyi kerete meghaladja a 12 milliárd eurót.

Közleményükben az uniós tagországok külügyminiszterei aláhúzták: a határozat biztosítja, hogy meglegyen az unió finanszírozási kerete ahhoz, hogy továbbra is konkrét katonai támogatást nyújthasson partnerei fegyveres erőinek. Közölték, az Európai Békekeret 2021-es létrehozása óta ez már a második alkalom, hogy az EU növelte a keret finanszírozását, amely folyamatosan biztosítja, hogy az unió támogatni tudja partnereit. A határozat továbbá egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU tartósan elkötelezett Ukrajna és más partnerek katonai támogatása mellett.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre a közös kül- és biztonságpolitika katonai és védelmi ügyekkel kapcsolatos valamennyi fellépésének finanszírozására a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyek célja a nem uniós országok, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Az eszköz keretében az EU eddig hét egymást követő támogatási csomagon keresztül támogatta az ukrán fegyveres erőket, valamint számos más országot, köztük Mozambikot, Grúziát, Moldovát, Bosznia-Hercegovinát, Szomáliát, Nigert, Mauritániát, Libanont és Jordániát. Az EPF támogatta az afrikai vezetésű béketámogató műveletek katonai erőit és a többnemzetiségű katonai egységeket is.