Az úgy volt, hogy gondoltam a zsebemben lapuló 917 695 eurót odaadom a Gergőéknek… készpénzben.
Szegény Eva Kaili meg nem találja a bőröndjét. Ezen az alapon minden baloldali politikus ártatlan, akinél találnak egy dézsa eurót. Mikroadományokból származó pénz van náluk és éppen mennek befizetni a bankba. Jó ezt hallani, hogy annyira jól mennek a dolgok, hogy 50-100 ezer euró mikroadománynak minősül. Én azt hittem, hogy a mikroadomány 5-10 euró.
A kötegelt 100 eurósok, mint mikroadományok, lassan a haladás jelképei lesznek, nyilván azért, mert az átutalásokról szóló bankbizonylat nem mutat olyan jól.
Mondjuk nem erősítené a legalitás látszatát, ha utalnának inkább?
A dolog lényege az, megismerve ezeket a faék egyszerűségű módszereket, hogy a Pulai, és/vagy a tartótiszt, vagy a komplett belpesti értelmiség megígérte itt mindenkinek, hogy ők nyerik meg a választásokat, és utána senki sem fogja megkérdezni, hogy honnan volt a pénz. Ez duplán jó lett volna egyébként, egyrészt nem derül ki, hogy külföldről akarták az ellenzéken keresztül befolyásolni a magyar választásokat, illetve nem kellett volna megmagyarázni, hogy konvertálódott át a szivárványos forradalomra küldött pénz például pár tucat tonna toalettpapírrá és néhány cég kiugró nyereségévé.
Karácsony Gergely egyetlen dolgot tudott felhozni a mentségére, hogy nem rubelben kapták a támogatást.
Vajon mire akart utalni ezzel? Hogy Putyinék is euróban fizetnek?
Az mondjuk két perc alatt a világlapok címoldalán lenne, ha egy a KGBéla személyleírásának megfelelő ember egymillió eurónak megfelelő rubelt próbált volna befizetni a 99 százalék Mozgalom számlájára. Azt tudtuk, hogy Karácsony Gergely nem okos, de amikor lebukik valaki azzal, hogy külföldről pénzelik, akkor nem kezd el arra utalgatni, hogy a politikai ellenlábasát is. Ráadásul az amerikaiak támogatására büszkének is kell lenni az ellenzék köreiben, Gergő láthatólag küzd is a kognitív disszonanciával, büszke rá, hogy valakik szántak rá félmilliárdot, ugyanakkor meg van rogyva, hogy Márki-Zay Péternek ennek majdnem a nyolcszorosát mikroadományozták össze. Persze az is lehet, hogy utána körbeutalgatták a pénzt, és az minden utalással egyszerre lett egy kicsit több és sokkal kevesebb.
Megmagyarázom: végül úgy alakult, hogy csak a libáshoz köthető cég tudta megmondani, hogy tulajdonképpen mennyi is az a mikroadomány, mert végül nála csippant szinte minden összeg.
Egy amerikai CIA ügynök mesélte, hogy szeptember tizenegy után úgy nyomták le a tálibokat, hogy bejelentkeztek a helyi, kevésbé elmebeteg, gyakorlatiasabb hadurakhoz, helikopterrel elröppentek hozzájuk és jó szándékuk jeléül átnyújtottak nekik pár millió dollárt készpénzben (bőröndben), és már vitték is hátra agyonlőni a helyi tálib összekötőt. Valószínűleg ez maradt az amerikaiaknál a bevált eljárásrend, a magyar összekötőknek meg még szokniuk kell, hogy egy kávéházban ott maradnak egy bőrönd pénzzel és a kávét is nekik kell kifizetni. Hiába, aki nem volt európai parlamenti képviselő, annak nincs nagyobb volumenű gyakorlata a készpénzkezelésben.
Ráadásul valahogy úgy alakult, hogy Karácsonynak adtak a félmilliárd mellé szakértőket is, akik mentek a (további) pénzzel együtt Márki-Zayhoz is és aztán az ő kampányát is ugyanúgy kicsinálták, ahogy a Gelgőét.
Vagy csak tudták, hogy mindegyik jelölt teljesen alkalmatlan, és nem akartak felesleges dolgokra költeni, csak magukra inkább.
De tényleg! Mit gondolt az a csávó, aki kb. egymillió eurót készpénzben becsörgetett egy politikai szervezet számlájára? Hogy ez a normális? Hogy soha senki nem kérdezi meg, hogy ez mi? Másban nem bíztak meg? Mert ha húsz ember fizeti be fejenként négy-öt alkalommal, akkor nehezebb kipécézni valakit. De húsz-harminc ezer euró úgy látszik már jellemromboló tényező ebben a közegben.
Biztos attól féltek, hogy valamelyiküket megszédíti ez az összeg és még Romániába szökik, hiszen arról a csodálatos országról annyi jót olvasott már az ellenzéki sajtóban.
A külföld felé történő nyilvánvaló elköteleződés persze nem vicces, akkor sem az, ha ezt ennyire nevetséges és szerencsétlen figurák követik el. Szálasi, Rákosi mind-mind nevetséges volt önmagában, csak azok nem voltak nevetségesek, akik a pórázukat fogták és akik alkalomadtán elengedték őket.
Ezek az emberek sohasem kérdezik meg, honnan van a pénz és hogyan kell majd visszaadni. Tőlük a gazdáik eleve nem kérhetnek akkora darabot Magyarországból, amit nem adnak oda készséggel.
Kiemelt kép: Mirkó István
