Romániában a lakosság több mint 13 százalékának, mintegy 2 és fél millió embernek továbbra sem ismerik a nemzetiségét, az anyanyelvét, a vallását. Abszolút értékben az összeírt romániai magyarok száma egy évtized alatt 225 ezerrel csökkent, de továbbra is a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget alkotják – derült ki a 2022-es népszámlálás pénteken közzétett végeredményéből, amelyből a Magyar Távirati Iroda szemlézett.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerint Románia állandó lakossága a népszámlálás idején 19.053.815 volt, ebből 1.002.151 (5,23 százalék) vallotta magát magyarnak. A cenzuson alig több mint 16,5 millió lakos nemzetiségét jegyezték fel, ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,05 százalék, csaknem fél százalékponttal kisebb, mint tíz éve (6,5 százalék). Több mint két és fél millió lakos esetében nem áll rendelkezésre az anyanyelvre vonatkozó adat sem, a magyar nemzetiségűeknél több személynél – 1.038.806, az összlakosság 5,45 százalékánál – jegyezték fel, hogy magyar az anyanyelve.

Abszolút értékben az összeírt romániai magyarok száma egy évtized alatt 225 ezerrel csökkent, de továbbra is a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget alkotják, a második legnépesebb közösséget a romák, akik az összlakosság 3 (az ismert nemzetiségű lakosság 3,4) százalékát teszik ki.

A magyarság két megyében alkot többséget: Hargita megyében a lakosság 79,5 százalékát, Kovászna megyében pedig 66,7 százalékát teszik ki a magyarok. Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (31,8 százalék), Szatmár (28,3 százalék), Bihar (20,4 százalék) és Szilágy (19,1 százalék) megye. Abszolút értékben Hargita megyében írták össze a legtöbb, 232.157 magyar nemzetiségű lakost, utána Maros (165.014), Kovászna (133.444), Bihar (112.387), Szatmár (93.491), Kolozs (78.455) és Szilágy megye (40.554) következik a sorban.

A települések szintjén ezúttal is Marosvásárhelyen írták össze a legtöbb (40.604) magyart, akik a megyeszékhely lakosságának csaknem 35 százalékát teszik ki. A romániai népszámlálások történetében először regisztráltak több (34.678) magyart Sepsiszentgyörgyön, mint Kolozsváron (33.603), és míg a székelyföldi városban a magyarok 69,2 százalékos arányt képviselnek, Erdély „fővárosában” a magyar lakosság aránya 11,7 százalékra csökkent. Nagyváradon valamivel kevesebb, 33.340 magyart írtak össze, ők a város 18,2 százalékát teszik ki, míg Szatmárnémetiben 28.152 magyart regisztráltak, ők a partiumi város 30,8 százalékát képviselik.

A romániai lakosság csaknem 14 százalékának, 2,66 millió embernek ismeretlen a felekezeti hovatartozása. Az ismert felekezetűek közül 14 millió román ortodox, 742 ezer római katolikus, 495 ezer református, 404 ezer pünkösdi, 115 ezer görögkatolikus, 103 ezer baptista. Az ismert nemzetiségű és vallású romániai magyar lakosság 45 százaléka református, 40 százaléka római katolikus, 4,6 százaléka unitárius, 1,9 százaléka ortodox, 1,3 százaléka görögkatolikus, 1,1 százaléka baptista, 1 százaléka evangélikus vallású – összegezte az MTI.

Hargita megyében a helyzet változatlan

A prefektusi hivatal által átküldött végleges adatok a januári előzetes eredményekkel hajszálpontosan egyeznek: a megyében 291.950 lakót számoltak össze, ami 20 ezerrel kevesebb mint tíz éve, illetve 60 ezerrel az 1992-es csúcshoz képest. Ez nagyjából fele-fele arányban oszlik el a nemek szerint: 143.628 férfi és 148.322 nő, nagyobb eltérés a nemek között városi környezetben van, ahol összesen 56.740 férfit és 62.014 nőt számoltak.

232.157 Hargita megyei személy magyarnak, 33.634 románnak, 4.928 romának vallotta magát, 282 más, 20.949 ismeretlen nemzetiségű.

Az etnikumhoz képest valamivel többen, 236.139-en tartják anyanyelvüknek a magyart, míg 33.409-en a románt, és 1.148-an a cigány nyelvet (romani), 142 személy más nyelvet beszél, 21.112 esetében pedig nem ismert ez az adat.

178.126 személy római katolikusnak, 32.472 reformátusnak, 31.087 ortodoxnak, 19.001 unitáriusnak vallotta magát, 8.374 személy más vallású, 22.890-nek pedig ismeretlen a felekezeti hovatartozása.

Székelyudvarhely, a legmagyarabb város

is maradt a januárban mért 31.335 lakosával, melyből 27.351 magyar, 721 román, 495 roma, 27 más nemzetiségűnek vallotta magát, 2.741 személy esetében nem ismert. A 2011-es 34.257-es lakosságszám 2.922-vel csökkent, ez 8,53 százalékos visszaesést jelent.

Abszolút értékben Székelyudvarhely még így is a legmagyarabb városnak számít a megyében:

a 34.484 fős Csíkszeredában 24.873 magyart, 5.305 románt, 268 romát, 73 más nemzetiségűt számoltak, 3.965 ismeretlen;

a 15.884 fős Gyergyószentmiklóson 11.832 magyar, 1288 román, 377 roma, 16 más nemzetiségű, 2.371 ismeretlen;

a 8.797 fős Székelykeresztúron 7.673 magyar, 169 román, 245 roma, 9 más nemzetiségű, 701 ismeretlen;

a 6.468 fős Szentegyházán 6.088 magyar, 50 román, 15 roma él.

A legmagyarabb községekben

is él 5-10 személy, aki román nemzetiségűnek vallotta magát, viszont vannak olyan községek, ahol egy romát se jegyeztek: ilyen például Udvarhelyszéken Székelyvarság, Homoródszentmárton, Lövéte és Máréfalva. Több Hargita megyei községben, köztük Farkaslaka, Homoródalmás és Lövéte esetében azonban ez az adat titkosított, a prefektusi szóvivő tájékoztatása szerint azért, mert 1-2 fős létszámnál már kizárásos alapon azonosíthatóak lennének a személyek, a protokoll tehát az azonosságuk védelmét szolgálja.

A legtöbb Hargita megyei településen egyébként csökkent a lakosságszám 2011-hez képest, az udvarhelyszéki községek közül jelentősebb csökkenést Székelyderzs (17,86), Kányád (10,48) lakossága esetében mértek. Mindeközben Korond 259 fővel, Oroszhegy 191 fővel, Felsőboldogfalva 151 fővel, Zetelaka 86 fővel, Farkaslaka 74 fővel, Újszékely 63, Varság 72 fővel, Parajd 40 fővel, Kápolnásfalu 10 fővel gyarapodott, Máréfalván ugyanannyian laknak, mint tíz éve: 1995-en.

Forrás: uh.ro / MTI