A kötelező migránskvótáról szóló uniós szabályozás legnagyobb negatívuma, hogy ráerőlteti Európára, Magyarországra és a magyar emberekre a migránsokat, meghívót küld több millió migránsnak – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón, Budapesten.

Gulyás Gergely kifejtette: a szerdai kormányülésen a miniszterelnök tájékoztatást adott a múlt heti európai uniós csúcstalálkozó legfőbb eseményeiről.

Közölte: az a döntés, amely a miniszterek tanácsában megszületett a migrációról, ellentétben áll a korábban az állam- és kormányfők között létrejött megállapodással, amely szerint a migráció kérdéséről egyhangú döntések fognak születni. Ezért a magyar kormány nem járult hozzá annak a döntésnek a meghozatalához, amely az Európai Tanács szintjén erősítette volna meg a miniszteri tanácsban megszületett döntést.

Gulyás hangsúlyozta: a jogszabálytervezet nemcsak kötelező kvótáról és áttelepítésről szól, hanem az is a része, hogy évente legalább 10 ezer menekültkérelmet kellene Magyarországnak elbírálni. Ehhez pedig be kellene őket az ország területére engedni, befogadótáborokat kellene nekik létrehozni – mondta.

„A nyugat-európai folyamatokat megfigyelve látható, hogy ezek az uniós előírások szerint létrehozandó befogadótáborok könnyen válnának migránsgettókká, és nem lehetnek zártak az előírások szerint. Ennek nagyon komoly közbiztonsági, közegészségügyi kockázata van” – fűzte hozzá, leszögezve: ezeknek a befogadótáboroknak az ötlete a kerítés lebontásával egyenértékű, mert aki menedékkérelmet nyújt be a határon, azt be kellene engedni az ország területére.

A miniszter elmondta: Közép-Európa valamennyi felelős kormányának, „ahol a társadalmak még mentesek mindazoktól a következményektől, amelyekkel a migráció együtt jár”, mindent meg kell tennie, hogy „ez a teljesen értelmetlen és őrült szabályozás” ne léphessen hatályba. Ezért nem engedte a magyar miniszterelnök, hogy az európai uniós csúcson közös nyilatkozatot fogadjanak el az állam- és kormányfők.

„A lengyel miniszterelnök véleménye is megegyezett a mienkkel, és sok olyan ország volt, amely a magyar állásponttal elviekben egyetértett, csak miután nagyon sok migráns van a területén – például Olaszország –, eltérő következtetésre jut. Nekik az érdekük, hogy akik náluk vannak, azokat tőlük vigyék el” – mutatott rá a miniszter.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az uniós költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ezért a tervezett módosítás elfogadására reális esély nincsen.

Közölte: Brüsszel további 98,5 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól, ami a tizenötszöröse az összes magyar éves szja-befizetésnek, nagyjából a teljes éves magyar állami költségvetés összege. Gulyás szerint több kérdést kell tisztázni, így azt, hogy mire költötte Brüsszel a pénzt, hiszen nem kevesebb, hanem több pénznek kellene lennie, Lengyelországnak és Magyarországnak ugyanis még egyetlen fillért sem adtak. Ráadásul azok az országok, amelyek a helyreállítási alapból részesedtek, arra panaszkodnak, hogy a kifizetések lassúak.

Hangsúlyozta: Brüsszel kérése alapján 50 milliárd euró menne Ukrajnának, továbbá kamatkiadásokat akar az Európai Bizottság finanszírozni, migránsokra költeni, de nem határvédelemre, sőt, másfél milliárd euró a brüsszeli bürokrácia fizetésemelésére menne. Magyarország ehhez nem tud hozzájárulni, és miután a költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ilyen módosítás elfogadására reális esély nincs.

Gulyás Gergely elmondta, Brüsszel számtalan követelést fogalmaz meg Magyarországnak gazdasági területen is, ez igaz a helyreállítási alapra, valamint az európai szemeszterre is, amely az európai uniós tagállamok gazdasági kormányzását minősítő rendszer.

Hozzátette: az európai szemeszterben a Magyarországnak tett ajánlások között szerepel a hatósági energiaárak megszüntetése, azaz a rezsicsökkentés felszámolása, Magyarországnak ezen kívül meg kell vizsgálnia a családügyi, az oktatási, az egészségügyi kiadásokat.

Közölte, Magyarország ezeket a vizsgálatokat el fogja végezni, de „szó sem lehet a családtámogatások csökkentéséről és végképp fel sem merülhet a rezsicsökkentés eltörlése”.

Úgy folytatta, az az állítás igaz, hogy az egészségügyi kiadások megnőttek, hiszen az orvos- és az ápolói béreket az előző ciklusban olyan mértékben emelték, mint a rendszerváltás óta soha. Az oktatásban is szeretne a kormány hasonló lépést tenni, ahol a 2030-ig vállalt béremelés költségének mintegy 12-13 százalékát vállalhatná át az EU.

Hozzátette: ha eljutnak oda, akkor gyors, jelentős fizetésemelés lesz a pedagóguskarnak is, a nyolcszázezer forintot másfél év múlva elérhetnék az átlag pedagógusbérek, a kormányzati ciklus végére, legkésőbb 2027-re pedig az egymillió forintot.

Azt kérte, se a baloldali EP-képviselők – akik Brüsszelben euróban nettó havi hatmillió forintnak megfelelő összeget keresnek –, se a frakcióik ne akadályozzák az uniós forrásokhoz történő hozzáférést, sőt szólítsák fel a bizottságot, hogy az operatív programban szereplő megállapodásnak megfelelően, legkésőbb idén szeptembertől megtehesse az első nagy lépést Magyarország.

A miniszter azt mondta, a pedagógusbéremelés 87-88 százalékát 2030-ig a magyar költségvetés vállalná, nincs szó arról, hogy döntően európai uniós pénzből finanszírozná Magyarország a pedagógusok fizetésemelését.

Közölte, az uniós pénzek nélkül is lesz pedagógusbéremelés, a kormány eltántoríthatatlan, de a mérték és a gyorsaság szempontjából kulcsfontosságú lenne, ha a magyar baloldal európai parlamenti képviselői nem támadnák a magyar kormányt.

Gulyás Gergely beszámolt arról a friss kormányrendeletről, amely 169 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el a rezsivédelmi alap terhére, ez az aktuális rezsikifizetésekhez történő állami hozzájárulás.

Ismertetése szerint ebből több mint 132 milliárd forint, ami a kórházak, az iskolák, a területi közigazgatás intézményeinek folyósított juttatás. A köznevelésben az egyházi fenntartók kompenzációjára 11 milliárd, a köznevelési feladatokat ellátó nemzetiségi önkormányzati fenntartók támogatására pedig közel egymilliárd forint jut.

Ebből is látszik, hogy az országnak milyen nagy teher, hogy a háború és az arra adott szankciós válaszok miatt megnövekedett energiaköltségeket biztosítsa, de a költségvetés képes erre.

A főváros esetleges csődhelyzetéről és az azzal kapcsolatos következményekről a miniszter nem akart találgatásokba bocsátkozni, hangsúlyozva: azt várják, hogy ne menjen csődbe Budapest, és ahogyan 3199, a fővárosnál szegényebb önkormányzat képes közfeladatait ellátni, úgy a leggazdagabb is képes lesz erre.

Gulyás Gergely szerint érdemes lenne a városvezetésnek elgondolkodni egy új „csődgondnokon”.

A Karácsony Gergely mozgalmának a választási kampányban nyújtott mintegy félmilliárd forint értékű támogatásról szólva a miniszter kijelentette: a napnál is világosabb, hogy Karácsony Gergely pénzmosási ügybe keveredett a saját kampánytámogatása kapcsán. Feltehető, hogy nem tartották be a törvényeket, az ügyet ezért tisztázni kell.

Azt is mondta: van egy ember, akinek minimális jövedelme van, érdemi megtakarítása nincs, mégis befizet több mint 500 millió forint értékű támogatást, nagyrészt euróban, egy olyan mozgalomnak, amely nem gyűjt adományokat. Kérdés, miből származott ez a pénz, ki adta, mire adta és mit várt el cserébe: mindezt a fővárosnak tisztáznia kell – fogalmazott. Hozzátette: a hatóságoknak fel kell tárniuk, mi történt, mindenesetre Magyarországon nagyon szigorú pénzmosás elleni szabályok vannak érvényben.

A magyar kormány azt kívánja a francia kabinetnek, hogy mielőbb váljon az események urává országában, mihamarabb álljon helyre a köznyugalom és a közrend – reagált a miniszter a franciaországi zavargásokat felvető kérdésre. Hozzátette: bár le lehet vonni messzemenőbb következtetéseket arról, hogy miként alakult ki a jelenlegi társadalmi feszültség, a kormány ezt csak annyiban elemzi, hogy hasonlók kialakulását megelőzze Magyarországon. Ezért is lép fel a migráció ellen a kabinet.

Arra a felvetésre, hogy egyes állítások szerint Németországnak évente 1,5 millió bevándorlóra lenne szüksége a munkaerőhiány miatt, azt mondta: az európai menekültpolitikában keverednek a fogalmak a hatalmas vendégmunkásigény miatt.

Azokról is gyakran menekültként beszélnek, akiket senki nem üldöz, csupán a jobb élet reményében érkeznek Európába, és azokról is, akik ugyan üldözöttek, de távoli országból érkeznek, így segítségre az első biztonságos országban lennének jogosultak.

Vendégmunkások befogadására minden országnak joga van, de e mögött nincsenek humanitárius megfontolások.

MTI