Tessék továbbmenni, nincs itt semmi látnivaló! Illetve van, de azt jobb nem látni, mert a végén még el is hisszük, amit mutatnak nekünk. Kérem, ez egy rendes, hivatalos múzeum, hát csak nem akarja félrevezetni a látogatókat? De csak.

Olvasom a Mandiner írását és nyílik, egyre nyílik a zsebemben a nem létező bicskám.

Brüsszelben ugyanis megnyitották az Európai Történelem Házát, kétségtelenül az Újmúlt kft. közreműködésével és a liberálfasizmus jegyében. Megpróbálják beadni azt a maszlagot, hogy nem egyes országok eltérő történelmi krónikája alakította kontinensünk sorsát, hanem egy úgynevezett páneurópai történelemről kell beszélnünk, amely minden uniós tagállam esetében egyforma. A múzeum létjogosultságának indoklásában több, alapjaiban hazug állítás mellett ezt is olvashatjuk:

„Az, hogy miként emlékszünk ugyanarra a történetre folyamatosan változik.”

Változik ám a kedves nénikéd! A történelmi tények azért változatlanok, mert már megtörténtek, ami pedig a való életben megtörténik, azt megváltoztatni utólag lehetetlen. Azért persze megpróbálják, az eltörlés „kultúrája” (ha ez kultúra egyáltalán) jó ideje pusztít az USA-ban, de már több úgynevezett nyugat-európai társadalomban is. Lásd például a negroid vikingek szerepeltetése Az első svédek című áldokumentum-sorozatban, vagy azt, amikor a svéd király szerepét egy fekete dzsesszénekesnőre osztják! Még ezernyi hasonló példa sorolható, de minek? A filmiparban a történelemhamisítás mára szinte kötelezővé vált.

Na, de vissza az Európai Történelem Házához, mert van ám ott még sok nyalánkság. 14 pontban „összegzik” az európai örökség lényegét, imígyen:

  1. Filozófia. 2. Demokrácia. 3. Jogállamiság. 4. A kereszténység jelenléte az élet minden területén. 5. Állami terror. 6. Rabszolgakereskedelem. 7. Gyarmatosítás. 8. Humanizmus. 9. A felvilágosodás. 10. Forradalmak. 11. Kapitalizmus. 12. Marxizmus, kommunizmus és szocializmus. 13. A nemzetállam. 14. Népirtás.

Aha. Tehát aki nem tudná, az európai örökség része az állami terror, a rabszolgakereskedelem, a gyarmatosítás és a népírtás is. Ez mind valamennyi európai ország sajátja, a fene a mocskos képükbe! A szemét gyarmatosító rabszolgakereskedők….de egy apró pillanat, hát a magyarok is? Mi nem szereztünk gyarmatokat és rabszolgák is csak a magyarokból lettek, hála az oszmán hódítóknak…Csakhogy ez az apróság nem illeszkedik a globális páneurópai koncepcióba, tehát felejtős. (Csak pici balsejtelem: nem azért akarnak egységes történelmet faragni ennek a térségnek, hogy bizonyítsák, az Európai Egyesült Államok olyan természetes képződmény – lenne -, mint a magból sarjadó vetés?)

Természetesen Magyarország mint negatív létező jelenik meg az aljas tárlaton.

Csak egy példa erre:

„Az első világháborút követően Európában mindenhol demokrácia volt, két kivétel volt: az egypártrendszer által irányított Szovjetunió, és Magyarország, ahol korlátozták a demokratikus jogokat” – állítják egy videóban.

Kit zavar, hogy közben már ébredezett a fasizmus és nácizmus az olasz és német társadalomban, vagy, hogy mi történt Lengyelországban, Jugoszláviában és Romániában? A lényeg az, hogy mindenki azt lássa, ezek a magyarok mindig is a demokrácia ellenségei voltak. Ha nem, akkor is.

Mindez tán egyetlen sornyi írást sem érdemelne, hisz jó ideje látjuk, az Európai Unió legtöbb lépését, döntését, kezdeményezését az alattomos politikai szándékok és gátlástalan hazugságok jellemzik. Látjuk azt is, hogy az uniós mainstream olvasatában a demokrácia nem más, mint a balliberális oldal mindent el- és lesöprő diktatúrája. Az sem újdonság, hogy elmeháborodott valóság-értelmezésük bizonyításához mindig találnak „tudósokat”, értelemmel alig bíró értelmiségieket, akik meggyalázzák hivatásukat és hazudnak a tényekről, akár a természeti törvényeket is megtagadva. Hát min csodálkozunk?

Először is azon, hogy van pofájuk a tényeket sutba vágni, ha ez szolgálja politikai szándékaikat. Másodszor, hogy ember- és társadalomellenes szándékaikat már nem is leplezve az őrületet erőszakkal is hajlandók rákényszeríteni a még normálisan gondolkodókra. És harmadszor, hogy ezeket az aljasságokat közpénzből művelik, beleértve azoknak az országoknak a pénzét is, akik ellen acsarkodnak.

A normális ember csak áll, pislog és úgy érzi magát, mint Alice Csodaországban: itt minden furcsul, egyre furcsul.

De ha már a rémmesék birodalmába kerültünk, ne lepődjünk meg azon, ha az uniós értelmezés szerint nem a farkas, hanem Piroska falta fel a nagymamát, a derék ordas heves tiltakozása ellenére.

Így volt, ugye? A vadász meg majd alapít egy múzeumot Brüsszelben, ami másról sem fog szólni, mint Piroska rémtetteiről és a farkas hősiességéről.

Itt a vége, fuss el!

Szerző: Ifj. Tóth György

Címlapkép: Mandiner/Varga Mátyás Zsolt