Megosztóra sikeredtek a 2019-es tűzvészben csúnyán megrongálódott székesegyház új belsejének tervei, amelyeket a párizsi érsekség mutatott be. Ön mit gondol róla?
„Nemes egyszerűségre” törekszik az új liturgikus berendezés minimalista és modern stílusa, de kiváltotta a művészeti szakértők és a katolikus megfigyelők kritikáját.
Az eredeti bejelentésnek megfelelően a katedrálist 2024. december 8-án nyitják meg újból. Laurent Ulrich párizsi érsek most nyilvánosságra hozta annak a két jelöltnek a nevét, akiket az új liturgikus berendezés elkészítésére választottak ki – ezek közé tartozik az oltár, a tabernákulum, a püspöki trónus, a pulpitus (ambó) és a keresztelőmedence, valamint a hívek számára készült székek.
Photo: Guillaume Bardet, Ionna Vautrin and Sylvain Dubuisson
Ez a döntés, melyet június 23-án hoztak nyilvánosságra, két, tavaly októberben és januárban indított konzultációs szakasz után született meg, amelyek végén az érsekség művészeti bizottsága öt művész tervét választotta ki a 69 pályázat közül.
A párizsi érsek arra hívta fel a pályázókat, hogy művészi kifejezésmódjukban „nemes egyszerűségre” törekedjenek, és azt kérte, hogy „a bemutatott tárgyak tartsák tiszteletben a helyet, annak történelmét, és az évszázadok során betöltött küldetésének erős szimbolikáját”. Ugyanakkor tartsák tiszteletben „a katolikus liturgia szellemiségét, a II. Vatikáni Zsinat után kialakított jelentéseknek és normáknak megfelelően”.
A liturgikus berendezés öt fő elemének sötét bronzból való megalkotására Guillaume Bardet szobrász és formatervező kapott megbízást, akit jól ismernek a modernista építész, Le Corbusier által tervezett Sainte-Marie-de-La-Tourette-i dominikánus kolostorban 2017-ben felállított, Utolsó Vacsora témájú installációjáról.
Photo: Guillaume Bardet, Ionna Vautrin and Sylvain Dubuisson
Koherenciára törekvés
Ez az anyagválasztás ellentétben áll a műemlék többi részével, amely csupa kő és ólomüveg, de Ulrich érsek úgy látja, a kiválasztott projekt egy „koherens” egésznek a része, amelyben az egyes darabok „jól illeszkednek egymáshoz”, ahogyan ezt a bemutató sajtóközlemény bevezetőjében írta. A főpap valóban azt kívánta, hogy egy egységes egész jöjjön létre, mivel a 2019-es tűzvészben megsemmisült vagy megrongálódott liturgikus tárgyakat különböző művészek tervezték különböző stílusokban.
Az érsekség azt is jelezte, hogy az új projekt egyik legkiemelkedőbb eleme az a döntés, hogy a keresztelőmedence az Utolsó ítélet portáljának közelében, a székesegyház bejáratánál kapjon helyet, hogy „kaput nyisson Krisztus misztériuma előtt”. A főoltár a maga kiszélesedő, ívelt geometriai formájával a főhajó és a kereszthajó kereszteződésében lesz elhelyezve, „mint egy áldozatbemutatásra a földből kivett kő, amely testvéri asztalként kínálja magát az úrvacsorához”.
A híveknek szánt székek – összesen 1500 darab – tervezésére Ionna Vautrin kapott megbízást. Tömör tölgyfából készülnek, áttört háttámlával, és úgy tervezték őket, hogy össze lehet őket kapcsolni.
A töviskoronát befogadó új ereklyetartót Sylvain Dubuisson művész fogja megalkotni, akit az érsek előzetes pályázati kiírás nélkül már korábban kiválasztott. Az ereklyetartó nagy méretét az a szándék indokolja, hogy jobban látható legyen és a hívek is rátehessék a kezüket, ahogyan ezt a székesegyház rektora, Monsignore Olivier Ribadeau Dumas elmondta.
A Fondation Notre-Dame által finanszírozott új berendezési tárgyak összköltségét 6 millió euróra becsülik.
Photo: Guillaume Bardet, Ionna Vautrin and Sylvain Dubuisson
Túlságosan elvontak?
Ezek a tervek egy, a sajtóban még 2021-ben megszellőztetett első projekt helyébe lépnek, amelyet végül elvetettek, mivel sok vitát váltottak ki a túlságosan is modern stílusuk miatt.
Az új változat azonban még nem nyerte el a szakértők és a katolikus hívek egyöntetű jóváhagyását. A sajtó egy része meglehetősen merész és egységesítő projektnek tartja, a katolikus kommentátorok azonban gyakran becsmérelték az új berendezés stílusát, és vagy úgy ítélték meg, mint „egy 70-es évekbeli Ikea-dizájnt, amely méltatlan a székesegyház építőihez”, vagy mint az „Adams család bútorzatára” való utalást, esetleg mint a „francia egyház dekadenciájának megtestesülését”.
Photo: Guillaume Bardet, Ionna Vautrin and Sylvain Dubuisson
A Famille chrétienne c. hetilapban megjelent véleménycikkében Pierre Téqui művészettörténész megrökönyödésének adott hangot, amiért a mai egyházi alkotásoknál mindenütt az absztrakcióval találkozik, ez pedig „állandóan kérdéseket vet fel a katolikusok körében, akiknek a megtestesülést tanítják”.
„A művészi dimenzió folytonos háttérbe szorításával a funkcionalizmusba süllyedünk. Fél vajon az Egyház a művészektől?”
– tette fel a kérdést.
A tervekhez még szükséges a Francia Építészeti és Örökségvédelmi Nemzeti Bizottság végső jóváhagyása, amely július 13-ára várható.
Fordította: S.J.
Forrás: zarandok.ma / ncregister.com
