A békediplomácia mozgásteréről, a háborús körülmények által behatárolt kisebbségi jogérvényesítés lehetőségeiről rendeztek egyebek közt pódiumbeszélgetéseket szerdán Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjának nyitónapján.

Tusványos a béke szigete 1990 óta – szögezte le Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az alapítók egyike. Kitért arra is, hogy nemzedékük ilyen közel nem volt még háborúhoz, mint amit most átélnek. Magyarország ebben a helyzetben a békediplomácia útját választotta, nem hisznek a háború katonai megoldásában, nem tudnak hinni abban, hogy ennek a háborúnak van katonai megoldása – emelte ki.

A megnyitón szintén alapítóként részt vevő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke rámutatott: Tusványos mindig több, mint egy szabadegyetem és több, mint egy fesztivál. Tusványos minden évben üzen, idén a béke idejével üzen – hangsúlyozta.

Most nincs más lehetőség, nincs más alternatíva, mint a béke – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

A Kisebbségek nemzetközi mozgástere háború idején című panelbeszélgetés résztvevői szerint az ukrajnai háború megnehezíti az európai őshonos kisebbségek jogainak rendezését, de akár változást is eredményezhet, az ukrajnai kisebbségek jogainak biztosítása ugyanis a béketárgyalások és az európai uniós csatlakozási tárgyalások része kell, hogy legyen.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője rámutatott: Európa adós maradt az őshonos kisebbségek jogainak biztosításával, több EU-tagállam is mellőzni próbálja a témát. Kifejtette: azok az EU-tagországok, ahol jelentős számban élnek kisebbségek, félnek a témától, míg az Európai Bizottság azzal a kifogással utasítja el a kérdés rendezését, hogy nem hatásköre, miközben más kisebbségek esetén előszeretettel beleszól a nemzeti hatáskörökbe.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség kül- és nemzetpolitikai kabinetvezetője elmondta: Romániában a magyarság mindig a stabilitást szolgálta, de a román állam nem úgy viselkedik a székelyföldi, erdélyi magyarokkal, ahogyan kellene.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője szerint Romániában a törvényi keret részben biztosított, de az állam nem követeli meg a betartását az intézményeitől, az uniós intézményeket pedig nem érdekli a kisebbségek helyzete. Megállapította: Ukrajnában kisebbségi jogfosztás történik, ami felett nem hunyhatnak szemet a nemzetközi intézmények, szervezetek.

Végkövetkeztetésként elhangzott: az ukrajnai béke része kell, hogy legyen a kisebbségi kérdés méltányos rendezése is, és a következő időszakban mindenkinek ezen kell dolgoznia, ha stabilitást akarnak a térségben, ennek ez elengedhetetlen feltétele.

A szabadegyetem egy másik, az ukrán-orosz háború lezárásának lehetőségeit vizsgáló pódiumbeszélgetésen Németh Zsolt úgy vélekedett: recseg-ropog az ENSZ 1945-ös alapokmányán alapuló világrend, mivel a Biztonsági Tanács-tag Oroszország lábbal tiporja annak alapelveit. A jövő új világrendjét szerinte az fogja alapvetően befolyásolni: miként viszonyul Oroszországhoz a nemzetközi közösség.

Rámutatott: Magyarország következetesen elítélte az orosz agressziót és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. Ennek jegyében – igaz, hogy nem fegyverrel, de – üzemanyaggal, egészségügyi tisztek kiképzésével segítséget is nyújt Ukrajnának. Másfelől a háborút nem lehet ürügyként elfogadni az Ukrajnában élő nemzeti közösségek diszkriminálására, és Ukrajnának tudnia kell, hogy a Nyugat felé Közép-Európán keresztül vezet az útja – szögezte le a külügyi bizottság elnöke.

A szórványokról rendezett panelbeszélgetésen Varga Diósi Viola, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ szakreferense arról számolt be, hogy Szerbiában a népszámlálási eredmények jelentős fogyást mutatnak: a 250 ezres magyarság 184 442-re esett vissza. A fogyás tömbmagyar területen is jelentős, s bár a számszerű többséget több helyen elveszítette a magyarság, a politikai súlya nem csökken, a magyar önkormányzatok megmaradtak, a nyelvi jogok sem csorbulnak, de helyenként a fordítói szolgáltatások hiánya akadályozza.

Horváth István kolozsvári szociológus, egyetemi oktató rámutatott: egymillió román állampolgár vallotta magát magyarnak, de az etnikum nélküli állampolgárokat is figyelembe véve a szakemberek 1,1 milliós magyarságot valószínűsítenek, ami 200 ezres csökkenést jelent. Erdélyben a szórványokban egyre inkább megkérdőjeleződik az intézményrendszer fenntarthatósága, míg a tömbmagyar régiókban a falvak elöregedése, kiürülése okoz gondot.

Potápi Árpád János Tusványoson jelentette be: az egész Kárpát-medencére kiterjedő lovasprogram indul. A programot tavaly Erdélyben kezdték, 220 millió forint támogatást osztottak szét 75 lovasegyesület számára. Ezzel 1500-1800 gyermek heti rendszerességgel történő edzését, sportolását tudták támogatni. A lovasprogramot – amelyre várhatóan 400 millió forint áll majd rendelkezésre – kiterjesztik az egész Kárpát-medencére.

MTI