A Keszthelyi-fennsík nyugati szélén elterülő Vindornyafokról többnyire akkor olvashatunk, amikor a településre vezető úton tavasszal virágba borulnak a vérszilvafák, csodálatos látványt nyújtva az arra közlekedőknek.
Vindornyafok története
A település első említése 1358-ból való, mint nemesi falu. Tudni azt is, hogy 1508-ban a nagybirtokos Sárkány család is részt szerzett a faluból, azonban a jobbágyi rész tulajdonosa nagyrészt a Derecskei család volt.
A 16. század elején a törpefalu gazdag mezőgazdasági területekkel és szőlőheggyel bírt, de 1548-tól a folyamatos török támadások miatt 1615-re teljesen elnéptelenedett.
Több mint száz évig hallgat a történetírás Vindornyafokról, s csak egy 1773-as felmérés említi német nemzetiségűnek lakosságát.
A 19. századtól nagyrészt a Festeticsek szerezték meg a nemesek földjeit, a falu közepén áll egy kúria, ami az övék volt. Ez ma a polgármester háza.
A Zaol-nak nyilatkozó Hág Attila, Vindornyafok polgármestere ezúttal a falu mindennapjaiba vezette be az olvasókat, büszkén mesélve fejlesztéseikről, és arról, hogy egyre több külföldi él a településen.
Falugondnoki buszt kaptak, a ravatalozónál vizesblokkot alakítottak ki, energetikai fejlesztés történt az önkormányzati székházon, orvosi rendelőn és a kultúrházon, vásárolhattak orvosi műszereket is, valamint elkészült a sportpálya mellett a fedett közösségi tér, amely nyolcvan fő befogadására alkalmas
– sorolta Hág Attila.
Vindornyafokon 65 család él, a lakosság száma 137.
Élnek nálunk svájciak, belgák, osztrákok, németek szép, felújított házakban
– mondta a portálnak a polgármester, hozzáfűzve: a falunak már csak egy építési telke van, ezért abban gondolkoznak, hogy építési tervükben kialakítanak egy új utcát. Ezt viszont csak az itt élők földjeiből tehetnék, mert az önkormányzat már talpalatnyi eladható területtel sem rendelkezik.
Kiemelt kép: Balog István
