Nyomtatásban is megjelent Ferenc pápa április végi magyarországi látogatásán elmondott beszédeinek gyűjteménye.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából a Magyar Kurír adta ki nemrég Ferenc pápa április végén, Budapesten elmondott beszédeinek gyűjteményét. A kiadványban az országlátogatás hét nagy beszédét olvashatjuk: a Karmelita kolostorban elhangzottat, amelyben az állami vezetőkhöz, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőihez szólt, a Szent István-bazilikában elmondottat, amelyet a püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és a lelkipásztori munkatársakkal találkozva mondott, a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet -templomban elhangzót, amelyet a menekültekhez és rászorulókhoz intézett, továbbá olvashatjuk a talán legnagyobb hatást kiváltó beszédét, melyet közel húszezer fiatal hallgatott a Papp László Budapest Sportarénában, valamint két beszédet, amelyet a Kossuth téren intézett hozzánk: a szentmise homíliáját és a Regina Caeli imádság után tartott elmélkedést.
Ahogy a látogatás, úgy a kötet is (amely kronológiai rendben halad) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán elmondott beszéddel zárul, amit a Szentatya az egyetemi és kulturális élet képviselőinek címzett.
Természetesen nincsenek benne azok a gondolatok, amelyeket magánlátogatásai alkalmával fejtett ki, azaz a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonában, illetve akkor, amikor rendtársaival, a magyar jezsuitákkal találkozott az apostoli nunciatúrán.
A kiadvány nagy előnye, hogy tényleg bárki számára elérhető, a füzet ugyanis mindössze 250 forintba kerül (sőt, a kiadó által gondozott Új Ember hetilap olvasói pár héttel ezelőtt ajándékba kapták lapjuk mellé).
A teljesen egyszerű, lecsupaszított kivitel mögött az igazi érték a pápai szavakban rejlik, amelyek elegánsan, mégis határozottan üzentek a magyar egyháznak és a teljes magyarságnak. Sőt, olykor még messzebb.
Több mint figyelemre méltó volt például a következőt hallani a bazilikában olyan időszakban, amikor a radikális baloldali követeléseket magáévá tevő német egyház a Rómától való elszakadás szélére került és a német utat lelkesen figyelő hazai progresszív keresztények hasonló változásokat kezdenek követelni:
„Ne engedjétek be az ideológiákat! A hitéletet, a hívő magatartásmódot nem lehet ideológiára redukálni: ez a sátántól való!” Ehhez a gondolathoz illeszkedtek más beszédek felhívásai is, például az, amikor a Szentatya az
ideológiai gyarmatosítás alantas útjára” figyelmeztetett, „amely eltünteti a különbségeket – mint az úgynevezett genderkultúra esetében”.
Több alkalommal idézte hazánk alaptörvényét, hivatkozva annak keresztény tartására és példaként állítva több megfogalmazását is a világ elé. Kritikával illette a félresikla(t)ni látszó európai integrációs folyamatot, amelynek atyjai a keresztény értékrendet nem csak vallották, de élték is, és amelynek úgy kellene működnie, hogy ne nyomja el tagjainak önállóságát és sajátos értékeit, ugyanakkor felhívta a figyelmet a populizmus veszélyeire is.
A keresztényeket arra biztatta, hogy Krisztusban éljenek (a pápalátogatás mottója ez volt: Krisztus a jövőnk): „Krisztussal és Krisztusban! Semmit sem Krisztuson kívül, semmit sem Krisztustól távol!” Figyelmeztetett,
„térjünk vissza Krisztushoz, aki a jövő, hogy ne essünk a világiasság váltakozó széljárásainak csapdájába! Ez lenne ugyanis a legrosszabb, ami az Egyházzal történhet: egy világias Egyház.”
De Ferenc pápa rendre felszólalt a béke mellett is. A Kármelita kolostorban például aggodalmának adott hangot:
„Úgy látszik, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak”, valamint: „…a politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről, visszafejlődve egyfajta háborús infantilizmusba”.
Büszkévé tehetett bennünket sok más megjegyzése mellett az is, amikor Budapestre mint a jelen és jövő főszereplőjére utalt.
Ami kissé szomorúságra ad okot a kiadvánnyal kapcsolatosan, az éppen a teljes egyszerűsége. A gazdasági környezet és a jelentősen elszálló nyomdaipari árak közepette persze érthető, hogy a kiadó olyan termék előállítására törekedett, amely széles körben is elérhetővé válik,
egy ilyen hatalmas jelentőségű pápalátogatás tiszteletére azonban mégiscsak illett volna egy veretesebb kiadvánnyal jelentkezni.
Érdemes összehasonlítani például a most megjelent füzetet azzal a kötettel, ami azt követően került a könyvesboltok polcaira, hogy Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére hazánkba érkezett, majd országlátogatásra Szlovákiába utazott. Az akkor Budapesten és Szlovákiában elmondott beszédek szép könyvben, figyelemre méltó grafikai kivitellel, előszavakkal és fényképekkel csokorba gyűjtve kerültek kezünk ügyébe (és a szívünkbe), a kötet pedig illő módon irodalmi címet is kapott (Az evangélium szabadságában éljetek!), s az alcím pontosította, hogy milyen olvasnivalót találunk majd benne.
A magyarországi látogatás beszédeinek gyűjteménye jóval prózaibb címmel „hívogat”: Őszentsége Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatásán elmondott beszédei 2023. április 28-30. Ha az alapvető szempont az volt, hogy minél többen kézbe vehessék, megfontolandó lett volna rögtön két kiadványt készíteni: egy olcsón elérhető füzetet és egy szép emlékkönyvet azok számára, akik (valószínűleg szép számmal) hajlandók lettek volna több ezer forintot áldozni érte. Hiszen mély érzelmek és szép emlékek fűznek minket ehhez a pápalátogatáshoz (is). Az elhangzottakat pedig érdemes időről időre felidézni.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
