Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában válaszolt a tusnádfürdői beszédét ért kritikákra és kijelentette, a nagy élelmiszerláncok, a multik árspekulánsként viselkednek. A kormányfő szerint Brüsszelnek oda kell adnia az uniós pénzeket Magyarországnak és kérdéses, hogy az unió meddig bírja még Ukrajna finanszírozását. 

Tusnádfürdő egy ikonikus helye a nemzeti oldalnak, egy szabadegyetem, ahol inkább egy előadás vagy egy közös gondolkodás zajlik, ezért a reakciók általában izgalmasabbak, mint az elhangzottak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Nagy lehetőségek vannak a Romániával és Szlovákiával való együttműködésben

A kormányfő szerint a liberálisok provinciálissá váltak, nem fogadnak be új dolgokat, mindig a régi mantrát mondják fel, és ez adja arra a kérdésre is a választ, hogy miért nem élesebb a belföldi politikai verseny.

A tusnádfürdői beszédre érkezett reakciókkal kapcsolatban

Orbán Viktor azt mondta, hogy találkozott a román miniszterelnökkel és szeretné, ha jól tudnának együtt dolgozni.

A szlovák egy nehezebb eset, hiszen ott választás lesz ősszel – mondta. Az utódállamok vagy elszakított országrészek kérdésében nem fogunk tudni egyetérteni, ezért talán jobb lenne hagyni, hogy történészek foglalkozzanak vele. Ha a szlovák–magyar kapcsolatok középpontjába beengedjük ezt az ügyet, akkor hibát követünk el – tette hozzá.

„Nagy lehetőségeket látok a szlovákokkal való együttműködésben, ha ott egy stabil helyzet jön létre, akkor mi közösen sok szép dolgot tudnánk csinálni a következő években”

– mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a csehek eközben egymással vitatkoznak, a föderalizmus álláspontján vannak, ami szemben áll a magyar és lengyel szuverenitás-felfogással szemben. Ez a vita a következő években nyugvópontra jut, ahogy eldől az Európai Unió sorsa is.

Két különböző meteorral találkoztunk. A koronavírusnál sok ember meghalt, az egy nagyon fájdalmas másfél év volt, ami gazdasági problémákat és munkahelyek átmeneti bezárását hozta magával. A háború a munkahelyeket ezzel szemben nem veszélyezteti.

Magyarországon teljes foglalkoztatás volt az orosz–ukrán konfliktus előtt, és a háború nem is tudta kibillenteni ebből

– mondta Orbán Viktor.

A multik árspekulánsként emelik az árakat

Hozzátette, a háború az inflációval szorongatja a magyarokat, a kormány ez ellen azt tudja tenni, hogy fenntartja a rezsicsökkentést, hogy tehermentesítse a magyar családokat.

„Európában a magyar családok fizetik a legkisebb rezsit”

– hangsúlyozta.

A miniszterelnök szerint most a legfontosabb az infláció letörése, árstopok, online árfigyelő rendszer és egyéb intézkedések révén.

Miközben az egész ország az infláció ellen harcol, sajnos vannak, akik nem veszik ki a részüket ebből, sőt kihasználják a helyzetet. A nagy élelmiszerláncok a magas energiaárak adta lehetőséget megragadva növelik az árakat, még az importtermékekét is. A hatóságok már hárommilliárd forint bírságot kiszabtak emiatt. A magyar kormány igyekszik ezt visszaszorítani, az árspekuláns multik azonban ekkor panaszkodni mennek Brüsszelbe – fogalmazott.

Kifejtette: Brüsszel „megpróbál bennünket letéríteni az emberek védelmének az útvonaláról”, az árspekuláns multik pedig összejátszanak a brüsszeli bürokratákkal.

Ez felháborító, helytelen, és ez ellen fel kell lépni.

Nem fogadhatjuk el, hogy az élelmiszerek tekintetében indokolatlan árspekuláció történjen

– szögezte le a kormányfő.

Ez a háború már régen nem az ukránok háborúja

Ha háború van, akkor mindig van értelme békéről beszélni – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „ha nem beszélünk róla, akkor nem lesz béke”. A kormányfő kiemelte,

a jelenlegi helyzetnek nincs harctéri megoldása, csak diplomáciával és tárgyalásokkal lehet eredményeket elérni.

A miniszterelnök szerint ez a háború már régen nem az ukránok háborúja, sőt Ukrajna szuverenitása gyakorlatilag már meg is szűnt azzal, hogy az országnak nincs önálló bevétele, nem tudja fedezni a kiadásait. A háború elképesztő gazdasági tehertételt jelent, az ukránoknak pedig elfogyott az erejük, a Nyugat tartja életben őket – tette hozzá.

Orbán Viktor kifejtette, a kérdés, hogy dönt az amerikai elnök a jövő évi elnökválasztás árnyékában: vállalja, hogy országa továbbra is egy proxy-háborúban lesz lekötve, vagy egy tűzszünettel és békével fordul rá a választásokra.

Meddig bírja Európa finanszírozni Ukrajnát?

Még komolyabb kérdés, jegyezte meg, hogy meddig bírja Európa, hiszen az USA „elő tud állítani rengeteg pénzt”, mivel a dollár világpénznek számít, az euró azonban erre nem alkalmas.

Az EU a tagállamoktól tud venni, azt viszont nem tudjuk, hogy mi meddig bírjuk mi ezt

– emelte ki a kormányfő.

Hangsúlyozta: az Európai Bizottság nemrég bejelentette, hogy újabb 100 milliárd euróra van szüksége a tagállamoktól, miközben nem tudja teljesíteni a feléjük felé való kötelezettségeit.

Véleménye szerint az EU tartozik Magyarországnak, hiszen mi rendeztük az aktuális befizetésinket, Brüsszelből viszont nem adják oda azt, ami nekünk jár, „tartoznak rengeteg pénzzel”.

Meddig bírja Európa finanszírozni Ukrajnát? Bírja-e ezt a terhet Európa, ha egyedül marad?

Orbán Viktor kitért arra is, hogy

az Európai Unió és a tagállamok is a teherbíró képesség határán vannak. Ezért ha az bekövetkezne, hogy Európa magára maradna az ukrajnai támogatás terén, akkor az unió is békepártivá válna.

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy lehetetlennek tartja, hogy miközben a közvélemény egyre inkább megkérdőjelezi a háború finanszírozásának az indokoltságát, egyre inkább a saját belső gondjai kötik le, egyre kevésbé látja, hogy miként lesz ebből a háborúból győzelem, egyre kevésbé látja, hogy mi az értelme békés tárgyalás helyett inkább a háborút finanszírozni.

És miközben a közvélemény ebbe az irányba halad, addig a brüsszeli politikusok kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, vagyis az ellenkező irányba mennek.

Egy demokráciában pedig a népakarat és az ország vezetőink mozgása ilyen élesen, hosszútávon nem mehet szembe egymással

– tette hozzá a kormányfő.

Tehát a demokratikusan megválasztott vezetőknek nem maradt már sok idejük arra, hogy figyelembe vegyék és alkalmazkodjanak a megváltozott közvéleményhez.

Nem akarunk sem migránskvótát, sem migránsgettókat

Van egy finoman fogalmazva „váratlan” időbeli egybeesés: Olaszország sokáig ellenezte a kötelező kvótákat és a migránsgettók létrehozását, majd megváltoztatta az álláspontját. Ezt követően néhány héten belül kapott 19 milliárd eurót abból az EU alapból, amiből mi nem kapunk – mutatott rá Orbán Viktor.

„Ha beengeded a migránsokat, akkor olyan emberek jönnek be, akikről nem tudsz semmit, nem te választottad ki őket, hanem az embercsempészek tolták rád őket” – hangsúlyozta. Más kultúra, más viselkedés. Egyszer csak egyre többen lesznek, és egyre inkább bennszülöttnek érzed magad a saját országodban úgy, hogy erről nem te döntöttél. Ez tönkretehet egy országot – tette hozzá.

Mi magyarok a kockázatot is olyan magas fokozatúnak véljük, hogy nem akarunk egy ilyen kísérletben részt venni.

Nem akarunk migránsgettókat, és ha nem akarunk, akkor nem is lesznek Magyarországon

– jelentette ki a kormányfő.

Forrás: hirado.hu

Kiemelt kép forrása: MTI