A művész úr nyaral, no de nem ám a Balatonon, mert az drága. Főleg a lángos drága, mondhatni luxustermék, az ára szerinte felér egy olasz divattervező kollekciójával.
Hát erre varrjunk gombot, Gálvölgyi János színművész alternatív valóságára, amelyben a drága balatoni tészta egy Gucci-kosztümmel kél birokra. Árban persze, másként nehéz volna elképzelni, bár a liberális kánon képzelőereje határtalan. Ha a család az család, a szerelem meg szerelem, akkor a lángos is lehet …ööö…Armani?
Gálvölgyi János a Veszprém vármegyei Döbröntén nyaral, itt piheni ki az elmúlt hónapok kemény megpróbáltatásait, és készül az őszre; állítása szerint akkor tér vissza a munka világába és áll újra színpadra. A Blikk érte utol a színészt, aki azt mondta a bulvárlapnak, hogy jól érzi magát, újra a régi.
„Jólesik, ha dicsérnek, ha azt mondják rólam, hogy újra a régi vagyok. Úgy is érzem magam, mint akit kicseréltek, s mint aki letudta a francia idegenlégió kiképzését”
Elmondta még azt is, hogy okkal nem a Balatonon töltik a szabadságukat, mivel „a magyar tenger már nem olcsóbb a mallorcai tengerparti nyaralásnál”.
Szóval a Balaton – nekem a Riviéra – az új Mallorca. Jó ezt tudni. De még koránt sincs vége, merthogy a művész úr tovább fonta a gondolatfűzért:
„Soha nem gondoltam volna, hogy a luxustermékek között nem valamelyik olasz vagy francia divattervező ruháját vagy táskáját említik, hanem a lángost”
– szögezte le a színművész.
Csak a realitás kedvéért rögzítsük, hogy egy Armani öltöny félmillió magyar forintot kóstál, míg egy sajtos-tejfölös lángos Zamárdi legjobb helyén 1800-at.
De ha a művész úrnak ennyire se futja, akkor istenuccse, inkább megsütjük neki mi (vagy akár magának is elkészíthetné?) az alábbi igen takarékos és roppant egyszerű őshonos recept alapján:
Strandlángos 2 napra, 2 személyre (12 db)
• 30 dkg finomliszt
• 1 dl tej
• 1,5 dl víz
• fél élesztő (Budafoki)
• 1 tk só
• 1 tk porcukor
20-30 perc kelés után lisztes deszkára tesszük a tésztát és pogácsaszaggatóval a felét (6 db-ot) kiszaggatjuk, a másik felét folpackban betesszük a hűtőbe, 1-2 napig semmi baja nem lesz, de egy négytagú család simán megeszi a 12 db-ot is akár, mert nem malomkerekek.
A golyókat még pihentetjük letakarva, majd lisztes (vagy olajos) kézzel óvatosan kihúzgáljuk, és forró olajban mindkét oldalát kisütjük. Gyorsan megvan. Nálunk tejföl és sajt a feltét, de bárhogy jó, a tészta finom és nem szárad ki a belseje.
Hajrá művész úr, a normalitáshoz sosincs késő!