Augusztus elején Lisszabonban rendezték meg a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót, amelyen a portugál szervezők szerint mintegy 300 ezer fiatal vett részt, köztük több mint 1300 határon inneni és túli magyar.
Ti vagytok azok, akik meg akarjátok változtatni a világot. Hát változtassátok meg! Olyanok vagytok, mint földnek az eső. Maga Jézus, aki rátok néz. Ismer titeket, ismeri a szíveteket. Itt, Lisszabonban is rátok néz, és azt mondja: ne féljetek! – mondta Ferenc pápa a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó zárómiséjén mintegy másfél millió zarándok és hívő, köztük több mint ezerháromszáz magyar fiatal előtt. Ám mielőtt a Szentatya lezárta volna a közel egy héten át zajló eseményt, a fiatal magyar zarándokok számos programon vehettek részt.
A Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót Szent II. János Pál pápa hívta életre 1984-ben, mert fontosnak tartotta a fiatalokkal való folytonos kapcsolatot. Az első rendezvényre Rómában került sor virágvasárnapon. Az első négy alkalmat egymást követő években rendezték meg, később két- vagy háromévente tartották meg az eseményt. Lisszabon előtt 2019-ben Panamavárosban találkoztak a katolikus fiatalok, ám a követkető, portugáliai találkozót a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani.
A következő eseményre 2027-ben Szöulban kerül sor, ám addig is lesz a fiataloknak hasonló program. „Rómában – és persze az egész világon – szentév lesz 2025-ben, ezért Ferenc pápa a zárómisén bejelentette: szeretettel vár minden fiatalt az örök városba” – tudtuk meg Dr. Fábry Kornél, kinevezett esztergom-budapesti segédpüspöktől, aki kilencedik világtalálkozóján vett részt.
Jelmondat: kelj fel!
A magyarok csoportjainak többsége július 31-én érkezett meg Lisszabonba repülővel, busszal vagy kerékpárral, és a portugál főváros egyik északi kerületében, Lumiárban leltek otthonra. Fábry Kornél közölte: 1331 fiatal kelt útra Magyarországról, Erdélyből, a Partiumból, Felvidékről és a Délvidékről, a fiatal zarándokokat pedig több mint harminc pap kísérte el a hosszú útra.
A világtalálkozót általában megelőzi egy 4-5 napos előtalálkozó, amelyet ezúttal a portugál egyházmegyék és a különböző lelkiségi mozgalmak, így az Emmánuel Közösség és a Chemin Neuf Közösség szervezett a fiataloknak. Közel háromszáz magyar fiatal vett részt a központi eseményeket megelőző, Coimbrában (Emmánuel), valamint Portimao-ban (Chemin Neuf) rendezett előtalálkozókon. Coimbrában 12 ezer fiatal részvételével tartottak szentmisét, ahol a helyi püspök fogadta a zarándokokat, és ő volt egyben a mise főcelebránsa is.
A Világtalálkozó hivatalosan augusztus 1-én este vette kezdetét a nyitó szentmisével, amelyet a hagyományoknak megfelelően a helyi egyház püspöke, Manuel Clemente bíboros, Lisszabon pátriárkája celebrált a belvárosban található VII. Eduárd parkban. Ugyancsak ekkor kezdődött több program: az Ifjúsági Fesztivál, az Öröm Városa, a Kiengesztelődés Parkja és a Hivatások Expója programsorozata is.
Az Ifjúsági Fesztivál számos spirituális, zenei, kulturális, színházi, képzőművészeti, szabadidős és sportprogramot kínált a résztvevőknek. Az Öröm Városa a köztünk élő Krisztus felismerésének a helyszíne volt: a zarándokok városszerte találkozhattak a keresztény örömmel átitatott eseményekkel. A Kiengesztelődés Parkja lehetőséget kínált arra, hogy a fiatalok a gyónás szentségén keresztül találkozzanak az irgalmas Istennel. A Hivatások Expója programjainak az volt a célja, hogy segítse a fiatalokat élethivatásuk felismerésében: akár szakmájuk, akár családos vagy különleges módon Istennek szentelt hivatásuk megtalálásában.
Fábry Kornél elmondta: szerzetesekkel, papokkal beszélgethettek azok a fiatalok, akik érdeklődnek a papság, a szerzetesség iránt. Kiegészítette mindezt azzal, hogy hasonló lehetőséget az előtalálkozón is biztosítottak azoknak a fiataloknak, akik a papi hivatás iránt érdeklődnek.
Lisszabonban az augusztus elsejei nyitómisét követően három napon keresztül nyelvek szerinti katekéziseket tartottak. Az idei rendezvény mottójául a szervezők azt a bibliai jelenetet választották, amikor Mária sietve felkelt és elment Erzsébethez, ezért a katekézisek jelmondata is „Rise up!”, vagyis „Kelj fel!” volt. A szokásoktól eltérően nemcsak katekéziseket tartottak, hanem a fiatalok kérdéseket is feltehettek a katekéziseket tartó püspöknek. A katekéziseket három téma köré szervezték: az első napon „Békében élni a teremtett világgal”, a másodikon „Békés társadalmi együttlét”, míg az utolsó alkalom során „Irgalom, barátság Istennel” témát dolgozták fel.
Az első napon fiatal zarándokainkat a lisszaboni São Jorge de Arroios templomban Fábry Kornél köszöntötte. Kornél atya Ferenc pápa gondolatai nyomán arra bátorította a jelenlévőket, hogy gondolkodjanak globálisan és cselekedjenek lokálisan. „Ha olyan helyen járunk, ahol kéztörlővel törölhetünk kezet, rázzuk meg a mosdókagyló felett tizenkétszer a kezünket, és elég lesz egy letéphető kendő is. Ha ezt egymillió ember teszi meg, több millió papírt spórolhatunk. Vagyis pici, apró dolgokon igenis sok múlik, ne gondoljuk, hogy nem tehetünk a világ jövőjéért” – említett egy példát Fábry Kornél atya. Hozzáfűzte: amit meg tudunk tenni a hulladék gyűjtése, a szemetelés visszafogása során, azon a teremtett világ sorsa múlik.
A bevezető gondolatok és a zenés reggeli ima után a fiatalok kisebb csoportokban beszélgettek Mária és Erzsébet találkozásáról, valamint kérdéseket írhattak a katekézist tartó Pál József Csaba temesvári megyéspüspöknek. A katekézist követően kezdetét vette a szentmise, amelynek főcelebránsa, Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke volt.
Közös ima a metróban
A második napon folytatódtak a katekézisek; azt megelőzően egy fiatal mély, őszinte tanúságtétele hangzott el az előző este tapasztalt élményéről, miszerint hazafelé menet egy fiatalt epilepsziás roham miatt vitt el a mentő a metróból. Az egész vagon együtt imádkozott ezért a résztvevőért. A délelőtti előadás Martos Balázs Levente püspök tartotta, majd válaszolt a sokszor személyes hangvételű kérdésekre.
A második katekézis napja is szentmisével zárult, amelyen több mint harminc pap koncelebrált Böcskei László, nagyváradi megyéspüspök mellett. „Bennetek ott van az erő, ami a béke, a megújulás és a szeretet üzenetét továbbítja. Sokan keresik a megoldást a problémákra, a betegségekre. Hiszem, hogy ti fontos üzenetet tudtok közvetíteni, a béke, a megújulás és a szeretet üzenetét. Azért, hogy ezt meg tudjuk tenni, fontos, hogy odafigyeljünk arra a találkozásra, ami a szentmisében történik. Egészen személyes találkozás Jézussal.” – mondta a püspök a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának tudósítása szerint.
A szentmise homíliáját Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek, metropolita mondta. Szentbeszédében a napi evangéliumot magyarázta. Kiemelte, hogy Jézus példabeszédében a halak összegyűjtésének képe a mennyország létét fejezi ki: „Elképesztően gyönyörű a mennyország, ahova mi is meghívást kaptunk. Rajtunk áll, hogyan döntünk. Akarunk-e bejutni oda vagy sem. Ugyanis a pokol is létezik. Oda is lehet jutni. Hogy hova kerülünk, az utolsó döntésünkön fog múlni” – figyelmeztetett az érsek. Beszéde végén felhívta a figyelmet arra, hogy minden Ifjúsági Világtalálkozó az átformálódás ideje is a résztvevők számára, ezért arra kérte a megjelenteket, ne menjenek úgy haza, hogy semmi sem változott az életükben.
Az Ifjúsági Világtalálkozó harmadik és egyben utolsó katekézisnapjának témája az irgalom volt, e napot ismét Fábry Kornél indította, majd az imát követően Kocsis Fülöp tartott rövid katekézist. Beszédében felidézte Ferenc pápa szavait, amelyeket áprilisi apostoli látogatása során mondott a Forráspont rendezvényen.
A püspöki katekézist követően egy veszprémi egyházmegyés fiatal lány tett tanúságot a gyónásban megélt tapasztalatáról. Ezután dicsőítő szentségimádás kezdődött, amelyhez a zenei szolgálatot a Boanergész zenekar ifjúsági világtalálkozón részt vevő tagjai biztosították. A szentségimádás alatt közel harminc pap szolgáltatta ki a gyónás szentségét több száz fiatalnak. A harmadik nap is, a két korábbi naphoz hasonlóan szentmisével zárult, amelynek főcelebránsa Marton Zsolt váci megyéspüspök volt. A szentbeszédet Böcskei László nagyváradi megyéspüspök mondta.
A magyarok egy napja tehát úgy festett, hogy reggel közös imával kezdtek a résztvevők, felolvasták a napi evangéliumi szakaszt, amit kiscsoportokban átbeszéltek. Ezt követően hallgatták meg a már említett katekéziseket, ami után kérdezhettek. Reggel fél tíztől délután fél egyig tartottak e foglalkozások az Emmánuel Közösség (egyik) helyi plébániáján. Délután szabadon tölthették el idejüket a fiatalok, akik a házigazdák által szervezett különböző programokon vehettek részt: beszélgetéseken, imaalkalmakon, koncerteken, illetve élhettek a gyónás lehetőségével. A szállásokat zömmel iskolákban alakították ki a szervezők.
Zarándokúton Ferenc pápával
Pénteken késő délután a magyarok összegyűltek egy közös szentmisére, amelynek főcelebránsa Pál József Csaba temesvári megyéspüspök volt, a homíliát Marton Zsolt váci megyéspüspök mondta. A főpásztor az idei Ifjúsági Világtalálkozó mottójához kapcsolódott, kiegészítve azt, feladatot adva valamennyi magyar fiatal számára. A „Kelj fel!” felszólítás így hangzana magyarul: „Talpra magyar! Talpra magyar, hí a haza!” – mondta, és hozzátette: a fiatalok feladata, hogy a találkozóról hazatérve továbbadják mindazt, amit Krisztus szeretetéből megtapasztaltak.
Este hat órakor közös keresztúton vehettek részt a zarándokok Ferenc pápával együtt a VII. Eduárd parkban, ugyanott, ahol a nyitó szentmisét rendezték. A rengeteg résztvevő miatt nem hagyományos, „mozgó” keresztutat végeztek, hanem a központi színpadon tartották. A Portugáliába érkezett fiatal zarándokok ezt követően kivonultak a virrasztás helyszínére.
A szentmisét követően a fiatalok útra keltek az éjszakai imavirrasztás helyszínére, a Tejo parkba, amely a találkozó idejére a kegyelem parkjává vált. Ott a tanúságtételek és látványos koreográfiák után a Szentatya szólt a fiatalokhoz. Ezt követően mindenki a szabad ég alatt töltötte az éjszakát. Másnap reggel volt az a záró szentmise, amit a bevezetőben idéztünk, és Ferenc pápa celebrált.
„Alaposan felkészültek a portugálok az eseményre, egyetlen elemet leszámítva: vélhetően kissé alulbecsülték a tömeg létszámát. Ez leginkább a virrasztás során mutatkozott meg, amikor a szektorokba több embert engedtek be, mint amennyien ott tudták volna tölteni az éjszakát. Ezért az emberek még az utakon is aludtak. Aki nem bírja a nagy tömeget, nagyon nehezen viselhette ezt az éjszakát. Utólag 1-1,5 millió résztvevőről szólnak a beszámolók. Az étkezés a hét során kisebb várakozásokkal, de flottul ment, étkezési jeggyel mehettek a fiatalok éttermekbe, üzletláncokba, ahol előre elkészített étkezési csomagokhoz juthattak. A közlekedés is jól szervezett volt, egy jeggyel lehetett használni minden közlekedési eszközt a hét során, de tegyük hozzá, hogy sokszor nagyon zsúfoltak voltak a metrók, a buszok, ami érthető is, hiszen megduplázódott Lisszabon népessége ezekre a napokra. A programokat szépen és jól építették fel a szervezők, sok élménnyel gazdagodhattak a fiatalok, amit hazavihetnek és továbbadhatnak. Minden hasonló eseményen a személyes találkozások nyújtanak a legtöbbet, számos életre szóló barátság szövődhet és rengeteg lelki élménnyel gazdagodhatnak a résztvevők” – emelte ki a Világtalálkozó előnyeit Fábry Kornél.
Szerző: Császár Tamás
Címlapkép forrása: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottsága