Ezúttal a vallásokban látja minden veszélyek legnagyobbikát Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja, a radikális baloldali program kíméletlen végrehajtója. Vágvölgyi Gergely írása.
Jourová asszony újra nekifeszül. Iszonyú erőket képes mozgósítani, ha veszélyben érzi a totális (szélső)liberalizmust, ha olyat lát, ami annak képes alternatívát állítani, ami nem hajol az iszapos földig a radikális követelések előtt. Különösen idegesíti, ha az ügy konzervatív gyökerű. És, úgy látszik, mérhetetlenül dühös lesz, ha netalántán még a kereszténységhez, esetleg más valláshoz kötődik.
Most például bejelentette (nagyon komolyan gondolhatta, hiszen az Európai Parlament plenáris ülésén mondta a mikrofonba), hogy az Európai Unió – kapaszkodjunk! – kész megvédeni az LMBTQ-személyeket a vallásoktól.
A vallásoktól. Így, en bloc.
Egy kalap alá véve például a katolikus egyházat a radikális iszlámmal. Az egyik azt tanítja, hogy a heteroszexuálistól eltérő identitással bíró felebarátainkat is mély empátiával, tisztelettel és szeretettel kell kezelni, csak a bűnt kell elutasítani, magát az embert soha, egyetlen pillanatra sem. Sőt, szeretni kell, szeretettel vezetni Krisztushoz, azt kívánva neki, ami a leginkább javára válik: vagyis az üdvösséget. (Hozzáteszem, ugyanez igaz minden más bűnösre: a bolti tolvajra, a notórius hazudozóra, arra, aki rühelli embertársait és a többi.) A másik vallás pedig adott esetben nyilvánosan, a város főterén rendez rituális kivégzést Európától távol eső pontokon.
De Jourová asszonyt az apró különbségek nem zavarják meg, nincs idő ilyenekkel szöszölni, a kulturális és jogi forradalomnak haladnia kell, le kell számolni az ellenséggel.
És milyen érdekes egybeesés, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa épp a közelmúltban tárgyalta és fogadta el azt a jelentést, amely arra tesz kísérletet, hogy a nemzetállami kormányokat az egyházi közösségek lelkiismereti- és szólásszabadságának csorbítására kötelezze, ha azok kritikusan viszonyulnak az LMBTQ-ideológia tételeihez (tehát nem a személyekhez, hanem az egész gendercunamihoz). A jelentés egy „új normatív tér” kialakítását tartja szükségesnek, amelynek jegyében az egyes kormányok törvényi szinten írhatnák felül a vallási elveket és kötelezhetnék állampolgáraikat egyes LMBTQ-alapvetések elfogadására.
Ezt nyomatékosítandó, a dokumentum szankciókat sürget azon vallási szervezetekkel szemben, amelyek nem hajlandók elfogadni az LMBTQ-doktrína alapvetéseit.
Szóval a támadás minden szokásos fronton megindult – mert ilyen nagyságrendű véletlen egybeesések a globális politikában egyszerűen nem léteznek. A radikális baloldali program végrehajtása zajlik.
De szögezzük le nyomatékosan: a mi vallásunktól nem kell megvédeni senkit! Függetlenül attól, amit olyan lapok írnak, amelyek szerkesztőségének tagjai legfeljebb turisztikai céllal látogattak valaha templomot, a kereszténység a szeretet vallása, amit nem tesz semmissé néhány hangzatos (és alapos médiahisztériával felerősített) botrány.
A keresztény emberek milliárdos nagyságrendben teszik a jót napról napra, szépen csöndben. A jótettek célzottjai pedig nagyon sok esetben szexuális kisebbségekhez tartozók, akik nem ritkán gyógyulást is lelnek Krisztus közelségében.
Kedves Jourová asszony, tőlünk aztán senkit nem kell megvédeni! A helyzet az, hogy mi védünk meg sokakat a woke-őrület tömegeket bedaráló gépezetétől, a radikális követelések borzalmas hatásaitól, s amíg mi kitartunk, van remény.
Tessék inkább megvédeni például Päivi Räsänent, Finnország volt belügyminiszterét, akit azért citálnak bíróság elé immáron másodszorra, mert meg mert osztani a közösségi médiában egy szentírási szakaszt! Tessék megvédeni például azokat a franciaországi papokat, akiket rendre halállal fenyegetnek (időnként el is vágják a torkukat), akiket megvernek, szavakkal vagy tettleg megaláznak, pusztán csak azért, mert katolikus papok! Tessék megvédeni azokat, akik valóban veszélynek, üldöztetésnek vannak kitéve Európában vagy a világ bármely pontján (köztük többszáz millió keresztény)!
Tessék megvédeni azokat az élő, dobogó szívű, szeretetre vágyó kisgyermekeket, akiket édesanyjuk méhében gyilkolnak tízezerszám! Tessék megvédeni azokat az időseket, betegeket, akiknek pontosan ugyanolyan joguk van az élethez, mint önnek vagy nekem, de „családjaiknak” terhet jelentenek, ezért inkább megszabadulnak tőlük (döbbenet, de ez egyre több helyen abszolút legális)! Tessék megvédeni az ukrán nőket a nyugati milliomosok szolgálatától a béranyaság rettenetében! Tessék megvédeni a gyerekek egészséges lelki fejlődéséhez való jogát a drag queen showkat gyakorlatilag az órarendbe illesztő iskolaigazgatóktól!
Tessék végre a liberális dogmák felmondása, a nihil szolgálata és a pótcselekvések helyett az európai adófizetők pénzét valós problémák megoldására elkölteni!
Ha ez nem megy, még mindig van választás: annyi más szép szakma is van a politikai karrieren kívül, lehet próbálkozni azokkal is. Hátha talál köztük értékteremtőt! Én például el tudnám képzelni önt, amint kertészkedik, kézműves termékeket gyárt, gyerekekre vigyáz, védett madarakat gyűrűz, adománygyűjtő akciót szervez beteg embertársaink megsegítésére, életvédő aktivistának áll, kenyeret süt, parkot takarít, vagy valami hasonló.
A világ sokkal szebb, mint azt a brüsszeli elefántcsonttoronyból látni. Hajrá! Békesség!
