Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjút.

A mai európai gazdasági helyzetben egymásra épülő lépéseket kell tenni, hogy a problémákat orvosolni lehessen. A probléma gyökerét – ami a háború – nem lehet orvosolni, ezért marad háborús gazdaság – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő szerint, ha véget érne a háború, akkor gyorsan változnának a gazdasági körülmények, és egy hirtelen béke azért is nagyon jó lenne, mert nem veszítenék el naponta százak, ezrek az életüket.

Nem a háborúra, hanem a békére kellene összpontosítani, de rajtunk és a Vatikánon kívül más nem igazán képviseli ezt az álláspontot – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint három teendő van ilyenkor

Meg kell védeni a munkahelyeket,

amivel nem állunk rosszul, hiszen több tízezer betöltetlen állás van Magyarországon.

A második teendő az infláció letörése.

Ez egy nehezebb dió volt, de az árspekuláns multik erővel való rákényszerítése az indokolatlan áremelések beszüntetésére nagy lépés volt ebbe az irányba – mondta a kormányfő, aki szerint biztosan elérhető az év végi egyszámjegyű infláció. Augusztusban ezen a területen újabb komoly lépés jöhet.

A harmadik terület a növekedésért folytatott küzdelem.

A miniszterelnök szerint a fejekben a növekedést össze kell kötni a béremeléssel. Ha nincs növekedés, akkor nem lehet béreket emelni, pedig a béremelés az infláció egy másik ellenszere. Ezért fontos, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb vissza tudjon térni a háború okozta sokkból a növekedési pályára, amihez az elmúlt években hozzászoktunk.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a második negyedéves szám nem jó, de ez a negyedév már mögöttünk van és

a harmadik negyedév már sokkal jobban alakul és amikor kijön az erre vonatkozó adat, akkor látni fogjuk, hogy ezt a számok is alátámasztják.

Jól állta a magyar gazdaság a sarat

Orbán Viktor elmondta, az első negyedév nehéz volt mindenkinek, de mint mondta „jól állta a magyar gazdaság a sarat, és az emberek is jól küzdöttek”.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Nem adták fel a gazdaság szereplői. Nem építettek le, küzdöttek”.

Orbán Viktor elmondta, olyan árnövekedések történtek a boltokban, amelyekkel az emelkedő bérek sem tudták felvenni a versenyt.

„Most hogy visszavágtuk az inflációt, a béremelések ellensúlyozhatják majd”

– folytatta.

A miniszterelnök kiemelte: az év végén várható egyszámjegyű infláció még mindig magas, „nem lehet hátradőlni”. Mint mondta, a legalacsonyabb infláció amit el kell érnünk 2024-ben, az a 6 százalékos infláció, de ő hisz benne hogy az 5 százalék is sikerülhet. Hozzátette: ez egy elviselhető infláció, hogy ha a gazdaság működéséhez szükséges hitelek kamatai is csökkentek.

Budapestre figyel a világ

A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mi a jelentősége annak, hogy egy ilyen válságokkal teli időszakban is meg tudja rendezni Magyarország az atlétikai világbajnokságot, kifejtette: ebben a kérdésben a kormány által pontosan kidolgozott stratégiai terv a kulcs.

„2010-ben, miután átvettünk egy lerongyolódott állapotban lévő országot és fővárost, eldöntöttük, hogy Budapestet a nemzet fővárosává tesszük. Hiszen olyan városnak kell lennie, amelyet mindenki meg akar nézni. Ehhez pedig egy új felújítási stratégiát kellett megterveznünk ”– fogalmazott Orbán Viktor, aki elmondta: a kormány először a Hungexpo felújítását tűzte ki célul, hogy az itt megrendezett kiállítások felkerüljenek Európa térképére. Ezután következett a kulturális létesítmények, a Várkert Bazár, a Vigadó felújítása, majd harmadikként különböző sportesemények megrendezését pályázták meg, hiszen ezek gazdaságilag is sokat jelentenek, de ami a legfontosabb, hogy Budapestre irányítják a világ figyelmét.

„A vizes-vb, az Európa-liga-döntő, ezek mind olyan események, amelyek miatt a fővárosba látogatnak az emberek, az atlétikai vb pedig csak még inkább fokozza a külföldiek látogatási kedvét ”– mondta a miniszterelnök.

Politikai és üzleti tárgyalások is lesznek az atlétikai vb és augusztus 20-a alkalmával

A miniszterelnök több mint egy tucat hivatalos kétoldalú találkozón vesz részt a budapesti atlétikai világbajnokság és az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmával.

A kormányfő elmondta: a következő napokban Budapestre jön a török elnök, a szerb elnök és a katari emír is. Hozzátette: Magyarország „politikai barátai” is itt lesznek a közép-ázsiai térségből, így Azerbajdzsánból, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból és Türkmenisztánból, valamint nagyon sok üzletember érkezik a világ minden tájáról, elsősorban Nyugat-Európából és Kínából.

Jelezte: politikai és üzleti tárgyalásokat is folytatnak, és miniszterelnökként, több mint egy tucat hivatalos kétoldalú találkozója lesz augusztus 20-a és a világbajnokság alkalmával.

Boldog születésnapot, Magyarország!

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy annak, hogy ma is ilyen szilád alapokon állunk az mind Szent István királyunknak és államszervező tevékenységének köszönhető.

Magyarország születésnapján, minden év augusztus 20-án így köszönettel tartozunk államalapító királyunknak azért, hogy ezeregyszáz év távlatából is magyarként élhetünk a Kárpát-medencében.

Erő nélkül nincsen béke

Orbán Viktor elmondta, a megmaradáshoz kell erő, gazdasági és katonai is. A miniszterelnök kiemelte: „Nagyon fontos, hogy ne egyenruhás munkavállalóink legyenek, hanem harcosaink”.

Békehadsereg, de legyen bevethető – mondta.

A hadseregbe sokat fektet a kormány, de mint azt mondta a kormányfő, az önmagában nem állja meg a helyét. Saját hadiiparra van szükségünk, és ez a felismerés vezette a kormány munkáját az elmúlt években.

Mint mondta: NATO tagok vagyunk, és ez kötelezettségekkel jár, az ország GDP-jének 2 százalékát a haderőre kell fordítani.

Úgy fogalmazott: Zalaegerszeg büszke lehet, hogy a világ egyik legjobb páncélozott hadijárműve az ő futószalagjukról gurulhat le.

A miniszterelnök elmondta, a Rheinmetall hadijárműveinek gyártása a német iparral való együttműködés révén valósulhat meg, viszont jelentős magyar tulajdonnal.

Kiemelte: az ukrán-orosz háború mindenkinek azt tanította meg, hogy nem csak az a kérdés, hogy mennyi fegyvered van, hanem az is, hogy mennyit tudsz gyártani.

Úgy fogalmazott, hogy mi magyarok mindig is békében akartunk élni, viszont „a védekezéshez szükséges erő nélkül nincsen béke”.

Forrás: MTI / hirado.hu

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán