Volt, akinél csak a csillár remegett meg, mások alatt megmozdult a föld is: a szakemberek sem tudják megjósolni, mennyi ideig tartanak az utórezgések és azok milyen erősségűek lesznek.
Több alkalommal is megmozdult a föld alattunk az elmúlt napokban, Békés vármegyében egyik rengés érte a másikat. Előbb augusztus 19-én Szarvas település közelében rengett a föld 4,1-es magnitúdóval, melyet több érezhető utórengés is követett. Majd augusztus 20-án hajnalban ismét 4,1-es magnitúdójú rengés pattant ki.
A közösségi médiában hamar körbeértek az erről szóló hírek és helyzetjelentések, volt, akinek a kéménye bánta, mások arról számoltak be, hogy leestek a cserepek a tetőről, megrepedt a fal, a csillár ingott vagy a súlyos virágkaspó mozdult el a helyéről.
Félelmetes volt, dübörgés majd egy puffanás és mintha az áram szaladt volna át rajtam
– idézte fel az átélteket egy olvasó, valaki szerint pedig egy távoli morajláshoz lehetett hasonlítani a földrengést. – Először 3.53 perckor éreztem, hogy megmozdult az ágy alattam, majd 5 órakor megint morajlást hallottunk, mintha az ég dörgött volna, majd megint kibillent a ház – mondta egy szarvasi lakos.
A szeizmológusok szerint semmi furcsa nincs abban, hogy ilyen erejű földrengések vannak hazánkban is, ám ennek gyakorisága még szerintük is szokatlan. Bár számítottak rá, hogy kisebb utórengések jöhetnek még, a hajnali esemény azonos méretű volt az azt megelőző, dupla rengésekkel.
– A tapasztalataink alapján az utórengések mérete és kipattanási gyakorisága az idővel gyorsan csökken, a hajnali esemény ezt mégis felülírja. Bízunk abban, hogy nagyobb földrengések nem lesznek a térségben, de nem tudjuk pontosan megjósolni a következő napok, hetek eseményeit – figyelmeztettek. Majd gyorsan meg is nyugtattak mindenkit:
Szerencsére hazánk szeizmicitása közepes, így semmiképp sem kell olyan katasztrófától tartani, mint a törökországi súlyos események. A veszélyeztetettség hazánkban jelentősen kisebb, ugyanakkor az ismert hazai földrengések statisztikai vizsgálata alapján negyven-ötven évente akár 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések is előfordulhatnak, melyek jelentősebb épületkárokat is okozhatnak.
– A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje az a tény, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, közben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza–Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel – emlékeztetett bejegyzésében ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.
A kutatók szerint azonban érdemes felkészülni már előre ezekre az eseményekre, hogy elkerüljük a személyi sérüléseket.
Készítsünk össze pár alapvető dolgot, amire szükség lehet esetleges áramkimaradás esetén: zseblámpa, extra elemek, gyertya, elsősegélycsomag. Vizsgáljuk meg, hogy biztonságos, könnyen elérhető helyen tartjuk-e a legfontosabb dolgainkat, hogy szükség esetén azonnal megtaláljuk őket.
Nézzük át otthonunkat is, hogy hol van olyan biztonságos hely, zug, ahol egy földrengés során nem tudnak ránk esni a tárgyak, lehetőleg távol a polcos szekrényektől, porcelánoktól, csillároktól, ablakoktól. Az ingóságok védelme érdekében pedig a könnyen leeső, felboruló tárgyakat érdemes biztonságba helyezni, rögzíteni, például a televíziót.
Mi a teendő földrengés esetén? Az első és legfontosabb, hogy menjünk fedezékbe.
– Sosem a földrengés az, ami a legnagyobb veszélyt jelenti, hanem a földrengés miatt lehulló tárgyak által okozott sérülések. Legfontosabb a fejsérülések elkerülése, bújjunk asztal vagy íróasztal alá. Legalább ennyire fontos, hogy menjünk távol az ablakoktól: amennyiben éjjel, alvás közben pattan ki egy földrengés, maradjunk az ágyban, és védjük a fejünket egy párnával – sorolja ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium, kiemelve, hogy a lifteket, felvonók használatát viszont kerüljük, mert esetleges áramkimaradás esetén leállhatnak.
Földrengés közben biztonságosabb az épületen belül maradni, a legtöbb sérülés menekülés közben történik. Amennyiben megszűnik a rázkódás, a legrövidebb útvonalon hagyjuk el az épületet.
A földrengést követően is van néhány jó tanács, amit érdemes betartani: az esetleges sérültek ellátásáról gondoskodjunk, hívjuk a 112-t, ha pedig gázszagot érzünk vagy valamelyik érzékelő bekapcsol a lakásban, zárjuk el a gázt az ingatlanban. Amennyiben szikrázást, sérült vezetékeket látunk, áramtalanítsuk is a lakást. Semmiképpen ne menjünk vissza az épületbe, ha megsérült.
– Az, hogy statisztikailag X évente várható valamilyen méretű rengés, nem azt jelenti, hogy törvényszerűen X évente történik, hanem néha gyakrabban, néha ritkábban. Az 1985-ös 4,9 magnitúdójú berhidai rengés óta a következő 4-es vagy erősebb magnitúdójú rengések pattantak ki:
1989. január 27., 4,4 magnitúdó; Bérbaltavár
2006. november. 23., 4,5; Beregsurány
2006. december 31., 4,1; Gyömrő
2011. január 29., 4.5; Oroszlány
2013. április 22., 4,8; Heves
2019. március 7., 4,0; Ötvöskóny
2019. augusztus 11., 4,1; Tenk
– Tehát láthatjuk, hogy volt olyan eset, az egész országot figyelembe véve, hogy 17 év telt el két M>4 rengés között. Jelenleg pedig azt mondhatjuk, hogy négy évvel ezelőtt Tenk térségében történt hasonló méretű rengés – reagált Süle Bálint, Nemzeti Szeizmológiai Hálózat vezetője az Időkép.hu kérdésére.
