Az államalapítás ünnepének fénypontja az idén is, ahogyan minden évben, a tűzijáték volt vasárnap este: a nemzet fővárosa egy minden eddiginél összetettebb műsort láthatott, mely a maga nemében egyedülálló egész Európában.

A programot 34 ezer pirotechnikai effekt, grandiózus fény- és lézerjáték, épületfestés, a Duna vizén elterülő, tűz alkotta virágszőnyeg, illetve közel kilencszáz drón tette felejthetetlenné. A tűzijáték rakétáit 230 indítási pontról – köztük hét folyami uszályról és 65 pontonról – lőtték fel a Margit híd és a Petőfi híd közötti folyószakaszon, valamint a Szabadság és az Erzsébet hídon.

Emellett 896 drón formált gyönyörű alakzatokat a magyar történelem jelképeiből. A drónbemutató a Parlament és a Petőfi híd fölött szinkronban zajlott, így a látogatók Budapest számos pontjáról kiválóan láthatták az előadást.

Az ünnepi tűz- és fényshow ezúttal is a magyarság sorsfordító történelmi eseményeit keltette életre, középpontjában azzal a meghatározó mozzanattal, amikor Szent István király a koronát és Magyarországot Szűz Máriának ajánlja fel.

A zenei aláfestéssel és szöveges narrációval kiegészülő produkció hét tételében a nemzet születése, a vérszerződés és a honfoglalás, a keresztény-pogány háborúk kora elevenedett meg, illetve a hit és a remény, amelyek a magyarság múltját és jelenét egyaránt meghatározzák.

Az idei tűz és fények játékát – mely Európa legnagyobb ilyen show-ja – olyan ismert szakemberek álmodták meg, mint a montreali tűzijáték-világverseny díjazottja, Seres Anikó, valamint a művészeti koncepciót előkészítő Iványi Árpád és Réti Barnabás. A legismertebb nemzeti klasszikusok műveit megidéző zenei aláfestés pedig Elek Norbert munkája.

Magyar Nemzet