Az allergiás betegségek áttekintése után most egy másik népbetegségről, a refluxbetegségről szeretnék szót ejteni. Refluxbetegségnek nevezzük azt a kórképet, mikor a savas gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe, annak nyálkahártyáját károsítja, s ez különféle panaszokat és tüneteket eredményez. Orvosi elnevezése gastrooesophagealis (gyomor-nyelőcső) reflux betegség, s ennek az angol rövidítésével (GERD) az ismeretterjesztő irodalomban is gyakran találkozhatunk.
A kórkép igen gyakori és gyakorisága – minden bizonnyal életvitelünknek köszönhetően is – növekvő tendenciát mutat. Joggal mondhatjuk, hogy népbetegséggé vált.
Bár előfordulása világszerte változatos, az adatok alapján a nyugat-európai társadalmakban, ezen belül Észak-Amerikában a leggyakoribb, gyakorisága 8-25% között van. Ázsiában ritkább, de itt is növekvő tendencia érvényesül. Érdekesség, ahogy a Távol-Keletről közeledünk Európa felé, úgy növekszik a kórkép gyakorisága, ezzel is alátámasztva, hogy az étkezési kultúrának milyen szerepe van egy kórfolyamat kialakulásában.
Tehát elterjedt betegségről van szó, s ehhez még hozzátehetjük, hogy
terhesség alatt a GERD leggyakoribb tünete – a gyomorégés – még gyakrabban fordul elő (25–80% !).
Az is tény, hogy az
életkor előrehaladtával a reflux egyre gyakoribbá válik,
s így már érthető, miért fogyasztottak nagyszüleink – akkor korszerű gyógyszer hiányában – nagyobb étkezés után szódabikarbónát. Ugyanakkor elmondhatjuk azt is, hogy a panaszok jellege (spontán javulás, eleinte nem túl erős tünetek) miatt a betegeknek csak kisebb hányada kér sürgős orvosi segítséget.
Nyilvánvalóan adódik a kérdés, hogy melyek a refluxra utaló tünetek.
A fő panasz a gyomorégés, de csaknem ilyen gyakori a gyomorszáj környéki kellemetlen érzet,
amit pácienseink egy része diszkomfortként, más része fájdalomként, kisebb része nyomásként azonosít. S itt rögvest szót kell ejteni a reflux diagnosztikai nehézségéről, hiszen ilyen panaszt más kórképek is okozhatnak (szív, tüdő, mellhártya, mellkasi erek, egyéb hasi betegségek stb.) s ezek differenciálása orvosi feladat.
Emellett savas felböfögés, a nyelőcső lefutása mentén égő érzés, savas szájíz, de köhögés, köhécselés, sőt légúti asztma rosszabbodása is tünete lehet.
Tudni kell, hogy a panaszokat bizonyos ételek provokálhatják. Zsíros húsételek, csokoládé, kávé, erős italok és savanyú gyümölcslevek ronthatják, tej és a savközömbösítő szerek enyhítik a tüneteket. A tüneteket ronthatja az előrehajolás, az emelés, a szoros ruházat és a fekvés.
Külön fel kell hívni azokra az alarmírozó tünetekre a figyelmet, amik esetén azonnal vagy sürgősen kell orvoshoz fordulni.
Reflux mellett (de anélkül is) fennálló olyan tünetek, melyek esetén sürgős-azonnali orvosi ellátás, netán endoszkópos vizsgálat szükséges
- – nem csillapodó, netán véres hányás
- – gyomorbélrendszeri vérzés egyéb jele (vér a székletben, fekete széklet)
- – vérszegénység
- – nyelési zavar, nehezítettség
- – étel elakadás-érzés
- – mellkasi fájdalom
Szövődmények
Bár a reflux többnyire enyhe megbetegedés, elhanyagolt esetben komoly szövődmények is kialakulhatnak. A nem megfelelően kezelt krónikus gyulladás a nyelőcsőhám átalakulásához vezethet, kialakul az ún. Barrett nyelőcső. A legsúlyosabb esetek 5%-ában észlelhető, és a nyelőcsőrák fokozott kockázatát jelenti. A krónikus fekélyes nyelőcsőgyulladás összenövést és így nyelési zavart okozhat. A felső gyomor-bélrendszeri vérzések oka az esetek 10-15%-ában reflux okozta oesophagitis, ez pedig vashiányos vérszegénységhez vezet. A reflux betegség savas aspirációval visszatérő légúti fertőzések oka lehet. Reflux betegséggel összefüggésbe hozható a fogzománc károsodása is, szövődménye lehet gégészeti tünetegyüttes és sokkal nagyobb szerepet játszik a tüdőasztma kialakulásában, mint azt korábban gondoltuk.
Mint láthattuk, a relfuxbetegség igen gyakori, kellemetlen panaszokkal járó, életminőséget rontó megbetegedés, melynek elhanyagolt esetben komoly szövődményei lehetnek. Ugyanakkor hasonló tünetek más, súlyosabb kórképekben is előfordulhatnak, így – különösen a fent részletezett panaszok esetén – mindenképp forduljunk orvoshoz. Jó hír azonban, hogy a tünetegyüttes alapvetően jól kezelhető, az esetek többségében teljesen gyógyítható. Erről lesz szó a következő fejezetben.
Szerző: Dr. Temesszentandrási György
Fotó: Pixabay
