Bérek területén Magyarországnak történelmi hátrányai vannak, hiszen a rendszerváltáskor nagyon mélyről indultak a fizetések – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A bérek emelése sohasem lehet elég, de ezen a területen a munkaadóknak és a munkavállalóknak meg kell állapodniuk egymással, mert a rossz kivitelezés nem várt gazdasági következményekkel járhat – tette hozzá.
A kormányfő szerint augusztus lehet az a hónap, amelyben változás áll be, most az látszik, hogy 16 százalék körüli lehet az infláció, a bérek növekedése pedig meg is haladhatja ezt a szintet. A kormány azon dolgozik, hogy augusztus után a bérek növekedése havi szinten folyamatosan meghaladja az infláció mértékét, és remélhető, hogy ez a teljes éves összevetésben is így lesz majd – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a 2010-es választások után két év kellett, hogy a szocialisták által hagyott romokat felszámolják és 2012 óta reálbér emelkedést látott az ország. Azonban ez csak az idei év elejéig tartott, hiszen a bérek nem tudtak lépést tartani a háború miatt elszálló energiaárakkal és ennek a gazdaságra gyakorolt hatásaival.
Az áremelkedés egy bizonyos mértéke magyarázható, Magyarország az energiát külföldről szerzi be,
idén pedig komoly ellátási zavarok vannak a háború és a brüsszeli szankciók miatt, ez a kettő együtt az egekbe repítette az energiaárakat
– mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy 4 ezer milliárd forinttal fizetett az ország többet az energiáért, mint tavaly.
Ugyanakkor szerinte nem volt az utóbbi időben indokolt minden áremelkedés, annak ellenére sem, hogy a tisztességes profit egy természetes törekvés a kereskedők részéről. Az elmúlt hónapokban – mutatott rá – azt lehetett tapasztalni, hogy a multik magasabban tartották az árszintet, mint amennyit a tisztességes profit szempontja indokolt volna.
Ez ellen védekezni kell, a ráolvasás nem segít – fogalmazott a kormányfő, megjegyezve, hogy e téren erőt kellett mutatnia a kormánynak, fel kellett lépnie az árspekulánsok ellen. Ez a fellépés meg is hozta az eredményét, és a GVH-nak jövőre is lesznek lehetőségei arra, hogy még egyszer ne tudjanak így nyerészkedni az árspekulánsok – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az igazi belendülés 2024-ben várható
Orbán Viktor kijelentette, hogy 2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 pedig a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz. A kormányfő hozzátette, ehhez alacsonyabb, értelmezhetőbb kamatozású hitelek kellenek, ezáltal újra megindulhat a gazdaság motorja.
Ebből már láttunk jó előjeleket a harmadik illetve negyedik negyedévben, de az igazi belendülés 2024-ben várható
– mondta Orbán Viktor, majd hangsúlyozta: mind a gazdaság, mind az infláció valójában az emberekről szól. Ahhoz, hogy a gazdaság megfelelően működhessen, folyamatosan munkahelyeket kell létesíteni.
Magyarországon egy olyan szerkezetű gazdaságra van szükség, amelyben minden dolgozni akaró magyarnak lehetősége nyílik a munkára – fogalmazott a miniszterelnök.
Ma több mint 4,8 millió magyar dolgozik, ez a szám 2010-ben egymillióval kevesebb volt – mutatott rá a kormányfő.
Meg kell védeni a rezsicsökkentést!
A miniszterelnök a rezsicsökkentés kapcsán elmondta: az idei év első hét hónapjában 1078 milliárd forintot adtunk a családoknak rezsicsökkentés formájában.
„Ma minden magyar 181 ezer forint támogatást kap a fizetésén felül. Ennyivel lenne magasabb a számlájuk, a ha nem lenne rezsicsökkentés” – fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette: az Európai Unió nem ért egyet ezzel a rendszerrel, a támogatás mértékét sokallja, ezért folyamatosan támadja.
„Ezt a kormánynak meg kell védenie, ha ugyanis nem teszi, a magyar családok nem tudják majd kifizetni a számláikat” – jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette: Európai összevetésben a magyar emberek fizetik a legkevesebbet a rezsiért, úgy hogy az országunk ráadásul importálja is a nyersanyagokat.
„A kormánynak meg kell védenie a magyar rezsicsökkentést, mert ha nem teszi, a magyar családoknak 181 ezer forinttal kell majd többet fizetniük”
– jelentette ki Orbán Viktor.
Elmondta: Brüsszelnek mindez azért szúrja a szemét, mert Európai összevetésben a magyar emberek fizetik a legkevesebbet az áramért és a gázért úgy, hogy Magyarország ráadásul importálni kényszerül az energiaforrásokat, méghozzá drága világpiaci áron.
Energiára van szükség, ha nincs energia, akkor megáll az ország gazdasága – szögezte le a miniszterelnök. Az ellátás biztonság minden szempontot megelőz. „Ebben Szijjártó Péternek igaza van, a beszerzés az ő felelőssége, amelyet ragyogóan old meg” – hangsúlyozta.
Mint mondta, bonyolult a helyzet. Korábban az oroszokkal történt megállapodás után Ukrajnán keresztül érkezett a gáz, amelyet Magyarország kifizetett és megkapott. Most azonban az oroszokkal szemben szankciókat vezettek be Brüsszelben.
A gázvezetéket felrobbantották, megakadályozták, hogy Oroszországból jöhessen gáz Európába – fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette
más utat kellett találni, az pedig a délről érkező gáz. „Ez magyarázza a diplomáciai nagyüzemet, amelyet az atlétika vb-n üzemeltettünk”
– mondta a miniszterelnök.
Törökország kulcsszereplő az energiaellátás szempontjából
Törökország markában van a csap, ma Erdogan török elnök kezében van minden gáz, amelyet Magyarország be tud szerezni. A kormányfő azt is kifejtette, hogy a törökökkel jóban kell lenni, együtt kell működni, mivel kulcsország Törökország. Oda Azerbajdzsánból érkezik gáz, és Magyarország is vesz Azerbajdzsánból gázt – mutatott rá.
Európa lezárta magát. Türkmenisztán is be akar hozni gázt, ez – mint hangsúlyozta – nekünk kapóra jön, mert szükségünk van rá. Kijelentette, Azerbajdzsánban termelnénk áramot, azt tenger alatti vezetéken Európába hozhatjuk, Románián keresztül pedig megérkezhet Magyarországra, így olcsón szerezhetnénk be áramot is.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy „a katari emírrel megegyeztünk, hogy hogyan érkezzen Katarról hajókon, Horvátországon keresztül gáz Magyarországra.”
„Aki hamarabb alkalmazkodik, az lépéselőnyre tehet szert”
Egy Magyarország méretű ország nem engedheti meg magának, hogy „buta legyen”, az eszében kell lennie az erejének, ami előrelátó képességet, gyorsaságot jelent – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette:
aki hamarabb alkalmazkodik, az lépéselőnyre tehet szert, még a nagyokkal szemben is.
Sokan tették fel a kérdést az elmúlt években, hogy miért keresünk a türk államokkal való együttműködést, sőt a baloldal még gúnyolódott is ezen, ma már azonban látszik, hogy ez a térség a következő évtizedekben felértékelődik, szögezte le.
Orbán Viktor szerint a magyar kormány régóta építi a kapcsolatokat, ezek pedig most kamatoznak, és komoly gazdasági előny fog származni belőle.
Ugyanez érvényes a haderőfejlesztésre is – tette hozzá –, amit a kormány már évekkel ezelőtt megkezdett.
Ez a rendezvény a világ legjobbjai közé tartozik
A jelenleg is zajló atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott, az eseménynek helyet adó létesítmény fantasztikus, ráadásul barátságos is, az oda való belépés után a „rosszindulat eltűnik”, annak ellenére, hogy hatalmas verseny uralkodik bent. A miniszerelnök hangsúlyozta, ismét bebizonyosodott, hogy a magyarok jó vendéglátók, mivel a kereszténység miatt megvan még bennük a felebaráti szeretet.
A kormányfő kiemelte:
a sportolók viszik Magyarország jó hírét, „maguk a sportolók szuperlatívuszokban beszélnek Budapestről, a magyarokról”. Most a külföldiek azt mondják, hogy „jó házigazdák vagyunk, ez egy rendes ország, ahol mindenkit szívesen fogadnak, egy barátságos ország, és mondjuk ki nyugodtan, hogy egy olyan ország, ahol a szeretetnek a keresztény gyökerei még léteznek”
– fogalmazott.
Azt is mondta: mindeközben „megy a sporton kívüli élet is ezekben a létesítményekben”. Az idei évben több koncert volt a Puskás Arénában, mint futballmeccs, „tehát az a károgás, hogy ez egy kidobott pénz, meg csak a sportról szól, meg hogy ez csak hobbija néhány embernek, ideértve a miniszterelnököt”, egész egyszerűen nem igaz, mert ezek a közösségi terek „a sporttól függetlenül minden jóakaratú magyar embert szolgálnak, kulturális eseményeknek, konferenciáknak, hatalmas rendezvényeknek adnak teret” – hangsúlyozta.
Hozzátette: „nem áll meg a nyugati világ kulturális produkcióinak áramlata Bécsnél, az most már eljön Budapestig”.
Forrás: hirado.hu / MTI / Civilek.info
Címlapkép: Illusztráció / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
