A nemzet részeinek összhangja nélkül nincs közös jövő, ennek magja pedig a magyar nyelv megtartása és mindennapi használata, hiszen ebből fakad hitünk, kultúránk, egyedi gondolkodásunk és világlátásunk is.

A magyar kormány alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, amikor az erdélyi magyarokat támogatja, akik nem kockázatot, hanem értéket jelentenek Románia számára – hangoztatta Nagy János államtitkár vasárnap Désen, ahol felavatták a magyar állami támogatással felújított református templomot és elemi iskolát.

A Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a hálaadó istentiszteleten mondott köszöntőjében kifejezte meggyőződését, hogy a magyarság megmaradását szolgáló intézmények működése a többségi nemzetnek is hasznára válik.

A nyelv identitásmegtartó szerepére utalva az anyanyelvi oktatás fontosságát hangsúlyozta, amely nélkül az ember elvész a református egyház és a magyar nemzet számára is, de legalábbis elbizonytalanodik, „korunk betegségei könnyebben erőt vesznek rajta”.

Illyés Gyulát idézve, aki a magyar kultúrát egy ötágú síphoz hasonlította, arra biztatta a désieket: most itt a lehetőség, hogy a síp egyik ágának hangja tovább erősödjék.

A nemzet részeinek összhangja nélkül ugyanis nincs közös jövő, ennek magja pedig a magyar nyelv megtartása és mindennapi használata, melyből hitünk, kultúránk, valamint egyedi gondolkodásunk és világlátásunk is fakad – mondta Nagy János.

Felidézte, hogy a balliberális kormány a 2004-es népszavazáson egymás ellen fordította az anyaországi és a külhoni magyarokat, de Orbán Viktor akkori ígéretéhez híven 2010-ben az Országgyűlés a választások utáni első intézkedéseként kiköszörülte a csorbát, így – az egyszerűsített honosításról szóló törvény elfogadása nyomán – a külhoni magyarok „nemcsak lelkileg, hanem már közjogilag is” a magyar nemzet részeivé váltak.

Rámutatott: a 2011 húsvétján elfogadott alaptörvény szerint Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket. Ennek az alkotmányos kötelezettségnek eleget téve emelte a magyar kormány tízszeresére a határon túlra irányuló támogatásokat 2010 után, ezért ötszörözte meg idén az oktatási-nevelés hozzájárulást és ezért támogatta a dési magyar óvodát és iskolát – sorolta az államtitkár.

Nagy János románul is köszönetet mondott Costan Morar polgármesternek, amiért nem gátolta, hanem segítette az új magyar iskola létrejöttét, és minél több „együttműködésben és kölcsönös tiszteletben gondolkodó román közéleti embert” kívánt az erdélyi magyaroknak.

„Mi, magyarok és románok ugyanis egymásra vagyunk ítélve. És miképpen dagálykor a tenger valamennyi hajót megemeli, ez az iskolafejlesztés is egyszerre emeli meg a dési magyar közösség és a helyi román többség hajóját” – mondta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.

A hálaadó istentiszteleten Kató Béla erdélyi református püspök kifejtette: a dési magyar közösség életében az utóbbi öt évben rendkívüli fejlesztések történtek, a közösség pedig azzal fejezheti ki háláját az óvodáért, a templom rendbetételéért és az új elemi iskoláért, ha ragaszkodik hitéhez és anyanyelvéhez, és gyermekkel tölti meg az osztálytermeket. Szavai szerint az uniós támogatásból és a magyar kormány segítségével végzett templomfelújításnak is csak akkor van értelme, ha megmarad mellette az iskola, mert – miként az erdélyi szászok példája is mutatta – gyermekek nélkül a templomok is rommá válnak.

A hálaadó istentisztelet után Kató Béla püspök, Costan Morar polgármester, Kovrig Annamária alpolgármester, Nagy János államtitkár és Bányai Csaba esperes közös szalagátvágással adta át az új elemi iskolát. A régi református leányiskola épületének felújítását 560 millió forinttal támogatta a magyar kormány.

A Kolozsvártól 60 kilométernyire északra található, 31 500 lakosú Désen 2500-an vallották magukat magyarnak a tavalyi népszámláláson; 2300-an református vallásúnak mondták magukat.

MTI