Több százan özönlöttek a híres tó partjára felkutatni a legendát, a helyiek berzenkedése ellenére is – számukra a tó állítólagos, titokzatos lakója ugyanis bevételeik legfőbb forrását jelenti.
Az eddigi legnagyobb kutatás folyik Északkelet-Skóciában, hogy bizonyítékot találjanak a híres Loch Ness-i szörny létezésére. Csaknem háromszázan érkeztek szerte Európából és Amerikából, akik most vízalatti mikrofonokkal és hőérzékelő drónokkal kutatnak a lény után. Egy korábbi DNS-vizsgálat nem tudta igazolni a titokzatos állat létezését, de a helyiek ragaszkodnak a legenda életben tartásához.
Hiába van augusztus, a hűvös idő miatt kabátban és kapucniban állnak sorban az emberek a Loch Ness Központ bejárata előtt Skócia északkeleti részén. Bár a hatalmas tó környékén számos történelmi emlék található, az embereket egészen másféle látványosság vonzotta ide a hétvégén.
Több mint háromszázan jelentkeztek, hogy részt vegyenek a híres Loch Ness-i szörny utáni kutatásban. A legtöbben az Egyesült Királyság más részeiről, az Egyesült Államokból és Ausztráliából érkeztek.
Az önkéntesek arra vállalkoztak, hogy két napon át folyamatosan figyelik a tavat, és azonnal rögzítik, ha bármilyen szokatlan jelenséget tapasztalnak.
A szervezők szerint évtizedek óta nem volt példa ilyen sok embert megmozgató szörnyvadászatra.
„Most hallottam egy férfiról, aki az erdőben aludt tegnap este. Ő Franciaországból jött és nem talált itt szállást. Van egy önkéntesünk, aki kubai. Angliából is rengetegen jönnek. Ezek a látogatók tizenhét különböző ponton állomásoznak, onnan figyelik a vízfelszínt” – ismertette a Loch Ness Központ egyik dolgozója.
Az általában őshüllőként ábrázolt Loch Ness-i szörnyről már a Krisztus utáni hetedik századból is maradtak feljegyzések. Azóta több ezren állították, hogy látták a lényt. A keresők most abban reménykednek, hogy a tudomány fejlődése segítségükre lesz a rejtély megoldásában.
A hétvégén a legelszántabb szörnyvadászok fognak össze Skóciában, hogy megtalálják a misztikus szörny nyomait.
„Új, modern technológiákat alkalmazunk. Víz alatti hidrofonokkal rögzítjük a hangokat, ezeket csaknem húsz méter mélyre eresztjük. Közben hőkamerás drónok köröznek a tó felett” – fogalmazott a központ vezetője, Paul Nixon.
Nem ez az első eset, hogy tudományos módszerekkel próbálják eldönteni a szörny létezéséről szóló vitát. Négy évvel ezelőtt egy nemzetközi kutatócsoport térképezte fel a tó élővilágát, és rendkívüli mennyiségű angolna-DNS-t találtak a vízben. Azt viszont nem tudták megállapítani, hogy ez vajon sok angolna jelenlétére utal, vagy egy különlegesen nagy példány nyoma lehet.
A mostani kutatás résztvevői azonban bizakodnak. Néhányan úgy vélik, hogy már hallottak is olyan hangokat, amelyek a szörny létezését támaszthatják alá.
„Hallottunk négy jellegzetes bugyborékoló hangot, és nagyon izgatottak lettünk. Erre kiderült, hogy a hangfelvevő berendezés nem működött, nem dugtam be a vezetéket a konnektorba” – mondta egy önkéntes.
A helyi lakosok viszont aggódva szemlélik a szörnyvadászatot. Ők nem szeretnék, ha bárki megzavarná Nessi nyugalmát – függetlenül attól, hogy létezik-e egyáltalán.
Nekik az állítólagos tavi szörny jelenti a fő bevételi forrást: számos üzlet és utazási iroda használja ki a legenda okozta hírverést. Évente csaknem félmillióan utaznak a környékre a rejtélyes lény miatt, ami átszámítva csaknem húszmilliárd forintnyi hasznot jelent egy-egy szezonban.
