Szeretek másokat megajándékozni, mert adni öröm. Gondolom nem vagyok egyedül ezzel. Viszont nem mindegy, ki és mit ajándékoz, valamint mikor. Főként pedig nem szeretem az év közben érkező Karácsony-i ajándékokat.

– Mit tettek a rómaiak értünk?

– hangzik el a kérdés a Brian élete című filmben, majd következik egy hosszú felsorolás: vízvezetéket, csatornázást, utakat, és így tovább. Csupa jó dolgot, de azért utálják őket.

– Mit tettek Karácsonyék értünk?

– kérdezhetjük, majd következik egy hosszú felsorolás: életveszélyes kerékpárút felfirkálásokat, átgondolatlan útfelújításokat szuper torlódásokkal, óriási parkolódíj-emeléseket, híd- és rakpartlezárást, rovarhoteleket, amelyek, ha vonzanák például a darazsakat, elűznék az embereket a buszmegállókból, méhlegelőnek csúfolt gyommezőket, 3000 leszerelt hulladékgyűjtőt és persze városháza-mutyit és klíma vészhelyzetet, ami meghirdetésekor még nem létezett, mostanra ellenben megcsinálták. Ja, és hogy ne feledjem, a budapesti Biden adta a láthatatlan adománygyűjtő dobozokat nagyon is látható százmilliókkal, jórészt euróban és fontban. A mesébe kívánkozó Geri (alias Ali baba) megajándékozta a fővárost negyven tanácstalan tanácsadóval is. Ali babának is negyven volt. Tehát csupa rossz dolgot, de azért dícsérik. Az agymosott Fidesz-gyűlölők. Meg sajnálják is, mert olyan aranyos melák, nagyra nőtt óvodás.

És az is. Elég volt neki, hogy rápirított az óvóbácsi, máris kiderült, hogy a kormány kivérezteti Budapestet, üres a kassza.

Üres? De lászólag mégis van pénz, látszólag futja zöld karókra és látszólag el is helyezték azokat mindenhová, ahová nem kellene.

Hiába, ha negyven tanácsadó negyvenféle tanácsát egyszerre hallgatja meg az ember, ez jön ki belőle. Karó, ahogy annó az elégtelen osztályzatot neveztük.

A tévedés joga mindenkit megillet, jóllehet talán nem egyformán. Ha én tévedek a munkámban, legfeljebb hibásan jelenik meg az írás, bár a melléütést a fő- vagy a napi szerkesztő még észreveheti, és ha észrevette, ki is javítja. Ha meg a főpolgármester valamelyik „szakértője” javasol marhaságokat és nem küldik melegebb éghajlatra, hanem megvalósítják eszement ötletét, a napi szerkesztőknek (értsd a hadoszlopnyi alpolgármestert) és a főszerkesztőnek (Karácsony, de nem csak az esztendő két napján) az lenne a dolga, hogy korrigáljon, javítson.

Az lenne, de nem lesz, ellenkezőleg. Lelki szemeim előtt látom, amint a sok zseni összedugja a fejét és ötletel. Nem azt beszélik meg, hogyan kellene megjavítani azt, amit el…baltáztak, á, arról szó sem lehet.

Aki milliós fizetésért hülye, annak nem az a dolga, hogy beismerje a hibáját, hanem az, hogy megmagyarázza.

Azt vallja, akinek Isten íróasztalt adott, annak eszet is kellett adjon hozzá, vagyis Isten akarata szerint hivatalból okos és hibátlan.

A köznép pedig szentségeljen csak nyugodtan, a nép szava nem ér fel a Városháza szférai magasságába. Egyébként is ott a nagyon szakértő német külügyminiszter, az ő példája lebeg Karácsonyék szeme előtt. Az a kedves, antipatikus asszony, az a Baerbock jól megmondta a hepciáskodó választóknak, hogy le se…sajnálja, mit akarnak. Egyetlen véleményt hallgat csak meg, a sajátját. Neki pedig mindig igaza van.

Karácsonyéknak is igazuk van, a kerékpárosoknak átpasszolt, néhol reptéri leszálló pálya szélességű utakat meg kell védeni a galád, mocskos, szemét, aljas és minden szempontból megvetésre méltó autósoktól, méghozzá olyan karókkal, amelyek még a tankokat is megállítanák. Mert (állítólag!) ezt szavazta meg a többség. Legalább öten.

A nép szava Isten szava, aki a hétköznapokon szerintük nem is létezik, de adu ász, ha hivatkozni lehet rá.

Kit érdekel, hogy akkor, amikor már látható a karózás katasztrofális hatása, tízezrek követelik az el…szúrt változtatás visszaváltoztatását? Öt ember, de lehet, hogy volt az tíz is (meg a liberálbolsevik fővárosi önkormányzat) megszavazta. A kassza (állítólag) üres, a kormány kivéreztette Budapestet, a főváros már ott haldoklik a flaszteron, egyetlen csepp vér nélkül, de utolsó erejéből (és valahonnan mégiscsak előkapart majdnem százmillióból) még karózik egy jót. Aztán kileheli a lelkét.

Illetve nem, nem ki, hanem be. A mesterségesen kialakított torlódások mérgező kipufogó gázát. Hiszen Karácsonyéknak fontos a klímavészhelyzet. Azt állítottátok, hogy nincs is olyan? Hát most már van! És lesz is, mert Balogh Soma kabinetfőnök ezt megígérte, folytatják az üdvös ártalomteremtést. Tovább karóznak.

Karácsony Gergelynek ennek ellenére vannak hívei, nem is kevesen. Nem tudni, négy esztendei városrombolása után kik azok a csukott szemmel és bedugott füllel élők, akik gondolkodás nélkül megint rá szavaznának (mert, ha gondolkodnának, nem tennének ilyet), de vannak. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások. Azaz nem lehetetlen, hogy felhatalmazást kapjon újabb öt évre, ami elég idő a főváros porig rombolásához is.

Persze csak akkor, ha még a voksolás előtt nem gyilkolja meg Budapestet. A módszert már ismerjük: karóba húzás.

Szerző: Ifj. Tóth György

Címlapkép: Illusztráció / Részlet a Brian élete című filmből (képernyőfotó)