Felfedezték és színpadra álmodták Semmelweis Ignác történetét az angolok: a produkciót és Sir Mark Rylance alakítását dicséri a brit sajtó.

Ritka pillanat, amikor a magyar történelemből, kultúra- és tudománytörténetből a nagyvilág fedez fel valakit magának, s alkot róla valamilyen saját projektet. Nagyon ritka. Hiszen még 1848-ról vagy a ma is nagyon könnyen értelmezhető 1956-ról sem születtek nemzetközi alkotások – örüljünk annak, ha a mai magyar kultúra termel ki magából ezekre emlékező, színvonalas alkotásokat.

De hogy külföldön kerüljön az érdeklődés középpontjába egy magyar történelmi téma? Olyan apróság jut csak e sorok írójának eszébe, mint amikor egy nagyon meglepő húzással egy évzáró, dupla Economist vezércikk-esszéje Madách Imre Tragédiáját vette elő sorvezetőül, s próbált valami érvényeset leszűrni a világ dolgairól a pesszimizmus magyar nagymesterének fő művéből.

Most ismét a britek fedeztek fel valakit a 19. századi magyar történelemből. 

Aki pedig nem más, mint Semmelweis Ignác, a nők megmentője, a kalandos sorsú orvos. Aki nem tett mást, csak megállapította, hogy a gyermekágyi betegségeket, kismamák és újszülöttek halálát egész jól megakadályozza egy apró tett: a kézmosás.

Az echte budai – tabáni – német polgárságból származó Semmelweis 1821-ben született, majd tanulmányai után 1844-ben kapta meg Bécsben orvosdoktori diplomáját, egy évvel később pedig sebészdoktor lett. A következő években egyre inkább rájött arra, hogy a fertőzést megelőző, aszeptikus eljárások sokat segítenek abban, hogy mind az anyák, mind az újszülöttek életben maradhassanak a szülés és születés folyamata után.

Családfakutatások során magunk is láthatjuk családról családra azt az egyébként ismert tényt, hogy

Semmelweis kutatásainak áttörése előtt brutálisan magas volt a gyermekhalandóság,

valamint a kismamák halálozási aránya a világban, ezen belül Magyarországon is. Gyakorlatilag nagyjából 50-50 százalék volt az esély arra, hogy egy szülést túlél-e a gyermek, és az anyák élete is pengeélen táncolt.

Semmelweis Ignác ezen a területen ért el paradigmaváltó felfedezéseket – és mint oly sokszor a tudomány történetében, a paradigmaváltót elérte a régi nézeteket képviselő többség elutasítása.

A magyar-német orvosnak aztán felemásan sikerült a karrierje. Ugyan fontos beosztásokban gyakorolhatta hivatását, de újszerű, forradalmi tanainak megvalósítását nem tudta elérni a hazai és germán orvostársadalmakban. 1865-ben kollégái szerint egyre inkább zavartabban kezdett viselkedni, és végül beutalták a döblingi elmegyógyintézetben, ahol

állítólagos agresszív magaviselete miatt gyakorlatilag agyonverték az ápolók.

A nők megmentőjének nagy életdrámáját most a britek fedezték fel maguknak – és született egy színdarab Semmelweis életéről és munkásságáról, ami egyre nagyobb sikereket ér el Anglia színpadain.

A darab megszületésének és színpadra vitelének a fő motorja a brit színész sztár, Sir Mark Rylance volt;

az ő ötletéből született meg a darab és ő maga alakítja Semmelweis Ignácot is.

Az 1960-as születésű brit színész a legfontosabb londoni színpadokon és a New York-i Broadway-n szerzett magának hírnevet díjnyertes alakítások egész sorával. 

A színpad mellett sok filmben is szerepelt, az utóbbi időkben például A másik Boleyn lányban, Spielberg Bridge of Spies és Ready Player One című filmjeiben, a Dunkirkben, vagy épp a mai korszellem elé görbe tükröt tartó Don’t Look Upban (Ne nézz fel!) szerepelt, utóbbiban egzaltált tech guruként alakított emlékezetes szerepet. II. Erzsébet királynő 2017-ben ütötte lovaggá a népszerű színészt.

Mark Rylance ezekben a hónapokban a magyar-német orvosdoktor szerepére fókuszál.

Az egyszerűen Dr. Semmelweis címet kapó darab a patinás Harold Pinter Theatre színpadán fut ősszel. 

A The Times „gyönyörű, bátor produkciónak” nevezte az előadást; a Daily Mail azt írja, „nem szabad kihagyni a darabot”; az Evening Standard szerint „a tudományos felfedezés meséjét” láthatjuk a színpadon. A produkció oldalának bemutatója úgy fogalmaz: az előadás „a bátor magyar doktorról szó, akinek kutatásai sok millió nő életét mentették meg”.

Mandiner

Kiemelt kép: Dr. Semmelweis / Facebook