A világ soha többé nem lett ugyanaz a támadások után, az iszlamista terrorizmus kérdése pedig napjainkban aktuálisabb, mint valaha.
Huszonkét évvel a tragikus szeptemberi nap után a 2001. szeptember 11-i terrortámadás áldozataira emlékeznek az Egyesült Államokban. A csaknem háromezer áldozatot követelő cselekmény politikai, gazdasági és katonai következményei gyakorlatilag megváltoztatták a világtörténelem menetét, és bár 2004-ben a vizsgálóbizottság jelentése megállapította, hogy az al-Kaida terrorszervezet felel érte, máig születnek összeesküvés-elméletek a történtek magyarázatára.
2001. szeptember 11. szép, derűs őszi napnak indult az Egyesült Államok polgárai számára. Ez aztán egyetlen pillanat alatt változott meg, amikor New York felhőtlenül kék egén megjelent egy alacsonyan szálló utasszállító gép. Az American Airlines 11-es járata reggel 8 óra 46 perckor a World Trade Center északi tornyának ütközött a 93. és a 97. emelet között.
9 óra 3 perckor a United Airlines 175-ös járata becsapódott a déli toronyba a 78. és a 83. emelet között. 9 óra 38 perckor egy harmadik utasszállító, az American Airlines 77-es járata a Pentagon épületének nyugati részét találta el.
A televíziónézők az egész világon élőben láthatták, ahogy 9 óra 50 perckor előbb a déli, majd 10 óra 29 perckor az északi torony is összeomlott.
A támadásban, amely a Pearl Harbor elleni 1941-es óta a legsúlyosabb volt amerikai földön, közel háromezer ember halt meg, köztük több mint négyszáz tűzoltó és rendőr. A tervnek része volt egy negyedik gép is, azonban annak utasai, miután értesültek a New Yorkban történtekről, rátámadtak a terroristákra, és a United Airlines 93-as járata végül a pennsylvaniai Shanksville közelében zuhant le.
Az ikertornyok összeomlásával nem csupán New York látképe változott meg örökre, de a világpolitikáé is. Az események hatására az Egyesült Államok két háborút is indított. Az akciót kitervelő Oszama bin Laden támogatásával és bújtatásával vádolt Afganisztánt még az év október 7-én megtámadta Amerika és Nagy-Britannia, csapataik november 13-án már a fővárost, Kabult is elfoglalták.
Decemberben elesett Kundur és a tálibok fellegvára, Kandahár, 2002 elejére pedig gyakorlatilag az egész ország a nyugati hatalmak kezére került. Az ezután kialakuló belső háború tragikus következményeit ma már tisztán látjuk: Afganisztánban ismét a tálibok vannak hatalmon, az amerikaiak pedig két évvel ezelőtt kaotikus körülmények között voltak kénytelenek kivonulni az országból.
2003-ban Irakot is megtámadták, néhány hónap leforgása alatt megdöntötték Szaddám Huszein rezsimjét, őt magát pedig elfogták, elítélték és kivégezték.
Csakhogy az amerikai siker nem az ígért demokratikus mennyországot hozta el, hanem sosem látott káoszt és vérengzést szabadított az országra.
Az Egyesült Államok innen is kénytelen volt dicsőségesnek nehezen nevezhető körülmények között kihátrálni. Bár a fenti hadműveletek célja a terrorizmus megfékezése volt, ebben sem jártak sikerrel, az al-Kaida további merényletek sorát hajtotta végre, többek között 2004-ben Madridban, 2005-ben pedig Londonban.
A világ soha többé nem lett ugyanaz a támadások után, az iszlamista terrorizmus kérdése pedig napjainkban aktuálisabb, mint valaha.
