Egy év kihagyás után megkezdte működését a magyar állami támogatásból tavaly felépült, ám a városi önkormányzat román többségének ellenállása miatt zárva maradt óvoda Bánffyhunyadon.

A református egyház által magánóvodaként működtetett kisdedóvó keddi ünnepélyes tanévnyitójának meghívottai kihangsúlyozták: bebizonyosodott, hogy összefogással minden akadály leküzdhető. A tanintézetben 35 kisgyerek kezdi meg az óvodáséletet, akiknek mintegy negyede román nemzetiségű. Az egyik román anyuka a Krónikának nyilatkozva megtiszteltetésnek nevezte, hogy gyermeke magyar óvodába járhat.

„Beteljesedett, amit megálmodtunk, amit be mertünk vállalni. Rengeteg még a tennivaló, sok támogatás kell még ennek az intézménynek a működtetéséhez, de továbbra is állunk a feladat elébe”

– jelentette ki Jakab Mihály bánffyhunyadi református lelkipásztor Kalotaszeg fővárosának vadonatúj óvodájának keddi tanévnyitóján. A vadonatúj talán mégsem a legpontosabb jelző az oktatási intézményre, hiszen a kétszintes, a magyar állam 300 millió forintos (4 millió lej) támogatásával felépült napközit tavaly júliusban avatták fel, az oktatás azonban a tervezett időpontban, 2022 szeptemberében nem indulhatott be

Mégpedig azért, mert a román Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezete annak idején megvétózta, hogy csak magyar tannyelvű óvoda és bölcsőde működjön az új épületben, és azt a feltételt szabta a tanintézet önkormányzati finanszírozásának támogatásához, hogy zárják be a város két másik – régi épületben működő – óvodáját, és a gyermekeket költöztessék át a magyar állami támogatásból épített intézménybe.

Ennek mentén magyarellenes hangulatkeltés robbant ki, amelynek eredményeképpen tavaly augusztusban a városi képviselő-testület elutasította az óvoda önkormányzati kezelésbe vételét és működtetését. A református egyház végül idén úgy döntött, hogy magánóvodaként működteti az intézményt a 9300 lakosú (ennek mintegy 30 százaléka magyar nemzetiségű) Kolozs megyei városban. Tavaly kudarcot éreztek, most hálát mondanak A keddi ünnepélyes tanévnyitón elhangzott, igehirdetést követő beszédében Kató Béla református püspök éppen az óvoda kálváriájára utalva megállapította: miközben az ember hajlamos arra a következtetésre jutni, hogy a földi hatalom a legerősebb, amellyel szemben nem tud tenni semmit, az oktatás-nevelés beindítása is azt bizonyítja, hogy nem emberé, hanem Istené a hatalom

 „Ennek a hatalomnak az árnyékában tudjuk elindítani most ezt az óvodát. Bár tavaly úgy éreztük, hogy kudarcot vallottunk valamiben, most hálát adhatunk Istennek, hogy birtokba vehetjük az intézményt”

– jelentette ki az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A bánffyhunyadiak kitartását méltatva Kató Béla óriási dolognak nevezte, ha egy közösség maga döntheti el, miként neveli a gyerekeit. Vincze M. István kalotaszegi esperes felszólalásában elmondta, ezután is lesznek, akik megpróbálnak keresztbe tenni az intézménynek, szerinte azonban összefogással képesek lesznek leküzdeni a nehézségeket.

Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes új kezdetnek, új kihívásnak nevezte az óvoda beindítását, örömének adva hangot, hogy ha magánintézményként is, de megkezdheti működését a tanintézet. Búzás-Fekete Mária, Bánffyhunyad alpolgármestere háláját fejezte ki mindazoknak a „harcostársaknak”, akik hozzájárultak az óvoda létrejöttéhez, és főleg működtetéséhez. Van remény az állami finanszírozásra Az ünnepélyes ceremónia után a szülők és a kisgyerekek, valamint a meghívottak ismét meggyőződhettek arról, hogy a Május 1 utcai, 4 óvodai és egy bölcsődei csoport befogadására alkalmas modern létesítmény minden igényt kielégít.

A tanintézetben 35 kisgyerek kezdi meg az óvodáséletet két csoportra osztva, napközi formában, az ételt Kalotaszentkirályról szállítják be számukra. A bánffyhunyadi tanintézetben négy óvónő és egy dadus oktatja-neveli a kicsiket, akiket ugyanakkor pszichológus-asszisztens is felügyel.

Amikor arról kérdeztük, van-e még kilátás arra, hogy a tanintézet a helyi önkormányzat támogatásában is részesüljön, Török Ferenc megyei tanfelügyelő, az óvoda menedzsere a magyarellenes hangulatkeltésre utalva rávágta:

„a tavaly történtek után nem is tartok rá igényt!”

Aztán némileg finomított a mondandóján, és kifejtette: amennyiben minden jól alakul, nem szorulnak rá a városi finanszírozásra, az új oktatási törvény értelmében ugyanis állami támogatásra lehetnek majd jogosultak.

„A romániai normatív támogatási rendszer azt jelenti, hogy az állami támogatás követi a gyereket. Az oktatási törvény ugyanakkor kimondja, hogy állami finanszírozásra jogosult minden olyan akkreditált, engedéllyel rendelkező oktatási intézmény, amely nem kér tandíjat a gyermekektől. Mi ennek a feltételnek megfelelünk, és ha a jövőben ezt megkapnánk, fedezné a költségeink mintegy 90 százalékát”

– magyarázta a Krónikának Török Ferenc.

A bánffyhunyadi református egyházközség gondnokaként is tevékenykedő oktatási szakember hozzátette, igaz, hogy a „keskenyebb úton” haladva kezdi meg működését az óvoda, ám vétek lett volna parlagon hagyni a korszerű létesítményt. Nagyszerű lehetőség, megtiszteltetés a románok számára is A magyar óvoda kerrékkötői számára igazi fricska, hogy a beíratott gyermekek közel negyede, 8 kicsi román nemzetiségű vagy vegyes házasságból származik. Meg is kérdeztük az egyik román anyukát, milyen megfontolásból adta magyar intézménybe csemetéjét, és nyíltan elmondta: számukra ez egyformán jó lehetőség és megtiszteltetés.

„Tíz évig Svédországban éltünk, ahonnan három hónapja telepedtünk vissza Romániába. Nagyon örülök, hogy a kisfiam újabb idegen nyelvet elsajátíthat, ami ráadásul a svédben használt ö vagy ü hangoknak köszönhetően nem is olyan idegen. Ez egy plusz lehetőség, hiszen minél több nyelvet megtanul, annál szélesebb lesz a horizontja”

– magyarázta lelkesen a fél szemmel a szőke göndörfürtös kisfiára figyelő Nadia Capotă. Hozzátette, az is sokat nyomott a latban, hogy itt angolul, valamint hangszeren is tanulhatnak a gyermekek.

„Higgye el, az ittenihez hasonló adottságokat, feltételeket Svédországban nem biztosítottak az óvodában. Mi ugyanakkor megtiszteltetésnek is vesszük, hogy itt nevelik a gyermekünket”

– mondja az édesanya, akinek nagyobbik fia az iskolát kezdte a most elrajtolt tanévben.

És hogy miként zajlik majd az oktatás ebben a felállásban? A négy óvónő közül Fazakas Emília és Miklós Brigitta lapunknak elmondta, magyar nyelvű nevelésben részesülnek a kicsik, a fő tevékenységek így zajlanak majd, de az elején természetesen anyanyelvükön segítenek majd értekezni a román apróságoknak.

„Előnyükre fog válni, hogy a magyar és román gyerekek között szorosabb kapcsolat alakulhat ki”

– mondták az óvónők. Kolléganőjük, Gálfi Brigitta hozzátette: meggyőződése szerint egy éven belül a román gyerekek képesek lesznek elszavalni egy négysoros verset magyarul.

Krónika

Kiemelt kép: Az óvodában beíratott 35 gyermek máris birtokba vette a játszóteret is • Fotó: Rostás Szabolcs / Krónika