Immár hatodik alkalommal, 2023. augusztus 25 és 27-e között került megrendezésre a Magyar Szürke Szarvasmarha a Kárpát-medencében Nemzetközi Konferencia. Az idei évben az esemény helyszíne a Nagyvárad volt.
A programsorozat elindításával a kezdeményező Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete és a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének célja az volt, hogy a Kárpát-medence egyik őshonos fajtáját, a magyar szürke szarvasmarhát, illetve a Hungarikumokat népszerűsítsék. Valamint, hogy a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének tagjai által felhalmozott tudást, jó gyakorlatokat továbbadják a hazai, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki, és az erdélyi tenyésztőknek.
Az idei rendezvény fő célkitűzései a jelenlegi és jövőbeli problémákat érintő kérdések megtárgyalása, az új KAP főbb pillérjei, a versenyképesség javításához szükséges legfontosabb feladatok áttekintése és a gazdákat érintő támogatások voltak. Fontos cél volt az is, hogy az ágazat résztvevőinek lehetőségük legyen a kötetlen beszélgetések alatt olyan kapcsolatok kiépítésre, melyek alapjai lesznek a későbbi nemzetközi szakmai együttműködéseknek.
Az idei esemény fővédnökségét dr. Nagy István agrárminiszter vállalta el.
Érdemes volt ellátogatni a konferenciára, mivel nem csak a hungarikumokkal és a helyi értékekkel, de az őshonos magyar szürke szarvasmarha fajtával is megismerkedhettek a látogatók, és betekintést nyerhettek a hazai és határon túli magyar családi gazdálkodók életébe, mindennapi munkájukba.
Az előadások után a kerekasztal beszélgetésen osztották meg gondolataikat a különböző országok képviselői
A rendezvény moderátora Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnök asszonya volt. A napot Nagy Géza, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke nyitotta meg, majd Guba József az Erdélyi Húsmarha-tenyésztők Egyesületének (ACBCT) elnöke köszöntötte a négy országból érkezett agrárágazati képviselőket, a Hungarikumok, az agrárium, valamint a magyar szürke szarvasmarha iránt érdeklődő vendégeket. Ő elmondta, hogy
egy éve döntöttek úgy az erdélyi magyar szürke szarvasmarhát tartók, hogy összefognak és Egyesületet alapítanak a fajta fenntartásának védelmében. A magyar szürke szarvasmarha tökéletesen illeszkedik a helyi tartási körülményekhez.
Az előadások sorozatát Szabó Ödön az RMDSZ képviselője kezdte, Bihar megye kincseiről mesélt, valamint megyei, térségi és települési értékeket ismertetett meg a közönséggel, amelyek bekerültek a helyi értéktár nyilvántartásába. Érdekességként megemlítette a micskei szólásmondásokat, ami szintén bekerült a helyi értékek közé. A második előadó Kovács Edit volt, az Erdélyi Húsmarha-tenyésztők Egyesületének egyik tagja. Ő az idén végzett a kolozsvári egyetem állattenyésztő szakán, és diplomamunkájaként egy összehasonlítást végzett egy hasonló létszámmal rendelkező magyarországi magyar szürke szarvasmarha tenyészet és a saját állományuk között, melyet képekkel, illetve takarmányozási és értékesítési számításokkal mutatott be. Őt követte Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke, aki beszámolt Szerbia jelenlegi marha állományáról, az ottani takarmányhelyzetről, a gazdákat érintő nehézségekről. Beszélt Szerbia tervezett Európai Uniós csatlakozásáról, és ennek várható hatásáról a szerbiai magyar gazdálkodó családokra. Negyedik előadónk Bergendi Artúr a Szlovák Húsmarha Tenyésztők Egyesülete vezetőségi tagja, aki az új KAP hatásairól számolt be, illetve a szlovák állatállomány létszámáról és helyi állattenyésztő gazdákat érintő problémákról. Őt követte dr. Józsa Csilla a NÉBIH laboratóriumi referense. A DNS – alapú származás ellenőrzési munkájáról tartott előadást. Három dimenziós képen mutatta be a szarvasmarha fajták, a tehéncsaládok, illetve a genetikai vonalak egymás közötti távolságát. Technikai felszereltségükről és a modern vizsgálati lehetőségekről, azok pozitív és negatív hatásairól tájékoztatta a közönséget. Az előadók sorát Borics Imre, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének szaktanácsadója zárta, aki a magyar szürke szarvasmarha történetéről mesélt, a kezdetektől egészen napjainkig.
Az előadások után a
kerekasztal beszélgetésen osztották meg gondolataikat a különböző országok képviselői, melynek idei témája; az „Az új uniós agrártámogatási rendszer tapasztalatai a Kárpát – medencében” volt.
Dr. Mezei Dávid, tanácsadó moderálásával és vezetésével tárgyalták meg a magyarországi és a külhoni szakemberek az Európai Uniós támogatások jövőjét, a marhatartókat érintő egyes uniós országokban történő változásokat, támogatásokat. Magyarországot dr. Motika Dezső, agrárjogász, Szlovákiát Bergendi Artúr, a Szlovák Húsmarha Tenyésztők Szövetségének vezetőségi tagja képviselte. Romániából, Erdélyből Stefan Marius a Bihar Megyei Agrárkamara képviselője csatlakozott a beszélgetéshez. A beszélgetés alatt megismerhettük az egyes országok agrárpolitikáját, a különféle támogatási rendszereket, és közvetlenül az agráriumban dolgozók jelenlegi helyzetét.
A konferencián résztvevők nem csak az előadásokat és a beszélgetéseket hallgathatták meg, hanem fontos kapcsolatokat is építhettek.
A rendezvény végén a résztvevők autóbusszal közösen látogattak el a nagyváradi várba, amelyet Bethlen Gábor, fejedelemmé választása után, a középkori püspökvár helyén kezdett felépíteni. Érdekes történeteket hallgattak meg a hely eredetéről, történelméről, a hozzá fűződő legendákról és hiedelmekről, majd megtekintették az udvaron álló Szent László szobrot. A vár meglátogatása után a résztvevők busszal tovább indultak Guba József, az Erdélyi Húsmarha-tenyésztők Egyesülete elnökének telepére, ahol betekintést nyerhettek a szürkemarha tenyészetbe, a helyi tartástechnológiába. Elmesélte hogyan kezdett bele a szürkemarha tenyésztésébe, hogyan találkozott a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületével. Beszélt az erdélyi marhatartók nehézségeiről, takarmányhelyzetéről.
a résztvevők megnézték Nagyszalontán a bölényrezervátumot
Az est zárásaként a csapat tovább indult busszal Szalárdra, ahol a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által szervezett gálaműsor keretében, egy borkóstolóval egybekötött ünnepi vacsora közben meghallgathatták Sáfár Mónika, Jászai Mari-díjas művésznő előadását.
Másnap a résztvevők megnézték Nagyszalontán a bölényrezervátumot, ahol betekintést nyertek az állatok mindennapi életébe.
A hallgatóság megtudta, hogy hatalmas méretük és vadságuk miatt minimálisra csökkentik az gondozóval való érintkezést, és amiatt egy komplett karámrendszert alakítottak ki betonelemekkel megerősített kezelőfolyosóval, válogató kapukkal. Az állatokat élve, félbevágva vagy hentesáruként értékesítik, illetve késztermékek pl: hamburger-húspogácsa készül belőlük, amelyeket leginkább az osztrák Octoberfesten sütnek meg.
Biztosak vagyunk abban, hogy azok, akik részt vettek az idei konferencián, nem csak új információkkal gyarapodtak, de felejthetetlennel élményekkel tértek haza a három napos nagyváradi útról. Reméljük, hogy jövőre legalább ennyi lelkes tenyésztőt és érdeklődőt fogadhatunk majd a „VII. Magyar Szürke Szarvasmarha a Kárpát-medencében Nemzetközi Konferencián” is.
