Tisztelt ÁrnyékRónai ÁrnyékSándor Árnyékkülügyminiszterárnyék! Önnek nem csak szövegértési, de helyzetértelmezési nehézségekkel is komolyan meg kellene birkóznia, a jelek szerint azonban ilyen birokra mégsem kél. Kár.
Van ugye ez a bohóckodás, amit Gyurcsány fővezér magyargyűlölő neje fémjelez, mint Árnyékminiszterelnök, és ennek vannak különféle Árnyékkormányos Árnyékszékei, amelyek közül az egyiken éppen Rónai elvtárs trónol. Aki kéjelegve közli, hogy lám, a méltóságos és elfogulatlanságáról ismert Európai Parlament elítélte Szijjártó Pétert, hiszen elzarándokolt a fehérorosz diktátorhoz.
Tényleg? Ha nem mondja, nem is hiszem el. Talán csak nem az az Európai Parlament ítélkezik a magyar külügyminiszter felett, amelyik szép számú, velejéig korrupt elvtársnővel és elvtárssal ajándékozta meg az uniós állampolgárokat? Csak nem az, amelyik éppen a 158. hazánkat elítélő határozatot hozza a mi állítólagos korrupciónk miatt? Csak nem az, amelyiknek jelentős része Soros zsoldos? Csak nem az, amelyik számon kéri rajtunk a sajtószabadságot, miközben országaikban annak már nyoma sincs jó ideje? Csak nem az, amelyik szemrebbenés nélkül gyalázza meg az uniós előírásokat, ha az elvtársak úri kedve és érdeke úgy kívánja? Csak nem az…
De kár tovább sorolni, mert a lista kicsi híján a végtelenbe nyúlik.
De azt azért megkérdezem, kellő tisztelettel: csak nem az a Parlament, ahol Önök szakmányban gyalázzák, mocskolják a hazájukat?
Árnyék úr, Ön kifogásolja, hogy a valóságos külügyminiszter szóba állt a beloruszokkal. Még azt sem zárom ki, hogy humanitárius megfontolások alapján rosszallható ez a lépés. Politikai alapon viszont aligha, hiszen Szijjártó Péter nem tett mást, mint amit a kezdetektől hirdet: fenn kell tartani a kommunikációt. Ha az megszűnik, az esélye is odavész annak, hogy békét lehessen teremteni. A belorusz vezetés oroszbarát, hát ki a gyémántos fityfenével kellene tárgyalni arról, hogy győzze meg szövetségesét a fegyverszünetről? Talán Sleepy Joe-val? Az aztán nagy béketeremtő. Már ha éppen egy-egy tárgyalás közepén el nem nyomja a buzgóság.
Ami pedig közleményének további részét illeti,
nem tudom, Ön ezt egyedül találja ki, vagy sokan segítenek, de állításainak tartalma ingadozik a sületlenség és a butaság között.
Azt írja, idézem:
„Orbán Viktor és kormánya támogatja nyíltan az orosz és fehérorosz diktátorokat” és „Ezzel Orbán elárulja Magyarország érdekeit és szövetségeseit, támogatja a háború elhúzódását és szégyent hoz a magyarokra.”
Hazugság Nagydíj első helyezés!
Tudom, hogy ez a DK internacionalistáinak nehezen felfogható, de a miniszterelnök és kormánya a magyarokat támogatja. Nem az oroszokat, nem a beloruszokat, hanem a magyarokat. A különbség az Önök és az Orbán-féle felfogás között, hogy Önök a globalistákat támogatják a magyarokkal szemben.
A keresztény-konzervatív kormányról pedig azt állítani, hogy elárulja Magyarország érdekeit, annyira abszurd, hogy talán Ön is tréfának szánta. Kac-kac-kukac! Akik elárulják az érdekeinket, azokat könnyen felismerheti: DK-s és Momentumos európai parlamenti képviselők. Teszik pedig ezt végtelen pofátlansággal, hiszen nyíltan hangoztatják, mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ne juthasson hozzá a nekünk járó pénzekhez. Egy fokkal persze pofátlanabb dolog, hogy ennek ismeretében árulást emlegetnek, de nem magukról.
Kedves Árnyékember, talán felkereshetne egy szakembert, aki segíthet kigyógyulnia a tévképzetekből. Például abból is, hogy a magyar kormány támogatja a háború elhúzódását. Vagy úgy látja, mi tömjük fegyverekkel az ukránokat, mi pénzeljük a hadi kiadásokat? Tudtommal éppen az az Európai Uniós bagázs, amelyet Önök is szolgálnak és amelyik szemrebbenés nélkül dolgozik még több ukrán és orosz katona halálán, az USA érdekeinek szolgálatán és Európa feláldozásán. Több fegyver, több halál, hosszabb öldöklés. Na ez az, amit a magyar kormány nem akar, Önök ellenben lelkesednek érte. Akkor ki támogatja a háború elhúzódását?
Kedves Árny, ha kíváncsi rá, ki hoz szégyent a magyarokra, akkor álljon a tükör elé – párttársaival együtt. A tükör által világosan láthatja.
Szerző: Ifj. Tóth György
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd