Ritka sajtótörténeti pillanatnak mondható, amikor a jobboldali és a baloldali média egységesen hördül fel egy esemény kapcsán.
Pedig most ezt történt, méghozzá azért, mert Diósd jelenleg is regnáló polgármestere gyakorlatilag saját magának adományozott díszpolgári címet.
A díszpolgárrá – esetünkben díszpolgármesterré – válás útja
Spéth Géza 1990-ben lett önkormányzati képviselő, négy évvel később pedig polgármesternek választották. Egy ciklus (2014–2019) kivételével közel három évtizede ő vezeti a Pest vármegyei várost. Legutóbb a Diósdiak a Városért Egyesület színeiben indult, és mindössze 21 szavazattal kapott csak többet, mint Albitz Gábor, a Fidesz–KDNP akkori jelöltje.
A különös megdicsőülését jogszabály ugyan nem tiltja, de finoman szólva is visszás:
„A díszpolgári cím adományozására irányuló javaslatokat az e célra létrehozott Előkészítő Bizottság véleményezi. Az Előkészítő Bizottság ajánlása alapján az adományozásra a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testületnek. Az adományozásra irányuló előterjesztésben a megalapozott döntéshez szükséges részletességgel be kell mutatni a jelölt személy életútját, valamint a díszpolgári cím alapjául szolgáló érdemeket. A díszpolgári cím odaítéléséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.”
A másik jelölt a 93 éves, beteg Hermann Ferenc lett volna, Diósd rendszerváltás utáni első polgármestere, de az ő neve még a képviselő-testület elé sem kerülhetett. A családja emiatt rendkívül csalódott, szerintük Feri bácsi joggal érdemelte volna meg a címet.
A foglyul ejtett város
Diósd városvezetése olyan, mint a kaleidoszkóp – 80-90 százalékban ugyanazok a nevek és arcok ugranak különböző formációkba egy-egy önkormányzati választás előtt. Aki újonnan és új ötletekkel érkezik, azt a régiek gyorsan „bedarálják” – sok lúd disznót győz. Ezért aztán ez a Budapest, Érd és Törökbálint közé ékelődött, bő 11 ezres lélekszámú város az a hely, ahol mindig akad magyarázat arra, mit miért nem képes megcsinálni a vezetés. A választási ígéretek inkább többé, mint kevésbé maradnak pusztába kiáltott szavak, Diósd pedig alig különbözik a 30 évvel ezelőtti önmagától – amolyan finoman omladozó belterjesség lengi körül.
Megállt az idő
Egyetlen jelentős változást az újonnan betelepülők hoznak, érkezésükkel gyakorlatilag elfogytak a szabad területek, és gombamód nőttek ki a földből a lakóparkok és a modern Kádár-kockák – fehér falú házak antracit tetővel és kerítéssel. Ám senki sem boldog, kivéve talán Spéth Gézát az újdonsült díszpolgári címével. Az infrastruktúra nem bírja el a tömeget, a régiek a várossá válás előtti időket sírják vissza, az újak pedig úgy érzik, nem azt kapták, amiért fizettek. Sok helyen hiányzik az aszfaltburkolat, még több helyen a járda (kiépítésükre esély sincs), így babakocsival, kisgyerekkel nehéz és veszélyes is a gyalogos közlekedés; az autó viszont egyre több. A város főtere finoman szólva is szegényesen fest. Bár a Polgármesteri Hivatalt nemrég tatarozták, a főtér látványától mégis olyan érzése támad az embernek, mintha Diósd a szocializmusban ragadt volna.
Régi arcok, régi nóta
Spéth Géza a 2019-es választásokon a Diósdiak a Városért Egyesület polgármesterjelöltjeként indult – az előző ciklusban a Fidesz jelöltjeként elbukott –, de a testületben kisebbségbe került; a csapatából rajta kívül mindössze hárman jutottak be. A Fidesz öt képviselőt, míg az Élhetőbb Diósdért ellenzéki formáció kettőt tudott delegálni, azonban mára két fideszes képviselő is kilépett a helyi szervezetből, és a testületi szavazásoknál rendre Spéth döntései mellett adják le a voksukat. Érdekesség, hogy egyikük Spéth ősellensége, a 2019-ben még fideszes színekben virító polgármesterjelölt, Albitz Gábor.
„Diósdon a régi ismeretségek, családi kapcsolatrendszerek dominálnak a pártpolitika fölött – mondja lapunknak egy neve elhallgatását kérő lakos –, mióta az eszemet tudom, így megy ez. Mint egy vetésforgó, ez ideül, az odaül, de a lényeg változatlan. 2019-ben még az Aradszki (Aradszki András, a KDNP országgyűlési képviselője – a szerk.), Spéth régi barátja is azt csinálta, hogy formálisan odaállt Albitz mellé a kampányban, a saját emberét meg informálisan berakta Spéth kampányfőnökének.”
A lakosság elégedetlen és fél
Nagy Gábor – a videón és a kiemelt képen kék zakóban a polgármester mögött – új szereplőként jelent meg Spéth csapatában 2019-ben, s ő bukott el leglátványosabban: körzetét a Fidesz jelöltje nyerte, méghozzá a legnagyobb fölénnyel. Ennek ellenére a választásokat követően Nagy Gábor a legfontosabba, a pénzügyi szakbizottságba ülhetett, kinevezték a Városgazda Kft. felügyelőbizottsági tagjává, illetve létrehoztak egy új státuszt is – kommunikációs referens –, amelyet szintén ő birtokol.
„Sokat elmondott a városról az a pillanatkép, amikor Nagy Gábor, a polgi pénzembere a drága, márkás autói valamelyikével beparkolt az omladozó hivatal elé”
– jegyzi meg epésen egy másik diósdi.
De a jómódú vállalkozóval nem csak ez a probléma. Tavaly 11 embert jelentett fel becsületsértésért, idén 4-et. Nemrég közterületi virágládákkal zárt le egy utcát a forgalom elől, történetesen azt, ahol az ő háza áll. Ez olyan közfelháborodást keltett, hogy a lakosság petíciót indított, és a polgármester végül kihátrált a döntés mögül. Azonban azt, aki a közösségi médiában nemtetszését fejezte ki Nagy Gábor tevékenységével kapcsolatban, a vállalkozó feljelentette.
„Első körben 11-en voltunk a feljelentettek között – nyilatkozta lapunknak az egyik érintett –, de a rendőrség csak hatunkat talált meg. Ketten a bíróságon kértek bocsánatot Nagytól, de ő feltételekhez kötötte a megbocsátást, ami elég megalázó volt az érintetteknek, négyen viszont kitartottunk a véleményünk mellett, amelyben semmilyen személyes sértést nem fogalmaztunk meg, csak és kizárólag közügyekről volt szó.
És jól tettük, mert a bíróság nekünk adott igazat, az elsőfokú végzés kimondta, hogy Nagy Gábor igenis közszereplő – ezt ő ugyanis a bírósági döntés ellenére is vitatja –, és azt is, hogy a vélemény szabad.
De viszi másodfokra az ügyet, plusz most négy embert ismét feljelentett – ketten az előző körben is szerepeltek – hasonló véleménynyilvánításáért, miközben azt a profilját, amelyről anno rágalmazott, sértegetett másokat, gondosan eltüntette. De nem baj, van bizonyítékunk, és harcolunk tovább. Sokan azonban félnek, telefonon vagy négyszemközt merik csak elmondani, hogy tarthatatlan ez a kiskirályság, de nem mernek szólni, mert nem akarnak bíróságra járni és ügyvédet fizetni. Nagynak pedig ez a célja, a megfélemlítés, az elhallgattatás, hogy azt tehessen, amit csak akar. Nézze, bemegy a rendőrségre, kifizet 10 ezer forintot és máris megy az idézés becsületsértés ügyében. Szerintem ez nem más, mint csúnya visszaélés a jog adta lehetőséggel.”
Egy másik feljelentett szerint sok-sok millió közpénzt költöttek el a közlekedési koncepcióra, a testülettel mindent megszavaztattak, de a kivitelezés szabálytalan lett, most is az, és mindez egyetlen ember, Nagy Gábor kényelmét szolgálja.
A kérdésünkre, hogy mit szól ehhez az immár díszpolgári címmel rendelkező polgármester, egyöntetűen felelik, hogy semmit, vagy csak annyit, hogy ez Nagy Gábor magánügye. Ha egyáltalán tud róla. A Facebookot Nagy Gábor kezeli, mint kommunikációs referens, Spéth és a hivatal posztjait is ő teszi közzé. Szerintük a polgármester sem érti teljesen, mi a különbség közszereplő és magánember között, illetve nem lehetséges e szerepek cserélgetése az illető kénye-kedve szerint.
Végül megkérdeztünk egy önkormányzati képviselőt is, szerinte megérdemelte-e a polgármester az önmagának juttatott díszpolgári címet? Névvel ő sem akarta vállalni a megszólalást, név nélkül azonban annyit mondott, hogy „igen, de nem most”. Azaz szerinte sem túl ízléses egy hivatalban lévő polgármesternek önmagát megjutalmaznia, még akkor sem, ha Diósdon ez nem teljesen idegen szokás: Spéthnek a regnáló alpolgármester, a tavaly szintén díszpolgári címmel kitüntetett Varga Dániel, helyi háziorvos adta át a címet. Egyébként Diósd volt alpolgármestere, a 2021-ben elhunyt Albitz Tibor – az Albitz család egy másik tagja – is a város díszpolgára volt.
Egy másik lakos szerint viszont Spéth nem felel meg és sosem felelt meg annak a kritériumnak, amelynek egy díszpolgárnak meg kellene felelni, ezzel az önjutalmazással pedig némiképp devalválta a mindenkori elismerést.
„Igaz, hogy Spéth tevékenysége kiegyensúlyozott, de kiegyensúlyozottan a közepes és az elégséges szint között mozog, nem ritkán alá is megy.
Az pedig, hogy valaki jó esetben is közepesen végzi el a feladatot, amelyre felhatalmazást kért és kapott, nem igazán nevezhető kiemelkedő teljesítménynek.
Nézzenek körül! Menjenek egy kört Diósdon, ítéljék meg maguk a közállapotokat. Nézzék meg a játszótereket, közterületeket, középületeket, vízelvezetőket, utakat, járdákat! Nézzék meg, mi az, ami van, milyen állapotban van, és mi az, ami nincs. Ha ez megvolt, maguk is megítélhetik Spéth Géza teljesítményét. Diósdnak az igazi tragédiája az, hogy 30 év alatt sem tudott kitermelni egyetlen olyan vezetőt sem, aki überelni tudta volna Spéth gyenge, sok esetben dilettáns városvezetését.”
Kiemelt kép: Képernyőfotó