A hallókészülékek ára elég sok hallássérült személynek meghaladja az anyagi lehetőségeit, ezért kiemelten fontos lenne a támogatási lista felülvizsgálata – közölte lapunknak adott interjújában Csetneki Csilla, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke.
Tavaly novemberben rendkívüli küldöttközgyűlést hívtak össze a SINOSZ-ban. Miért volt szükség e lépésre?
A tavaly novemberben megtartott küldöttközgyűlés nem rendkívüli, hanem választó közgyűlés volt. A SINOSZ-ban az elnök, az alelnök és az elnökség mandátuma egyaránt négy évre szól, amely tavaly letelt, ezért volt szükség a választásokra.
A küldöttközgyűlésen lezajlott tisztújítás során önt választották a szervezet élére. Milyen helyzettel szembesült, miután elfoglalta posztját?
Korábban alelnökként tevékenykedtem, ezért pontosan tisztában voltam azzal, hogy milyen kihívásokkal küzd a SINOSZ. Tudtam, hogy az energiaválság és az ukrán-orosz háború, hogyan érintette szervezetünk gazdasági helyzetét.
Csetneki Csilla, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke
Milyen volt tavaly év végén a SINOSZ anyagi helyzete?
A SINOSZ egy stabil szervezet, amely állami támogatásokból tartja fenn magát. Az állam által nyújtott támogatás sajnos nem volt inflációkövető, illetve az energiaválságot is igencsak megéreztük, de úgy gondolom, hogy a SINOSZ gyorsan reagált a helyzetre és megfelelő gazdálkodást folytattunk, illetve folytatunk.
Mely feladatok vártak az új vezetésre? Mit szerettek volna elérni idén és a tervekből eddig mi valósult meg?
A vezetés folytatja a már megkezdett feladatokat, illetve felállítottuk a SINOSZ új stratégiáját és ezek mentén fogunk dolgozni a következő négy évben. Fő célkitűzésünk a minél szélesebb körű kommunikációs akadálymentesítés elérése, tolmács, esélyegyenlőségi és munkaerőpiaci szolgáltatásunk fenntartása, közösségi programok biztosítása tagjaink számára és a méltán színvonalas és népszerű jelnyelvi tanfolyamaink megvalósítása.
Hány siket és nagyothalló ember él Magyarországon?
A KSH legutolsó népszámlálása adatait még nem dolgozták fel, ezért a 2011-es adatokra tudunk támaszkodni, akkor 60 ezer fő vallotta magát siketnek vagy nagyothallónak. Azonban ennél jóval nagyobb számokkal szembesülhetünk a környezeti ártalmak következtében: a WHO által kiadott adatokra támaszkodva, a világon a lakosság 10 százaléka küzd valamilyen fokú hallásvesztéssel. Ezt a sokkoló értéket a SINOSZ által szervezett tavalyi Nagyothallók Nemzetközi Konferenciáján a WHO előadója megerősített.
Mikorra várható az Európai Fogyatékossági Igazolvány bevezetése, és a tervek szerint milyen kedvezményekre jogosítja fel a magyar siketeket és nagyothallókat?
Sajnos nagyon nehéz megmondani, mikorra várható a bevezetés, illetve a kedvezmények fajtája és mértéke is kérdéses még. Az unióban minden ország más és más anyagi, eszköz- és tolmácsszolgáltatásokat nyújt az állampolgároknak, így ahhoz, hogy egy egységes igazolványt ki tudjanak adni, ezeket a támogatásokat kell összeegyeztetni a tagállamokban.
A magyar állam által a siketeknek és nagyothallóknak biztosított kedvezményeket, szolgáltatásokat hová sorolná, ha összevetné az uniós tagállamok által biztosított átlaggal?
Azt kell mondanom, hogy a középmezőnyben vagyunk, van, ahol jobb az anyagi támogatás vagy a hallókészülék-ellátás, de akad olyan ország, ahol sokkal kevesebb támogatást és szolgáltatást nyújtanak a siket vagy nagyothalló személyeknek. Hazánk egyre nyitottabb a siket és nagyothalló közösség kommunikációs szükségleteivel számolni, valamint esélyegyenlőségük megteremtése érdekében szakpolitikai döntéseket hozni.
Az állam és a SINOSZ kapcsolatában mely területeken tartaná fontosnak az előrelépést, a változtatást?
A tolmácsszolgálatok működését a jelenlegi pályázati rendszerből a normatív alapú támogatás irányába terelni, emellett újra kell gondolni a gyógyászati segédeszköz-ellátás rendszerét, illetve a siket és nagyothallók foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében további ösztönző lépéseket tenni.
Milyen további kedvezmények, szolgáltatások bevezetését tartja indokoltnak?
A megváltozott munkaképességű személyek sorába be kellene emelni a nagyothalló személyeket, illetve foglalkozni az ezzel foglalkozó szakemberek képzésével. Szükséges lenne a tolmácsolási óraszám tovább bővítése az oktatásban és a munkavállalás világában. Ugyancsak szükségszerű és indokolt lépés lenne a fogyatékossági támogatás kiterjesztése a nagyothallókra. Elengedhetetlen az információk minél szélesebb körű kiterjesztése érdekében az akadálymentesítés körének bővítése is. A médiában az élő műsorok akadálymentesítésének szintje és minősége még messze nem tökéletes, sőt vannak olyan csatornák, amelyek nem tesznek eleget a feliratozási kötelezettségüknek.
Megfelelő az ellátottság országos szinten segédeszközökből?
Országos szinten minden megyei jogú város kórházában van audiológia, ahol elérhető a segédeszköz-ellátás, illetve a kisebb városokban is találhatók audiológiai üzletek. Összességében azt mondanám, hogy az ország egész jól lefedett. A hallókészülékek ára azonban elég sok hallássérült személynek meghaladja az anyagi lehetőségeit. Ezért lenne kiemelten fontos a támogatási lista felülvizsgálata.
Az ország minden területén elérhetők a szükséges egészségügyi szolgáltatások, illetve a KONTAKT szolgáltatás?
A KONTAKT szerencsére elérhető az ország egész területén, ahol az internet sebesség megengedi. Több olyan partnerrel működünk együtt, amelynél eleve elérhető a KONTAKT tolmácsszolgáltatás (pénzügyi intézetek, telekommunikációs szolgáltatók, kormányablakok). Az egészségügy területén azonban sokszor szembesülünk akadályokkal, előfordul, hogy a jelnyelvi tolmács jelenléte az egészségügyi intézményekben nem elfogadható az egészségügyi dolgozó számára, azonban biztatjuk az ügyfeleinket, hogy éljenek az egyenlő esélyű hozzáférés jogával és álljanak ki magukért ezekben a helyzetekben.
Kívánják-e fejleszteni a KONTAKT-ot, és ha igen, mely területeken?
Úgy gondolom, hogy a mai világban bárki, aki szolgáltatást nyújt kénytelen fejleszteni és követni a mai kor „trendjeit”, nincs ez másként a KONTAKT esetében sem. Az egészségügy és az oktatás területén is ott lenne a helye a KONTAKT-nak.
A SINOSZ idén Veszprémben rendezi meg a Siketek Világnapját, Emeld a kezed! mottóval. Milyen programokkal várják az érdeklődőket szeptember 23-án?
A Siketek Világnapja esemény idén a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz kapcsolódik. A programok között lesz – a teljesség igénye nélkül – kerekasztal beszélgetés – kultúra témakörben; KONTAKT tolmácsszolgálat bemutató; interkaktív játékok; bowling verseny; városnéző séta idegenvezetővel, jelnyelvi tolmácsolással; kisvonatozás; kézműves foglalkozások; egészségsarok szűrővizsgálatokkal; falmászás és Kökény Attila és zenekarának koncertje jelnyelvi tolmácsolásban.
Szerző: Császár Tamás / civilek.info
Címlapkép: Pixabay
