Egy kedves olvasónk írását osztjuk meg Önökkel, fogadják szeretettel.

Nem elkötelezettségünkért cserébe, csak egy egyszerű, de nagyszerű, Európában amúgy elfogadott gesztus lehetőségével is élhetne Svédország; ha Magyarország részére „visszaadná” a Magyarországon, állandó kiállítású, tisztelhető és megtekinthető módon letétbe helyezett, Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyetartót.

Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) ereklyetartója jelenleg a stockholmi Svéd Történeti Múzeumban látható. A különböző időszakokban készült ötvösmű, Szent Erzsébet fej-ereklye tartójaként került a németországi Würtzburgból, a Marienberg- erődből a harmincéves háború során a svéd csapatok onnan elhordott zsákmányául Svédországba. Nem csak e jelentős szakrális emlékünk található meg a svédországi gyűjteményekben, de például az 1620-ban II. Gusztáv Adolf által alapított könyvtár – ma Uppsala, Egyetemi Könyvtár – gyűjteményébe is kerültek szintén würtzburgi kincsek, az ottani híres könyvtárból. (Az ereklyetartót Szent Erzsébet II. Frigyes császártól „kapta” amikor 1235. május 1.-én a fejereklyét abba illesztve, azt az oltárra helyezte.)

Az Uppsala Egyetemi könyvtár honlapján olvashatjuk: ” Kulturális tárgyak zsákmányként való lefoglalása manapság tilos. A kulturális javak védelmét szolgáló nemzetközi egyezmények a 19. és 20. század fordulóján születtek… A múltban azonban ez törvényes és bevett gyakorlat volt. A régebbi nemzetközi jog szerint a győzteseknek joguk volt lefoglalni a háborús zsákmányt, feltéve, hogy azt megfelelő körülmények között vitték el. Hugo Grotius De jure belli ac pacis („A háború és béke törvénye”, 1625) című műve fontos szaktekintély ezen a területen.”. Rövid áttekintést is ad a könyvtár a nemzetközi együttműködési gyakorlatról, de Szent Erzsébet ereklyéje különleges eljárást követel.

Árpád-házi Szent Erzsébet különleges helyet foglal el a Katolikus Egyház szentjeinek sorában is és a magyarok különösen is szeretett és tisztelt szentje Ő. Mostanság többek között Szikora Róbert, Lezsák Sándor; Az Ég Tartja a Földet c. musical, Zsuffa Tünde azonos című regénye alapján készült mű – ami Szent Erzsébet élettörténetét mutatja be – nagy sikerrel játszott előadás!

Eltérő hitéleti kérdések, eltérő politikai vélemények nem lehetnek akadályai annak az ősi múltra visszatekintő közös kulturális összetartozásunknak, és egy újabb emelkedett szellemiségű, történelmi tett megvalósításának. A Magyar Parlament csak hazai anyagokból épült, de van benne kivétel: a díszlépcsőt kísérő 8 db gránitoszlop, ami Svédországból származik. Nem vagyok hivatott és jogosult a fentiek bővebb kifejtésére, csak egy magyar állampolgárként szeretném hinni, hogy a gránitoszlopok továbbra is maradandó jóérzést közvetíthetnek, és Szent Erzsébetünk ereklyetartója hazatérhet.

Szerző: Kiss József Kós Károly díjas ny. táj- és kertépítész, műemlékvédelmi szakértő