Egymást licitálják túl a baloldali médiumok annak bizonygatásában, hogy Magyaroszág lakosainak zöme immár nem vallásos – azt azonban finoman elhallgatják, hogy ez egy olyan kérdés volt a népszámlálási kérdőíven, amelyet nem volt kötelező megválaszolni.
Alig ismertették a népszámlálás végleges eredményeit, köztük a vallási hovatartozásra vonatkozót, egyből megjelentek a gúnyosnak szánt szalagcímek a balliberális médiában. „Kisebbségben a vallásosak”, „Felére sorvadt a katolikusok száma Magyarországon”, „Megduplázódott a muszlimok száma Magyarországon az elmúlt húsz évben, miközben feleződött a katolikusoké” és a többi. (Zárójelben tegyük hozzá, az utóbbi telexes cím már csak azért is megmosolyogtató erőlködés, mivel most 7900-an vallották magukat muszlimnak.)
Mintha – szó szerint – ezer éve arra várnának, hogy végre kimondhassák: Magyarország nem keresztény ország.
Tort akarnak ülni.
Csakhogy van itt egy kis bökkenő a vágykeltette szólamokkal. Magyarország ugyanis azok közé az országok közé tartozik, ahol – minden ellenkező híreszteléssel szemben – annyira toleráns az állam, hogy még egy amúgy teljesen anonim, védett népszámlálási kérdőívben sem kötelező válaszolni a vallásra vonatkozó kérdésre. Ami fontos körülmény, hiszen ez sok országban ma is kötelező, legfeljebb felekezeten kívülinek, ateistának sorolhatja be magát az állampolgár.
Idehaza viszont negyven százalék minden retorzió nélkül megtehette azt, hogy kihagyta a kérdést – még az egészségi állapotukról is többen nyilatkoztak. De hát csodálkozunk ezen?
Lehet a vallási kérdést függetleníteni attól a permanens hecckampánytól, amelyet a balliberális média hosszú évek óta folytat az egyházakkal, a vallásossággal szemben?
Már a család sem evidens valóság, hanem valami értelmezhetetlen, képlékeny valami. Amit jól csengő jelszóval úgy mondanak a haladók: „a család az család”.
Látni kell, hogy 2001-ben csak 1,1 millióan tettek így, tavaly már 3,8 millióan. Nem véletlenül emelte ki ezt a tényt a Magyarországi Református Egyház is, hangsúlyozva, hogy nem lehet hiteles számot kapni az egyes felekezetek pontos létszámáról. „A nem válaszolók ugyanúgy lehetnek vallásosak, mint nem vallásosak. Az adatok értékelésekor ezért a válaszadókon belüli számokra és arányokra érdemes támaszkodni” – írták.
És ha így teszünk, akkor az látszik, hogy hazánkban 73 százalék vallásosnak (túlnyomórészt kereszténynek), 27 százalék nem vallásosnak mondta magát.
Tény, hogy a cenzus eredményei alapján a meghatározó keresztény egyházak hívei – legalábbis akik ezt felvállalták –, kevesebben lettek. Ha csak a legnagyobb hazai egyházat nézzük, 2,9 millió fő mondta magát katolikusnak. A korábbi összeírások szerint a katolikusok 2001-ben még 5,5 millióan, 2011-ben 3,8 millióan voltak. Eközben a reformátusok és az evangélikusok is sok hívőt veszítettek.
Nehéz azonban vitatkozni a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával is, amely az adatok nyilvánosságra kerülése után azt írta: „A nemzetközi tendenciák a népszámlálás adataiban is megfigyelhetőek, amelyek alól hazánk és ezen belül katolikus közösségeink sem képeznek kivételt”.
A vallásosság ugyanis az egész modern világban visszaszorulóban van, az Egyesült Államoktól Nyugat-Európán át hazánkig. Magyarországon ugyanakkor így is erős a keresztény hagyományokhoz kötődés. Az Alapjogokért Központ friss felmérése szerint a válaszadók háromnegyede gondolja azt, hogy Magyarország kultúrája és hagyományai alapján keresztény ország. Sőt a megkérdezettek 86 százaléka azt mondta, meg is van keresztelve.
A megengedő népszámlálási kérdésből fakadó pontatlan eredmények sok mindenre lehetőséget adnak, sok kérdést felvetnek, sok feladatot adnak az egyházaknak.
Egy azonban biztos: finoman szólva csúsztatás az, hogy a vallásos emberek kisebbségbe kerültek volna. Erősebben mondva: fake news.
Magyarország keresztény ország – ezen a tényen pedig nem változtat a balliberális média még oly intenzív hangulatkeltése sem.
