Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, hazánk büszke lehet rá, hogy jelentős nyugdíjemelést tud adni az időseknek. A kormányfő arról is beszélt, hogy nem reális forgatókönyv, hogy a háborúban álló Ukrajna a közeljövőben az Európai Unió tagjává váljon és a jelenlegi magyar parlament ezt nem valószínű, hogy támogatná. A miniszterelnök továbbá aggodalmának adott hangot, hogy Brüsszelben tovább tárgyalják a migrációs paktumot és Németország után Szlovákia és kivált azon országok sorából, melyek ellenezték a jelenlegi tervezet elfogadását.
Minden olyan kiadás, mint a nyugdíjemelés, első látásra hiányt okoz a magyar gazdaságban, de az élet nem így működik, nem lehet megtenni azt egy életet végigdolgozó emberekkel, hogy azt mondjuk nekik, hogy a racionalitás azt diktálja, hogy mégse kapjátok meg a nyugdíjat, amire számítottatok. Ezt a baloldal szokta csinálni, de mi nemzetben, családban, hazában, emberekben gondolkodunk, ezért mi odaadjuk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő szerint a Gyurcsány-korszakban történt, hogy elvettek a nyugdíjból, a mostani kormány pedig a koronavírus és a háború ellenére sem tette ezt.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy szeretné, ha az ország büszkeséget érezne, azért mert a nyugdíjemelést végre tudtuk hajtani, ami számos európai országban nem történt meg.
A kormányfő szerint az országra nehezedő inflációs nyomásra adott hagyományos válaszokról kiderült, hogy azok nem alkalmasak az ilyen mértékű pénzromlás kezelésére. A jegybanknak ez nem sikerült, de nem is sikerülhetett, hiszen nekik bicskájuk van, ehhez a munkához pedig fejsze kellett – fogalmazott.
A világ ahhoz szokott, hogy a jegybankok megoldják az ilyen helyzeteket, de az energiaárak növekedése miatt be kellett avatkoznunk és sikerrel jártunk, lefaragtuk az inflációt.
Az év végéig egyszámjegyű infláció lesz, jövőre pedig 5-6 százalék körül alakulhat ennek a mértéke.
A kérdés most az, hogy mikor tudjuk újraindítani a gazdaságot, mikor kerülhet sor a bérek emelésére. Orbán Viktor szerint augusztusban talán, de szeptemberben már biztosan jobban nőttek a bérek, mint az árak, a gazdasági növekedés a harmadik negyedévben már pozitív tartományban van, és van olyan világcégtől származó előrejelzés, amely szerint könnyen lehet, hogy 2024-ben Magyarországon lesz a legnagyobb a gazdasági növekedés. Emellett a beruházásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően javult a magyar gazdaság versenyképessége is. Mindezek együtt megadják a reményt arra, hogy
2024 a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz
– mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Magyarország már az elején másként látta a háborút, mint a nyugati világ. Mi azt mondtuk, hogy ez nem a mi háborúnk, míg a magyarok lokalizálták, a Nyugat globálizálta a konfliktust– tette hozzá.
„A háborút illetően a legrosszabb érzésem van mostanára”: a frontvonal nem mozdul, súlyos sérültek vannak és egyre újabb és veszélyesebb fegyvereket vetnek be, amik elérhetnek bennünket is.
A kormányfő ezért úgy gondolja, hogy „a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz” a háborúhoz való hozzáállásban.
Szó esett Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról is.
Orbán Viktor elmondta, hogy minden EU-tagállamnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Ukrajna az unió tagja lehessen. Hozzátette, elnézve a magyar parlamentet, nem tapasztalja az ülésteremben, hogy ezt 2 éven belül megszavaznák. Mint mondta, nem tudjuk megkerülni azt a tényt, hogy
Ukrajna háborúban áll, nem tudjuk mekkora pontosan a területe, és mekkora a népessége. Kihangsúlyozta, az Európai Unió rendszere arra épül, hogy egy tagállam területe és népessége. Példátlan, hogy ezek az információk hiányában tagságot kapjon egy ország.
Brüsszel a tagállamoktól több pénzt kér, miközben az magyar uniós pénzeknél pedig továbbra is megy az időhúzás.
Orbán Viktor elmondta, ami az ukránoknak adandó pénzeket illeti, elfogyunk. Aláhúzta, nem csak nekünk, az uniónak sincs több pénze. Hozzátette: ha a több pénzt akarunk adni Ukrajnának, akkor a kevésbé fejlett EU-tagállamok jutnak kevesebb uniós forráshoz.
Egy másik lehetőség erre, amely egyben Brüsszel válasza is, hogy hitelt kell felvenni. A miniszterelnök elmondta, a szocializmusban is ezt csinálták, felvettek hitelt, amelyet ma mi fizetünk. Hangsúlyozta: ez azt jelentené, hogy
az unokáink pénzét Ukrajnának adjuk.
Arra is kitért a kormányfő, hogy a Magyarországnak járó források már Ukrajnában lehetnek. Úgy fogalmazott: ezt nem tudjuk pontosan, mert Brüsszel nem beszél világosan.
Orbán Viktor elmondta, Brüsszel 3 milliárd euróval tartozik hazánknak. Mi mindig befizetjük, amit kell, de az nem jön amit nekik kellene odaadni. Elárulta a kormányfő, hogy kaptunk újabb 9 kérdést, amelyeknek az európai alkotmány értelmében Brüsszelnek nincsen köze. Aláhúzta, Magyarország mindent teljesített, ennek ellenére Brüsszel nem akarja odaadni a nekünk járó forrásokat.
A miniszterelnök szerint Brüsszelben a lengyel kormányt szeretnék megbuktatni, és kivárják az október közepén tartandó választásokat.
Hozzátette: ha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor Brüsszelnek kell majd engednie.
A kormányfő egy másik uniós ügyről is beszélt: a migrációról.
A migrációs paktum egy hátrafelé tett lépés – mondta, hozzátéve: itt egy történelmi folyamattal állunk szemben: a Földközi-tenger két oldalán eltérő demográfia növekedést láthatunk, és most Afrikából érkeznek hozzánk a migránsok.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy az unió nem a gyerekek szempontjából nézi a kérdést, hanem egy jogi problémának látja. Azonban
a migráció komoly veszélyekkel jár: bűnözés, erőszak, együttélési nehézségek.
Eddig meg tudtuk védeni magunkat a migrációval szemben, azonban a politikában e kérdésben nincs egység. A magyar baloldal, sőt a jobboldalnak valló baloldal olyan döntésekhez járul hozzá az Európai Parlamentben, amelyekkel a migrációt serkentik.
Orbán Viktor a Brüsszelben formálódó migrációs paktummal kapcsolatban elmondta, hogy a legfájdalmasabb nem a németek átállása, hanem a szlovákoké.
Szlovákia mindig kitartott a magyar és a lengyel álláspont mellett. A szlovákok a szomszédaink, egy józan nép, és a szlovákok migráció ügyben, mindig a lengyel-magyar közös álláspont részei voltak.
Az, hogy a napokban átálltak a másik oldalra, baj, mert ők is a migrációs frontvonal részei, ami csak akkor tud jól védekezni, ha tagjai együttműködnek.
A migrációt egyetlen módon lehet megállítani: nem szabad beengedni a migránsokat.
Ez azt jelenti, csak olyan embereket engedhetünk be a saját országunk területére, akik erre előzetes kérelmet nyújtottak be.
Ha ugyanis először beengedjük a migránsokat, és utána bíráljuk el, hogy maradhat-e, akkor hogy toloncoljuk majd ki őket? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.
Majd rámutatott, hogy a migráció területén Száhel-övezetben van a legnagyobb baj, ezért a kormány kész, hogy részt vegyen a térség stabilizálásában.
Mi meg akarjuk oldalani a migrációt, de úgy, hogy nem engedjük be őket, hanem a kiindulóországukba küldünk segítséget – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Forrás: hirado.hu / MTI
Fotó: MTI