Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Az indoklás szerint a tudósok

az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Krausz Ferenc móri születésű (1962–) magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Kutatómunkáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányításával a lézerfizika területén – írja róla a Mta.hu.

Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.

Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet (ma Wigner Fizikai Kutatóközpont) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben.

A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.

Ezzel Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) kutatóintézetben is.

Kertész Imre 2002-es elismerése után két nap belül két fővel bővült a magyar Nobel-díjasok száma, amely összesen 17-nél jár már.

Forrás: MTI, MTA

Kiemelt kép: Krausz Ferenc magyar fizikus (Fotó: MTI/Kovács Attila)