Korábban Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is kijelentették: nem támogatják a brüsszeli migránspaktumot.
Nem került be a migráció témája az európai uniós állam- és kormányfők granadai informális találkozójának közös nyilatkozatába, viszont egységes álláspontot fogalmaztak meg a közösség bővítésével és stratégai autonómiájával kapcsolatban pénteken.
A házigazda Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez az esemény záró sajtótájékoztatóján sikeresnek ítélte a tanácskozást, amelyen szavai szerint olyan kérdésekre keresték a választ az európai vezetők, mint hogy milyen lesz a jövője, hány ország alkotja majd, miként lehet hatékonyabb a döntéshozatal, versenyképesebb, ellenállóbb a gazdaság.
Pedro Sánchez elmondta: területekre bontva határozták meg a nyitott európai stratégiai autonómia jelentését, azonosították a függőben lévő helyzeteket, a sérülékeny pontokat és az erősödés lehetőségét. Az európai bővítésről folytatott vitában véleménye szerint a legfontosabb kérdés az európai politikák adaptálása, az intézményi reformok megvalósítása és annak eldöntése, hogy a bővítés fokozatos vagy teljes legyen.
A dél-spanyolországi városban tartott csúcstalálkozó után közzétett közös nyilatkozatban az uniós vezetők emlékeztettek arra, hogy az EU eredeti fő célja a béke, a biztonság és a gazdasági jólét biztosítása volt a földrészen.
Bár a koronavírus-járvány és az Ukrajna elleni orosz háború próbára tette ellenállóképességét, az unió képes volt arra, hogy fontos döntéseket hozzon a tagországok lakosságának és gazdaságának megvédelmezése érdekében. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent az EU energiafüggősége, és a tagországok lépéseket tettek annak érdekében is, hogy fokozottabban garantálják önnön biztonságukat. Ukrajna támogatásával párhuzamosan jelentősen megnövelték Európa védelmi képességeit
– szögezték le, hozzátéve, hogy a háború rávilágított a transzatlanti együttműködés erejére és fontosságára is.
A tagállamok megerősítették azt az elhatározásukat, hogy növelik védelmi készültségüket, katonai erejük mozgásképességét, továbbá fellépnek az informatikai, illetve az úgynevezett hibridháborús (nem katonai eszközökre épülő) fenyegetések ellen, akárcsak a külföldről érkező információs manipulációkkal szemben. Leszögezték, hogy az EU fokozni fogja együttműködését partnereivel a világ minden térségében annak érdekében, hogy közösen megvédelmezzék és továbbfejlesszék a nemzetközi rendet biztosító szabályrendszert, igazságosabbá tegyék a többpólusú nemzetközi rendszert, és elejét vegyék a további széttagozódásnak a nemzetközi színtéren.
Kiemelték a tagországok vezetői azt is, hogy eltökéltek az EU versenyképességének növelésére, arra, hogy megerősítsék az unió pozícióját a világban, mint az „ipar, a technológia és kereskedelem motorja” azokban, a „magas hozzáadott értékű” ágazatokban, amelyek lehetővé teszik a versenyt más globális hatalmakkal. Ezt a célt szolgálja a külső függőségek csökkentése mellett az egységes belső piac megerősítése, a digitalizálás és a környezetbarát technológiák előnyben részesítése, továbbá a kutatómunka és a szakképzettség fokozása az unióban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a csúcstalálkozó a jövőre való felkészülésről szólt. Felidézte: 18 hónappal ezelőtt, az ukrajnai háború kitörését követően a tagállami vezetők Versailles-ban a biztonságosabb, versenyképesebb, nagyobb védelmi kapacitásokkal, energiafüggetlenséggel, robosztus gazdasággal rendelkező Európa érdekében fogadtak el nyilatkozatot.
Most mérleget vonva pedig elmondható, hogy sikerült masszív pénzügyi és katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, jelentősen csökkenteni az Oroszországból érkező energia arányát, a kőolajét 6 százalékra, a vezetékes gázét 10 százalékra. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások fejlesztésének köszönhetően, „most először ki lehet jelenteni, hogy több áramot állítottunk elő nap- és szélenergiával mint gázzal” – tette hozzá.
A bizottság elnöke kitért arra is, hogy a találkozón a migráció kezelésének operatív része állt a viták központjában. Szavai szerint Európának csapatként kell együttműködnie ebben a kérdésben.
„Nem most először és utoljára vitáztunk a migrációról”
– fogalmazott Charles Michel, aki az Európai Tanács elnökeként külön nyilatkozatot adott ki a csúcstalálkozót követően.
A dokumentumban hangsúlyozta az illegális bevándorlás azonnali, határozott kezelésének fontosságát, a kölcsönös előnyökön alapuló átfogó partnerséget a származási és tranzitországokkal, a migrációt kiváltó okok elleni küzdelmet, a legális migráció lehetőségeinek biztosítását, a külső határok hatékonyabb védelmét, valamint az embercsempészet elleni küzdelmet egyebek mellett.
Kiemelte a nemzetközi jogszabályok, az unió értékeinek és alapelveinek tiszteletben tartását, továbbá az alapvető jogok védelmét.
Mint ismert,
Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozó előtt kijelentette: nincs esély arra, hogy az európai uniós tagországok vezetői között megállapodás szülessen a migrációról.
Hozzátette: ez politikailag lehetetlen, ugyanis korábban arról állapodtak meg, hogy egyhangúlag döntenek a migráció szabályozásárról, de ezt nemrég megváltoztatták, és a csomagot Magyarországot és Lengyelországot megkerülve, „jogilag megerőszakolva” mégis áterőltették.
A magyar miniszterelnökkel egyetértett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki kijelentette:
Lengyelország határozottan elutasítja a menekültek elosztását az uniós tagállamok között a Brüsszelből és Berlinből érkező „diktátum” alapján.
Mateusz Morawiecki a találkozó után megerősítette, hogy elutasította a csúcstalálkozóról kiadni tervezett közös nyilatkozatnak azt a részét, amely a migrációval foglalkozott.
„Egy brüsszeli diplomata azt mondta, Lengyelország és Magyarország arra készül, hogy blokkolja az uniós csúcs zárónyilatkozatát, mégpedig a migrációs rész miatt”
– mondta péntek délután Joó Csaba, a közmédia tudósítója a csúcstalálkozó helyszínéről bejelentkezve.
Úgy tűnik tehát, hogy a magyar–lengyel ellenálláson elbukott az uniós csúcstalálkozó záródokumentumának migrációra vonatkozó része.
„A záró nyilatkozatból egy az egyben kimaradt a migráció témája, ami sok mindenkit meglepett”
– jelentkezett be Granadából Joó Csaba, a közmédia tudósítója.
„Orbán Viktor nyilatkozatának fontos mondata, amit reggel mondott, hogy jogilag megerőszakolták Lengyelországot és Magyarországot, az nagy hullámokat vert a nemzetközi sajtóban”
– mondta.
Majd hozzátette, hogy a nemzetközi sajtó híradásai – amik Granadáról szóltak – Orbán Viktor mondatait visszhangozta. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a migráció egy fontos kérdés, és erről indult el most egy vita – emelte ki.
Orbán Viktor és többek között Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy nem lesz megállapodás, hogyha ezt a migránspaktumot akarják erőltetni az uniós tagállamok
– emlékeztetett a tudósító.
Más témában azonban egyetértés született
A tagállamok megegyeztek abban, hogy bővíteni kell az Európai Uniót, de az álláspontok ebben a témában is napról napra változnak.
Az EU-csúcs előtt többek között Mark Rutte holland miniszterelnök és a nyugat-európai állam- és kormányfők egyértelműen Ukrajna mihamarabbi uniós tagjelölti státuszának a megerősítését, aztán taggá válását szorgalmazták. Ez mostanra megváltozott, hiszen
Mark Rutte például azt mondta, hogy egyáltalán nem támogatja, hogy Ukrajnát előrébb vegyék, mint a többi tagjelölt országot
– tudhattuk meg az EU-s csúcs zárónyilatkozatából.
Úgy fogalmazott, 2030-ig nem tudja elképzelni, hogy az unió mostani 27 taglétszáma bővüljön. A csúcstalálkozó végére ugyanezen az állásponton volt Olaf Scholz és Emmanuel Macron is – foglalta össze az M1 tudósítója.
Kiemelt kép: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski
