Össze kell kapaszkodnunk, és erősen kell tartanunk egymást, át kell adnunk egymásnak az erőt, mert csak azok a közösségek lesznek képesek a túlélésre és a megerősödésre, amelyek összekapaszkodnak – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök szombaton Bácsfeketehegyen, ahol részt vett a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspökszentelő istentiszteletén.
Mint mondta: nehéz idők járnak, a problémák változó intenzitással jelentkeznek, és mindezekhez társulnak a mindennapok küzdelmei is. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban ért véget a világjárvány, majd sokaknak kellett elhagyniuk otthonaikat, a pusztító ideológiák hirdettek hadjáratot, és már a gyerekeket célozzák meg, nem csökken a feszültség Koszovóban, és nem csökken az instabilitás a Nyugat-Balkánon, háború dúl Ukrajnában, és háború közeli a helyzet a Közel-Keleten, valamint gazdasági kihívások nehezítik meg a családok mindennapjait.
Novák Katalin hozzátette: a keresztények ilyenkor Istenhez fordulnak válaszokért, és arra várnak választ, hogy hol van az erőszaknak és a terrornak a határa, mit kell tenni, ha a közösségek és a családok biztonsága veszélybe kerül, és hogyan lehet megfelelni Isten parancsainak ebben a világban. Mindezekre a kérdésekre lehet válasz az összekapaszkodás. A közösség tagjainak olyan erősen kell összekapcsolódniuk egymással, hogy azt ne lehessen szétszakítani – húzta alá.
„Ahogy egy édesanya képes a gyermekével összekapaszkodni, úgy kapaszkodik össze az Anyaország is a gyermekével, a határon túli magyarokkal, mert most a magyarok összekapaszkodásának az ideje jött el”
– szögezte le a köztársasági elnök.
Hozzátette: „erről az összekapaszkodásról szól az is, amikor számon tartjuk a magyarokat, nemcsak Magyarország területén belül, hanem Magyarország területén kívül is, a legkisebb magyart is, mintegy köldökzsinórként összekötve a határainkon belül és a határainkon kívül élő magyarokat egymással”.
A köztársasági elnök végül kitért arra, hogy a magyaroknak arra is van lehetőségük, hogy baráti kapcsolatot ápoljanak egy másik országgal, Szerbiával, és ez is hozzájárul az összekapaszkodáshoz.
Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a püspökszentelésen felolvasta Orbán Viktor köszöntő levelét. A miniszterelnök azt üzente: „aki hisz, az erején felül képes tenni és harcolni”.
„A világ kevés pontját értik ezt úgy, mint Önöknél, a Vajdaságban, ahol a református templomok száz év óta nemcsak a hit házai, de egyúttal a magyarság mentsvárai is. Annak a rengeteg próbát kiállt magyar közösségnek mutatnak irányt, nyújtanak lelki támogatást és menedéket, amely ma már egy szebb és reményteljesebb jövő fundamentuma lett a Vajdaságban”
– húzta alá.
Orbán Viktor jelzésértékűnek nevezte, hogy „egy olyan elhivatott pásztort, tapasztalt kormányost választottak meg erre a feladatra, aki kamaszkorában misszionáriusnak készült, lelkészként pedig a gyülekezeti munkától az intézményvezetésig számos feladatkörben megállta a helyét”.
Orbán Viktor végül azt kívánta az újonnan megválasztott püspöknek, hogy legyen áldott az a szolgálat, amelyre vállalkozott
„nemcsak a délvidéki reformátusok, hanem az egész vajdasági magyarság javára”.
A miniszterelnök a „Soli Deo gloria!” (Egyedül Istené a dicsőség!) latin mondással zárta levelét.
Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház újonnan választott és beiktatott püspöke, az egyház Zsinatának lelkészi elnöke arra kérte a közösséget, hogy imádkozzon azért, hogy az istentiszteleten elhangzott jókívánságok valósággá váljanak, és
„ez a közösség, amely élni akar, valóban élni tudjon”.
Az istentiszteleten Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Generális Konvent ügyvezető elnöke hirdetett igét.
MTI
Kiemelt kép: Pannon RTV
