A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egymás után harmadszor nyer, vagy visszatér a Tusk-korszak – nagyjából ez a két lehetséges kimenetele a mai lengyelországi választásoknak, melyekre a lengyel társadalom úgy tekint, mint a rendszerváltás utáni legkiélezettebb és legfontosabb politikai megmérettetésre.
Az ellenzék vezetője, Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke azt mondta, október 15-e után „elkerülhetetlen a változás.” Jelenleg még bármilyen forgatókönyv elképzelhető, a Tusk által felvázolt változás azonban csak akkor következhet be, ha a többi ellenzéki tömb is bejut a parlamentbe és koalícióra lépnek a Polgári Platform vezette csoportosulással. A verseny szorosnak ígérkezik, már csak azért is, mert a PiS 2015-ben és 2019-ben is csak szerény többséggel tudta megnyerni a választásokat.
A kormánykoalíciót 2015 óta, két kormányzati cikluson át vezető Jog és Igazságosság jó helyzetben várja a vasárnapi parlamenti választásokat. A felmérésekből ugyanis az derül ki, hogy a választók többsége elismeri a kormány elmúlt nyolc éves teljesítményét, egyebek mellett a haderő megerősítését, a határvédelmi intézkedéseket, a társadalompolitikai eredményeket, valamint a gazdasági fejlődést.
Morawieckiék fő kihívója a Polgári Koalíció (KO), amelynek fő ereje a 2007 és 2014 közötti miniszterelnök, az európai politikát maga mögött hagyó, látványosan nyugatos Donald Tusk irányította Polgári Platform (PO). Közel áll hozzájuk a Baloldal (Lewica) – mely különböző baloldali kispártok szövetségéből jött létre –, és a szintén nyugatos, igazi vegyes felvágott Harmadik Út (TD).
A PiS-től jobbra álló, euroszkeptikus, ám gazdasági kérdésekben határozottan szabadpiacpárti Szabadság és Függetlenség Konföderáció (KWN) jó előre lefektette, hogy nem fog koalícióra lépni egyik pártszövetséggel sem, ám hasonló „meglepetéseket” azért láttunk már. Persze ha megváltoztatnák álláspontjukat, akkor kizárólag a jelenlegi kormánypárttal kötött szövetség jöhetne szóba. Ezt valószínűleg azért is próbálják elkerülni, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a PiS-szel koalícióra lépő pártok hosszú távon feloldódnak a Jaroslaw Kaczynski vezette néppártban.
A kampányban mindkét győzelemre esélyes fél azt hangsúlyozta, hogy a mostani választás sorsdöntő lesz az ország jövője szempontjából. A kormánypárt visszatérő módon arról beszélt, hogy amennyiben az ellenzék győz, akkor ki fogják árusítani a nemzet javait és a lelkét Németországnak, valamint az Európai Uniónak. Morawiecki egy televíziós vitában odáig ment, hogy kijelentette, Berlin
„mindig a közép-európai országok feje felett fog megegyezést keresni a ruszkikkal.”
Kaczynski pedig azzal vádolta Tuskot, hogy kormányzása idején gyengültek Varsó kapcsolatai az Egyesült Államokkal, a közép-európai országokkal, a visegrádi csoporttal, mert „ezt elvárta tőle Németország, valamint az oroszok is.”
Az ellenzék szerint ugyanakkor egy ismételt PiS győzelem esetén nyílt önkényuralom jöhet Lengyelországban, a kormány meg fog szüntetni mindenfajta, eddig tapasztalható ellenállást, amely megakadályozta, hogy teljesen a saját képére formálja az országot. Azt is nyomatékosították, hogy amennyiben ők nyernek,
Lengyelország „toleráns, sokszínű, európai és mosolygós” lesz.
Megjelent emellett az a vád is, hogy a magát migrációkritikusnak mutató kormány valójában ellenőrizetlen módon fogad be gazdasági migránsokat, és 2021 óta több mint 300 ezer vízumot adtak ki, darabját ezer eurónál is drágábban.
Az ellenzék úgy próbálta megmutatni erejét, hogy több nagyszabású felvonulást is rendezett, melyeket gyakran beborítottak az EU-s zászlók, a transzparenseken pedig olyan feliratokat lehetett olvasni, mint „Európa, bocsánatot kérünk a PiS miatt.” Többször is számháború alakult ki arról, hogy hányan vettek részt a megmozdulásokon, a kormány szerint átlagosan csak pár tízezren, a PO ezzel szemben gyakran egymillió főről beszélt.
„Vicces, amikor a sok éves politikai tapasztalattal rendelkező öreg rókák kormányellenes tüntetést szerveznek, és spontán civil akcióként próbálják beállítani azt”
– mondta a felvonulások apropóján a lengyel miniszterelnök.
Kiemelt kép: A kormányzó Jog és Igazságosság párt szimpatizánsai egy kampányeseményen. (Fotó: Jakub Porzycki/Anadolu Agency via Getty Images
