A civil erőre hosszú távon is szükség van

A Professzorok Batthyány Köre (PBK) pénteken, október 13-án tartott konferenciát Sátoraljaújhelyen, amelyen a CÖF-Cöka elnöke, Csizmadia László is felszólalt, bemutatván a Civil Összefogás Fórumot, a PBK partnerszervezetét. Beszédét az alábbiakban közöljük:

Tisztelettel köszöntöm a konferencián résztvevő Hölgyeket és Urakat!

Izgalmas előadást hallhattunk, melynek témája az energia és a természetvédelem körül mozgott. Be kell vallanom, hogy a professzor urak előadásaiból jómagam is sokat meríthettem.

Feladatul azt kaptam, hogy mutassam be a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt. Az előttem szólók alapítványaik történelmével kezdték. Mi nem rendelkezünk 100 éves múlttal, megalapításunk időpontja 2009 volt. A CÖF-CÖKA alapítói néhai Schulek Ágoston, Fricz Tamás és jómagam voltunk.

Az alapítás előzményeire visszaemlékezve azonban elmondhatom, hogy Makovecz Imre meghívására gyűltünk össze 2009-ben körülbelül húszan és célunknak jelöltük meg, hogy az akkor regnáló kormánynak sarkára útilaput kössünk.

Így történt, hogy ötnapos szervezés után 2009 Virágvasárnapján, ma már tudjuk, hogy a Békemenet ősbemutatójaként olyan nagygyűlést tudtunk produkálni, ahol körülbelül 250.000 ember jelent meg, tele volt a Hősök tere egészen a Kodály Köröndig. Fő szervezőnk, Makovecz Imre megnyitó beszédét úgy kezdte, erőteljes, mély hangon: „Elég volt!”. Sikerünket a Kossuth Rádió úgy kommentálta, hogy a Hősök terén összegyűlt 2000 ember tüntetett.

E csodálatos napon megéreztük, hogy a civil erőre hosszú távon is szükség van.

Első megmozdulásunk ily módon ellenzéki civil szervezetként Bajnai Gordon miniszterelnök beiktatásának napján történt. Az Alkotmány utcában, amit megtöltött a tömeg, felolvastuk azt a petíciót, amelyet a délelőtti órákban átadtunk Semjén Zsoltnak azzal az igénnyel, hogy ismertesse a Parlamentben. Összegezve a petíció lényegét, nehezményeztük, hogy a bukás előtt álló párt nevezi ki a miniszterelnököt ahelyett, hogy kiírták volna a választásokat. Színpadunk mögött felsorakozott Vona Gáborék feketeserege, melynek célja volt, hogy utánunk fellépjenek. Ezt a lehetőséget mi nem adtuk meg.

Talán ennyit az indulásunkról.

Eszmeiségünk alapja a keresztény-nemzeti-konzervatív érdekek képviselete lett. Itt hozzátenném, mivel a világ gyorsan változik, a hagyományos értékek megőrzése mellett tudjuk, hogy a konzervativizmusnak is haladnia kell a korral.

Az előttem alapítványaikat, egyesületeiket bemutató felszólalók ismertették szerveződéseiket, csodálatos megmozdulásaikat. A magam részről kiemelném a Békemenetek szervezését, amelyeken a résztvevő 350.000-500.000 polgár mindig megerősítette a hitünket, és úgy érezhettük, hogy jó úton haladunk. Sokan kérdezik, hogy mikor lesz ismét Békemenet, elsősorban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan.

Talán ennek az ideje jövő év elején eljön, és akkor békésen kiállhatunk a tűzszünet mellett, elutasítva mindennemű agresszivitást.

Nemzetünk minden tájékáról résztvevők sokasága kellő erővel tudná demonstrálni, hogy Budapest az ország testéből nem kiszakítható, tehát véleményem szerint a főváros a nemzeté, azt vissza kell kapnunk és nem lehet pártérdekű cselekmények napi megtestesítője.

Európára kitekintve hangsúlyozni szoktuk a demokrácia alapjának tekintendő népfelség elvét. A klasszikus demokrácia valójában a helyi többség akaratának kifejeződése. Tekintve, hogy a regnáló hatalom a szubszidiaritás elve alapján kap megbízást, mindig ügyelnie kell arra, hogy a nemzetet képviselje, teljes mivoltában, a kisebbségek érdekének védelmét is figyelembe véve.

Azt tekintjük jó kormányzásnak, ha az emberek sorskérdéseiről őket megkérdezik, tehetik ezt népszavazással, vagy népi konzultációval.

Az Európai Unióban azonban azt látjuk, hogy az értékes polgári kezdeményezések a bürokraták fiókjaiban végzik. Nem történnek intézkedések. Az utóbbi időben túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az Unió intézményrendszere a feje tetején áll, ezért talpra kell állítani. Ezt meg kell tennünk és első alkalmunk, ideértve Európa szavazásra jogosult összes polgárát, ha az uniós parlamenti választások kapcsán kézbevesszük sorsunkat, és azoknak a pártoknak a képviselőire szavazunk, akik hűek a népfelség elvéhez, nem válnak korrupttá, és párt-egójuk kiélése érdekében esetleg hazaárulóvá is.

Napjaink tevékenységéből kiemelném hírportálunk (civilek.info) működését, amely a civil-centrikusságot vallja magáénak, párhuzamban ugyanezt mondhatjuk el a CÖF facebookról és hírleveleinkről.

CÖF klubjaink országszerte egyre nagyobb számban alakulnak, társadalompolitikai és gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. Kiváló szakértelemmel rendelkező előadóink egy-egy alkalommal több száz embert vonzanak. Természetes segítőtársaink az ún. C12-ben, szakértői csoportunkban dolgozó, országos szinten ismert tagjai.

Havonta két alkalommal interaktív Civil Akadémiákat rendezünk Budapesten, vidéken és a határon túli magyarlakta területeken.

Büszkék vagyunk, hogy 2017-ben javaslatunkra lengyel barátainkkal létrehoztuk az Európai uniós Civil Együttműködési Tanácsot (EuCET), amelynek IV. kongresszusát ez évben november 24-25-én több mint 20 európai ország képviselőinek jelenlétében és előadásaival tartjuk meg. Célunk, hogy az ide érkező alapítványok, egyesületek vezetői és civilek előtt ismert személyiségek ismertessék az Unióval kapcsolatban az országukban működő szervezetek véleményét. A panelbeszélgetésen résztvevő szekciók elsősorban az Európai Unió reformálásáról és fejlesztéséről terjesztenek elő javaslatokat, és szakmailag is megalapozott módon foglalkoznak az aktuális családokat és ifjúságot érintő problémákkal, és azok megoldási lehetőségeivel.

Sokat beszélhetnék karitatív tevékenységünkről is, amelyet magán támogatóink jóvoltából évek óta végzünk, példaként konzerváló berendezések kihelyezésével, vonatkozó technológiák betanításával, COVID idején az idősotthonokban lakók részére eljuttatott immunvédő gyümölcsökkel, valamint a gyermekek korszerű táplálkozásra vonatkozó helyi előadásainkkal.

Hagyományos tevékenységünk mellett innovatív módon fontosnak tartottuk, hogy a munkavállalóként foglalkoztatott civilek érdekvédelmét a szakszervezetektől megkülönböztető módon hatékonyan, javukra kedvezően ellássuk. Szlogenünk: „Egy hajóban evezünk”. Fő mondanivalónk, hogy az érdekvédelmi tevékenységet nem az utcán kell tüntetésekkel demonstrálni. Optimális megoldásnak azt tartjuk, ha a gondoskodó állam, a cégtulajdonosok és intézményvezetők (mint munkaadók) valamint a munkavállalók és családjaik egy közösségben, érdekeiket egyeztetve oldják meg problémáikat. Ennek kapcsán az érdekeltekkel Kvalitás Bizottságot hozunk létre, amely kicsit hasonlóan, mint ahogy a Michelin-csillagos éttermek elbírálása történik, minősítjük az egyes munkahelyeket, pontozásos alapon, helyi felméréssel és önbevallásokkal kiegészítve.

Ily módon egy pilot-program keretében utat mutathatunk a közösség szimbiózisban élésére. Ebben az esetben az érintett cégeket figyelembe véve közösen meghatározható és biztosítható a fentiekben említett szereplők megfelelő érdekeltségi rendszere.

Tevékenységünket először az élelmiszer kis- és nagykereskedelem irányában kezdjük el. A közösség önértékelése figyelembe veszi a gondoskodó állam érdekeit, az egyre nagyobb forgalom után, költségvetésbe folyó adókkal a tulajdonos érdekeit nyereségből elérhető újabb beruházások lehetőségével, a munkavállalók teljesítményének értékelését optimális bérezés kapcsán, akár emellett „nyereségjegy” biztosításával.

A családok háttértevékenységét is értékelve oktatáshoz, sporthoz, egészségvédelemhez nyújtott szolgáltatások folyamatos fenntartásával igazodnak.

A közösségekben az érdekviszonyok rendezését konszenzusok elfogadásával kívánjuk megteremteni. Ez az álláspontunk természetesen kiterjed az Európai Unió intézményrendszerére is. Véleményünk szerint az Unió legfőbb döntési szervének az Európai Tanácsot (ET) kell tekinteni. Itt tetten érhetők a választóktól származóan a felelősséggel felruházott állami vezetők és kormányfők.

A vétójogot el kell felejteni. A megoldandó döntések kapcsán konszenzust kell keresni, figyelembe véve az esetleges nemzeti sajátosságokat, amellyel a közösség érdekeit nem sértjük, de a közös döntések létrehozhatók és elfogadhatók.

Támogatjuk, hogy kormányunk gazdasági téren tárgyalásaival és szerződéseivel építsen ki hidat Kelet és Nyugat között. Politikailag valljuk, hogy a nyugathoz tartozunk, de mindenkor a békés megoldások hívei vagyunk. Európa legyen saját erejéből, a nemezetek közösségének fenntartásával, a béke mellett elkötelezett gazdasági nagyhatalom.

Nemzeteink őrizzék meg a többezer éves zsidó-keresztény hagyományokat, emellett tisztelettel viseltessenek a világban létező vallások irányába.

Végezetül szeretném megköszönni a Professzorok Batthyány Körének előremutatásnak is szánt, közösségalkotó kezdeményezését, ahol a mai nap folyamán hitet tettünk amellett, hogy a jelen lévő egyesületek, alapítványok együvé tartozása biztosítsa közös véleményalkotásunk és munkánk eredményességét.

Csizmadia László