Fiatal egyetemisták és kétkezi munkások szólaltatták meg az összmagyarság lelkének harangjait 1956. október 23-án. Feltámadt a magyarok szabadságvágya, az elnyomókat szembesítette gaztetteikkel. Fegyvert ragadtunk és ha rövid időre, de móresre tanítottuk a szovjet birodalmat. Csak napokig tűnhetett úgy, hogy leányaink és fiaink vérével megváltottuk szabadságunkat.
Megmutattuk a világnak, hogy a szovjet birodalom sebezhető. E hősi tettet a magyarok a rendszerváltásig sem felejtették el. Példát mutattak az elnyomó birodalmak elleni hathatós cselekedetekhez. Útilaput kötöttünk a több mint 40 évig „időlegesen hazánkban tartózkodó” szovjet katonák talpára.
Szeretett hazánk megvédése a mai világunkban létező külső és sajnos belső ellenségeink ellen éberséget és cselekvőkészséget igényel.
A nemzet fővárosának vezetése idegen érdekek szolgálatába szegődött. Ellenzéki pártok szivattyúzzák ki a fejlesztésekre, beruházásokra szánt adóforintjainkat. Az EU-ban szorgoskodó képviselőik közül sokan renegáttá váltak.
2023. október 23-án köszönettel és szeretettel emlékezünk forradalmunk hőseire. Ők összefogással órákon belül igazi nemzetközösséget teremtettek. Budapest, nemzetünk fővárosa az 1956-os szabadságharcunk bölcsője.
Feledésbe nem merülhet és fiataljainkat emlékeztetni kell arra is, hogy 1956-ban közel 200 ezren menekültek el a szovjetek által irányított Kádár-rezsim akkori bosszúja elől. Forradalmunkat leverők eszmei utódjai itt vannak köztünk, elfoglalták a főváros irányítását, csődöt hoztak ránk. 2024. júniusában szavazataink fegyverével békésen küldhetjük őket a feledés homályába.
A vérüket áldozó ifjú szabadságharcosainkat ezzel szemben soha nem feledjük!
Csizmadia László
a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke
Címlapkép: Felvonuló fiatalok tartanak magyar és lengyel zászlóval a Bem Józsf térre a budai rakparton (Fotó: MTI / Fehérváry Ferenc)
