Rulett, Süsü, Roló – sikertörténet a büntetés-végrehajtásban

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. sikerei nem biztos, hogy átütik az átlagolvasó ingerküszöbét, ám ha azt mondjuk, hogy a büntetés-végrehajtás (bv) gazdasági társaságáról van szó, ahol számos fogvatartottat foglalkoztatnak, talán felkeltethetjük az érdeklődést. Már csak azért is, mert a cégnél professzionális szarvasmarha-tenyésztés zajlik, aminek bizonyítéka, hogy jószágaik évről évre rangos díjakat nyernek.

Ezeken a földeken már az 1950-es évektől kezdve mezőgazdasági tevékenység folyik – mutatja a közút két oldalán elterülő földeket Bényei Tamás bv alezredes, a cég ügyvezető-helyettese, miközben a parragi üszőtelep felé tartunk. Amiért ide látogatunk, Roló, a szűz üsző, amely a közelmúltban nagy sikert ért el: ezüstérmet szerzett a harmincadik alkalommal megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásáron. Roló közel nyolcvan szarvasmarha között lett második.

A jószág sikere nem egyedi, korábban számos szarvasmarha hozott már el díjat különböző mezőgazdasági kiállításról, versenyről. Roló előtt Süsü és Rulett is több elismerést szerzett az Agrospeciálnak. Akadt olyan állat, amely több alkalommal is megnyert egy-egy versenyt. „Roló nagyon szép tenyészállat, ezért a továbbiakban szeretnék hasznosítani genetikai állományát a kilencszáz egyedet számláló állományunkban, vagyis a célunk az, hogy hozzon világra hozzá hasonló utódokat” – mondja Bényei Tamás.

Az a jó, ha a hát és a far derékszöget zár be

Az Agrospeciál Kft. több telephellyel rendelkezik, Bényei Tamással ismét autóba ülünk, és a vállalkozás hangosi telepére indulunk. Jó okunk van ár, hogy oda látogassunk: szeretnénk megismerni az állattenyésztéssel (is) foglalkozó, állami tulajdonú, de piaci igényeket is magas színvonalon kiszolgáló gazdasági társaság mindennapjait. A hely különleges, hiszen a hangosi telepen jelentős számú fogvatartottat foglalkoztatnak.

A létesítmény lényegében ugyanúgy néz ki, mint egy átlagos állattartó telep, azzal a különbséggel, hogy ezt a helyet magas kerítés és szögesdrót veszi körbe.

Zelei Norbert osztályvezetővel az irodájában találkozunk, büszkén mutatja az itt nevelt szarvasmarhák által elhódított serlegeket, okleveleket. „Nagyon jó vérvonallal kell rendelkeznie az állatnak, fontos a pedigré” – mutat rá, mi kell ahhoz, hogy egy szarvasmarha rangos elismerést szerezzen. „Szerződött partnerünk állítja össze azt a programot, ami alapján eldől, mely bikákat alkalmazzuk fedeztetésre. Olasz, holland, amerikai, kanadai és német, kiváló génvonalú egyedek jöhetnek csak szóba. A nőstényeket mesterségesen termékenyítjük meg, azaz a bika fizikai jelenlétére nincs szükség, a hímivarsejteket folyékony nitrogénben hűtve postázzák számukra” – tájékoztat az osztályvezető.

Fontos értékmérő tulajdonság a láb- és tőgyszerkezet, a gépi fejhetőség; a versenyek során ezen kívül vizsgálják a magasságot, valamint azt, hogy tornyos-e a szarvasmarha fara, egyenes-e a háta, s hogy e két testrész milyen szöget zár be egymással – ideális a derékszög. Ez csak látszólag esztétikai kérdés: minél inkább hasonlít az állat egy téglatestre, annál könnyeben tudja világra hozni borját.

„Genetika, környezeti hatás, minőségi táplálék, továbbá a felkészítés egyaránt közrejátszik egy díj elnyerésében” – folytatja Zelei Norbert. „WU2 samponnal már egy hónappal a verseny előtt elkezdtük tisztítani Roló szőrét, amit fazonra is nyírtunk. Emellett szoktattuk a felvezetéshez – ugyanis a fajkutyák versenyéhez hasonlóan egyáltalán nem mindegy, ki vezeti a jószágot. Meg kell szoktatni az állattal, hogyan álljon, hogy tartsa a lábait” – avat be a műhelytitkokba a tenyésztés vezetője.

Pár hét alatt felismerik az állatok

Visszamegyünk az istállókhoz. A telepen Szigeti Tamás fogvatartott itatja a borjakat, aki korábban nem dolgozott még a mezőgazdaságban. Amikor Pálhalmára került, sokáig a konyhán dolgozott, ezt a munkakört azonban jobban szereti, mert nem annyira monoton, mondja, kvázi „szabadon” gondozhatja az állatokat.

Az üszőknek tejpótlót, a bikáknak tejet ad, aztán szalmázza őket, és vizet önt nekik. Amelyik borjú nem akar inni, azt külön meg is itatja; 93 üszőről és 28 bikáról gondoskodik. Jó érzéssel tölti el a munka. Elindulunk vele körútjára, és beigazolódik, amit előzőleg mond: a borjak már messziről felismerik. Amikor itatós kocsiját, a „milk taxit” közéjük húzza, sok állat felbőg.

„Annyira megszerettem az állatokat, hogy ha pár hónap múlva szabadulok, szeretnék elvégezni egy tanfolyamot, hogy kamiont is vezethessek, szívem szerint leginkább állatokat szállítanék”

– közli Szigeti Tamás.

Fogvatartottak reintegrációjára is alkalmas

Miután az elítéltek Pálhalmára kerülnek, egy szakmai bizottság dönti el személyes paramétereik, előéletük, szakmai jártasságuk és biztonsági fokozatuk figyelembevételével, hogy milyen területen foglalkoztassák őket. A munka nem választás kérdése, a jogerős ítélettel rendelkező fogvatartottaknak kötelező a büntetés-végrehajtás által felkínált munkát elvégezni, ha egészségügyi állapotuk megengedi. Az elítélteket napi nyolcórás munka keretében foglalkoztatják; természetesen, ha az adott terület megkívánja, több műszakban. A szarvasmarha-állomány gondozása széleskörű foglalkoztatási lehetőséget nyújt.

„A fogvatartottaknak napi munkát tudunk biztosítani, ami elősegíti a reintegrációs folyamat sikerességét is” – hangsúlyozza Bényei Tamás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft.-nél nagyjából kétszáz fogvatartottnak adnak munkát. A társaságánál törekednek rá, hogy a létszámot akár bővítsék is újabb lehetőségekkel.

Az Agrospeciál Kft. szarvasmarha-tenyészetében Holstein-fríz állományt nevelnek, leginkább a tejéért (a fajta egyébként is erre a legalkalmasabb), amit a szabadpiacon értékesítenek. Több mint hétszáz állatot fejnek naponta kétszer, a kiöregedés miatt szükséges a rotáció, ezért nem mindegy, milyen génállományú egyedek növekednek. Ütemezetten állítják az egyedeket a tejtermelési láncba.

A rendszer jól működik, az Agrospeciálnál a fogvatartotti foglalkoztatás keretében napi 20-22 ezer liter tejet termelnek és értékesítenek a felvásárló partnereiknek. Ez 7,5-8 millió kilogramm tejet jelent éves szinten, ami országos viszonylatban a piac szereplőivel összevetve erős közepes volumennek felel meg. A tej beltartalmi minősége, a fehérje- és zsírtartalma alapján pedig kiválónak számít, mivel a takarmányozási receptúráikat maguk állítják össze kiváló szakmai végzettséggel rendelkező csapatukkal.

A tömegtakarmányokat illetően teljes mértékben a saját maguk által megtermelt takarmányokra támaszkodhatnak. A rendszer egymásra épülő, jól megkomponált mezőgazdasági „gépezet”, hiszen a keletkező szerves trágyát a növénytermesztésben fel tudják használni. A szarvasmarha-tenyésztési ágazat mellett fenntartanak egy sertés ágazatot is. Termékeik a vágott, bőrös vagy nyúzott félsertés, amelyet saját vágóhidjukon állítanak elő. A terméket belső ellátás keretében a bv intézeteknek szállítják. Emellett élő állatot, valamint sült zsírt és tepertőt is előállítanak, amelyeket a piacon és a belső ellátásban értékesítenek.

A nagy volumenű állattenyésztés mellett mezőgazdasággal is foglalkoznak az Agrospeciálnál. A földeken elsősorban gabonaféléket termesztenek, kukoricát, árpát, búzát, repcét, napraforgót. Emellett az állatoknak szánt tömegtakarmányt, a rozst, a silókukoricát is a földjeiken termelik meg, tudom meg Bényei Tamástól.