A messiási zsidó kifejezés általában azokat írja le, akik zsidóként élik meg hitüket, szemben a héber-keresztényekkel, akik valamilyen protestáns közösségen belül élnek.
A világ különböző részein már egy ideje létezik a messiási zsidó mozgalom, akik elfogadták Jézust Messiásnak, de nem olvadtak be a keresztények közé. Tartják zsidó szokásaikat, istentiszteleteik a zsidó liturgiát őrzik, de feltétel nélkül hisznek Jézusban (Jesua), a Megváltóban. Keresik a kapcsolatot a keresztényekkel, kiadványokat jelentetnek meg mozgalmukról. Hogyan jött létre a mozgalom, időben mikorra datálható, melyek a jellemzői? A világ mely részein létezik, hol vannak a legerősebb, legnagyobb létszámú gyülekezetek? És persze arról is szó lesz, mit keresnek Izraelben a zsidók?
Kik a messiási zsidók?
A messiási zsidó mozgalom olyan zsidókból áll, akik elfogadták a názáreti Jézust, mint Izrael Messiását, az Isten Fiát, és a világ Megváltóját. Ők zsidóként élik meg a hitet, és nem akarnak a nem zsidó identitású kereszténységbe integrálódni. Hasonlítják magukat a Jézusban hívő zsidók első nemzedékéhez, akik teljes értékű zsidóként fejezték ki hitüket. A messiási zsidó kifejezés általában azokat írja le, akik zsidóként élik meg hitüket, szemben a héber-keresztényekkel, akik valamilyen protestáns közösségen belül élnek.
A mozgalom 1967-es Jeruzsálem izraeli ellenőrzése alá kerülésével összefüggésben erősödött.
A messiási zsidó gyülekezetek az Izrael Messiásában nyert hitet hirdetik, zsidó fogalmakkal, olyan istentiszteleti formában, amit a zsidó Írások tartalmaznak. Összejöveteleiket a zsidó sabbat napján tartják, akár péntek este, akár szombaton. Emellett ünneplik a Bibliában leírt zsidó ünnepeket, melyek hitük szerint Jesuában teljesedtek be.
A messiási zsidók az Újszövetségre ugyanolyan kanonizált iratként tekintenek, mint a Tanach-ra (Ószövetség).
Kiindulási pontjuk, hogy Izrael Isten kiválasztása alapján, a szövetség népe, és Jézusban az Ószövetség ígéretei teljesedtek be. Bár majdnem mindannyian hisznek az Atya, Fiú és Szentlélek Istenségében, mégsem fogadják el a zsinati fogalmakat egykönnyen, pl. a Szentháromságot.
A messiási zsidók Izrael 1948-as létrejöttében az ószövetségi próféciák beteljesedését látják.
Ebben olyan eljövendő korszakról beszélnek, amikor a zsidó nép visszatér ősi földjére, Izraelbe, amikor a „pogányok ideje betelik”. A Szentföld és a szent város jelentősége hangsúlyosabb az Izraelben élő zsidók, mint a diaszpórában élők számára.
Napjaink messiási zsidó mozgalma
Kiindulásuk két központból történt, az Egyesült Államokból és Izraelből. A messiási zsidók számára Jeruzsálem a végidők reménységének fókuszpontjában áll, sőt az egész Izrael és az egyház helyreállításának fókuszában. A diaszpórában is megjelenik az Izrael- és Jeruzsálem-orientáció.
Az izraeli mozgalom megháromszorozódott a Szovjetunióból történő alija (Izraelbe bevándorlás) nyomán, az 1990-es években. A mozgalom sokrétű és sokszínű kultúra és nyelv szempontjából (héber, orosz, angol, amhara).
A tagok fele még Izraelbe érkezés előtt, másik fel utána jutott hitre Jézusban.
Az USA-ban jelenleg körülbelül 300 messiási gyülekezet működik. A messiási zsidó gyülekezetek számára két tömörítő szövetség is létrejött 1974-ben, és 1984-ben.
A messiási zsidó mozgalom növekedése a Szovjetunió volt tagállamaiban a legnagyobb (Ukrajna, Moldova, Belorusszia).
Nyugat-Európában először Nagy Britanniában, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában jöttek létre ezek a gyülekezetek. Megindult a növekedés Latin-Amerikában, különösen Brazíliában, Argentínában és Mexikóban.
Hogyan jött létre a messiási zsidó mozgalom?
A messiási zsidók a protestánsokhoz kötik mozgalmuk létrejöttét. Megjelent a zsidók felé irányuló missziós munka. Szerintük ezt megelőzte, a „behelyettesítés” teológiájától való elfordulás, ami a korai egyházatyákhoz köthető. Eszerint Isten elvetette népét hitetlensége miatt, és az egyház vette át a szövetséges nép szerepét.
Ebben történt változás, mert újra felismerték a zsidó nép szerepét, Isten üdvtervének végső napjaiban.
Ezzel egy időben alakult a héber-keresztény mozgalom, ahol Jézushoz tért zsidók jelentek meg a protestáns gyülekezetekben. Megjegyezzük, a korai egyházatyák nem biztos, hogy tévedtek, mert eltelt két évezred a messiási mozgalmakig, addig valóban helyettesíteni kellett a szövetség népét.
Náluk volt korábban Isten szentségi jelenléte a „szövetség ládájában”, ám Jézus megjelenése előtt eltűnt. Ekkor a katolikus (egyetemes), az első keresztény egyház az Oltáriszentségben fogadta Isten jelenlétét.
A protestánsok csodálatos munkát végeztek az Igéhez való vezetéssel, ami nélkül a zsidók Jézushoz térése nem valósult volna meg, de Isten szentségi jelenléte a katolikusoknál van az Oltáriszentségben.
Látjuk azonban a próféciákból, hogy a zsidóknak a végidőkben meg kell térniük, ez következik be napjainkban, a messiási zsidó mozgalomban. Izrael 12 törzse is ott van a mennyei Jeruzsálemben, így nyilván Isten nem vetette el végleg a népét.
Már a 17. században megjelent Izrael pozitív jövőbeni sorsa jelentős szerzők műveiben. A 18. században ez a reménység átterjedt az evangélikus pietista körökre és a morva testvérekre. Ők pedig hatással voltak a Wesley testvérekre, a metodista mozgalmak kezdeteinél az 1730-as években. A 19. században a brit és skandináv keresztényekre gyakoroltak nagy hatást a zsidóságra vonatkozó próféciák. Nagy-Britannia nemzeti elhívást érzett, hogy Izraelt helyreállítsa, segítse a zsidó népet, ősi földjére való visszatérésében.
Sokat lendített az ügyön a héber-keresztény mozgalom a protestáns gyülekezeteken belül.
Aztán a missziós társaságok jelentek meg a 19. századtól az USA-ban, melyek célja az volt, hogy a zsidó nép számára elvigyék az Újszövetség hit üzenetét. Az orosz pogromok miatt jelentős számú zsidó emigrált Amerikába, ahol sokan megtértek. De Európában is létrejöttek a missziók, különösen Nagy-Britannia, Norvégia, Finnország jeleskedett ebben. A misszió Izrael földjén is fejlődött. A 20. század első évtizedeire az USA-ban jól szervezett missziós társaság működött.
A közvetlen kiváltó tényező Jeruzsálem városának a hatnapos háború utáni 1967-es újraegyesítése volt.
A héber-keresztények Lukács 21,24 alapján a prófécia beteljesedését látták abban, hogy Jeruzsálemet mindaddig pogányok lakják, míg a pogányok ideje be nem teljesedik. Másik közvetlen okának tartják a Jézus –mozgalom létrejöttét az USA-ban, az 1960-as évek végén, amely karizmatikus volt. A hippi mozgalomban sok volt a zsidó, aki Jézust kereste és nem a kereszténységet. Aztán volt egy evangelizátor, aki azt hangsúlyozta, hogy a Jézusba vetett hit nem mond ellent a zsidó identitásnak. (Moishe Rosen) Egy baptista lelkész látomása is segített, aki azt látta, hogy a héber-kereszténység felől a messiási judaizmus felé kell mozdulni. Aztán megalakultak az első gyülekezetek, ahol lehetséges volt Jézusban zsidó életet élni. Azóta is élnek és virulnak, ezek a messiási zsidó gyülekezetek.
Pók Katalin
